Napi Ildi: A sötét árnyék
A legutóbbi két alkalommal megismerkedtünk a bennünk rejtőzködő árnyékunkkal és a pozitív árnyékkal. Ezeket most nem ismételjük át, a fenti linkekre kattintva elolvashatod őket.
A pozitív árnyék kapcsán többen elvégeztétek a házi feladatot és megismertétek a bennetek szunnyadó rejtett potenciált. Érdemes a pozitív árnyékkal foglalkozó cikk aljára görgetni és elolvasni, miket írtak az olvasók.
Ma a sötét, fel nem fedezett oldalunkról lesz szó. Azzal a részünkkel, ami nem rossz, csak még nem integráltuk és hatalmas energiát képvisel. De az eltitkolása, elfojtása is viszi az energiát.
Az árnyékunkat egyénileg építettük fel. Így mi magunk le is építhetjük és felszabadíthatjuk a benne rejlő energiát.
Az árnyék olyan részed, amiről legszívesebben nem tudnál, vagy ha mégis, akkor szeretnéd ellökni magadtól.
- Olyan dolog, amit szégyellsz,
- amitől félsz,
- amit elítélsz.
Hogyan fedezhetjük fel az árnyákunkat?
Sok módszer létezik erre, én már a a legkönnyebbet választottam ki. Ez pedig a kivetítés.
Az árnyékod egész nap kiabál neked – az ítéleteiden keresztül -, mert alig várja, hogy felfedezd. Vagyis, ami igazán taszít másokban, az lesz a kulcsa annak, hol bujkál az árnyékunk.
1. árnyék gyakorlat
Tedd föl a kérdést magadnak:
Ki bosszant téged és mi bosszant benne? Itt ne egy egyszeri kis bosszankodást vegyél alapul, hanem egy olyat, amit felemlegetsz egy társaságban, vagy túlzottan haragszol miatta.
Vegyünk néhány példát!
- Andi nem bírja, ha valaki hangosan leszidja a gyerekét az utcán.
- Juci azon akad ki, ha valaki eldob egy papírzsebkendőt az erdőben.
- Béla haragra gerjed, ha valaki tolakszik a sorban. …
Amennyiben ez túlzott reakciót vált ki belőle, akkor ez az árnyéka.
- Például Andi azt mondja: „Az ilyen anyák nem érdemlik meg, hogy gyerekük legyen.
- Juci kiposztolja a Facebook-on, hogy „A szemetelőket meg kéne büntetni, vagy nem szabadna az utcára engedni.
- Béla azon dühöng, hogy „Hogy van az ilyeneknek bőr a képén, így előretolakodni!”
Ha tiltakozol, mert azt mondod:
- „De én sosem kiabáltam a nyílt utcán a gyerekemmel.”
- „Én sosem szemetelek.”
- „Én sose tolakodnék előre a sorban.”
akkor biztos, hogy az árnyékoddal van dolgod.
- Mert mit jelent az számodra, ha valaki kiabál a gyerekével? Pl. kultúrálatlan az illető.
- Mit jelent az számodra, hogy valaki szemetel? Pl. nemtörődömséget.
- Mit jelent számodra, ha valaki előre tolakszik a sorban? Pl. önző és nem vesz másokat figyelembe.
Most pedig gondolj bele! Lehet, hogy egy megtagadott jellemvonásodra vagy nagyon érzékeny. Lehet, hogy még sose tolakodtál előre a sorban, de valójában még sosem voltál önző vagy érzéketlen másokkal?
- Szóval írd le, kik és mik bosszantanak fel igazán?
- Ha te sose csináltál még ilyet, akkor mit jelent az számodra, ha valaki ilyet csinál?
- Mikor voltál életedben ilyen, mikor viselkedtél így?
2. árnyék gyakorlat
Mi az, amit már megfejlődtél?
Vannak-e olyan számodra elfogadhatatlan tulajdonságok, amik valaha jellemzőek voltak rád, de ma már nem, vagy nagyon dolgozol rajta?
Segítek: Valaha
- sokat késtél,
- türelmetlenül vezettél,
- nem sportoltál,
- ittál,
- csak pozitívan gondolkodtál,
- igérgettél, de nem tartottad be,
…, de ma már nem vagy ilyen.
Ezt a kivetítést nehezebb nyakon csípni. De azért gondolkozz el rajta egy picit!
3. árnyék gyakorlat
Milyen szeretnél lenni (titokban)?
Vannak olyan tulajdonságok, amiket másokban felfedezünk, nagyon szeretnénk mi is olyanok lenni, de ehhez nincs bátorságunk. Ez is gyakran árnyék.
Mondjuk egy operaénekes bosszankodik azokon az énekeseken, akik jelentkeznek az X-Faktorba, nem járnak énektanárhoz, csak úgy szereti a hangjukat és a stílusukat a közönség.
„Milyen dolog már az, hogy valaki csak úgy jól énekel, nem is ismeri a kottát és sikeres lesz. Mindenki ünnepli!?”
Ez az operaénekes mindig is irigyelte azokat, akik iskolázatlanul is ünnepelt sztárok lettek. Míg ő rengeteg időt és pénzt áldozott konzervatóriumra és énektanárra. Ehelyett szeretett volna könnyedén, szívből énekelni és lenyűgözni másokat.
A mi operaénekesünknek az az útja, amikor észreveszi ezt a vágyát, olykor elmosolyodik rajta, néha akár még viccesnek is fogja tartani.
4. árnyék gyakorlat
Ne gondolkodj túl sokat rajta, hanem válassz ki 1-2-3 csoportot az alábbi felsorolásból és mindegyikről írj 3 olyan dolgot, amit nagyon nem kedvelsz bennük.
- Saját városod / országod / nemzetiséged
- saját nemed,
- saját hivatásod vagy szakmád
- deviáns emberek, akik mások
- kollégák / ismerősök / családtagok
A leírt tulajdonságokat behelyettesítve pedig írj mondatokat.
Írok egy példát – a tegnapi vendégem ihletett meg.
Például kiválasztod a nőket, mert te is nő vagy. Leírod, hogy az egyik nem szeretett tulajdonságuk az elhízás. A fenti gyakorlatok alapján pedig leírod, hogy miért.
1. “Bosszantanak a középkorú nők, mert mindegyik elhízik.”
“Én igénytelennek tartom az elhízott nőket, nem igaz, hogy nincs önuralmuk!”
“Bár a testemet illetően igényes vagyok, de otthon igénytelenül öltözködöm és rendetlenség van nálam. Ezért senki nem engedek be a lakásomba, nehogy kiderüljön, milyen igénytelen is tudok lenni. Senki se gondolná rólam, amikor reggel bemegyek a munkahelyemre.
És olykor falási rohamaim is vannak, mert elveszítem a kontrollt és minden csokit bezabálok, amit csak találok.”
2. Vagy ilyet is lehet írni:
“Bosszantanak az elhízott nők. Valaha én is kövér voltam, de pár éve összeszedtem magam és lefogytam. Hihetetlenül megijedek, amikor olykor újra elkezdek hízni. Nem akarok újra olyan lenni. Ilyenkor nagyon keményen bánok magammal.”
3. Vagy akár így:
“Vannak olyan nők, akik akármennyit esznek, nem híznak. Ők nem tudják, mi munkám van abban, hogy normálisan nézzek ki. Én alig eszek szénhidrátot, futok és jól szabott ruhákat hordok, mégis itt-ott kitüremkedik egy kis ez meg az. Van egy olyan részem, aki szeretne minden odafigyelés és kontroll nélkül enni és közben karcsúnak maradni.”
Bármely gyakorlat eredményét elküldöd nekem, nagyon fogok örülni. Ha megengeded, név nélkül meg is osztom a honlapomon.
Bárcsak a felismeréseinkkel segíthetnénk egymásnak!
——————————-
Ajánló:
Rajzelemzés tanfolyam
1 hely van még
Szeged, 2019. jan. 12. és 20.
Család- és lélekállítás
Szeged, 2019. jan. 19. szombat 9:30
Szeged, 2019. febr. 16. szombat 9:30
Ingás Sorstisztítás és Lélekállítás tanfolyam
Szegeden és online
13 alkalmas
kezdés: 2019. febr. 5. 17:00
Milyen adottságokkal születtünk?
Kronó tanfolyam – 9 alkalom
Szegeden és online
Kezdés: 2019. márc. 27.
——————————————
Olvasói megoldások:
Árnyékgyakorlatok:
1. Bosszant, ha valaki buta, mert a buta emberek önzők és erőszakosak. Ugyanerre a kommunikációs stratégiára kényszerítenek engem is.
Bosszant, ha valaki hataloméhes, mert azt hiszi, hogy a világ magántulajdon, amely azért létezik, hogy az ő céljait szolgálja.
Bosszantanak a hangos emberek, mert kizökkentenek a töprengéseimből, nem tudok koncentrálni a zavaró zajban.
Bosszantanak a kisgyermekek, mert erőszakosak, manipulatívak, hangosak, és üvöltve kommunikálnak.
Bosszantanak az energiarablók, mert azt hiszik, hogy koktélbár vagyok, ahová mindig betérhetnek egy italra. Ha kiteszem a zárva táblát, berúgják az ajtót. Ha bezárom a boltot, kinyomozzák, hová költöztem.
Bosszantanak a hisztizők, mert hangosak és mert elvonják az energiát és a figyelmet, ráadásul többnyire hosszútávon eredménytelen a taktikájuk.
Bosszantanak a felszínesek, mert csak rabolják az időmet.
Bosszantanak a környezetszennyezők, mert az én jövőmről is döntenek. Ez önzés.
Bosszantanak a „bölcsek”, mert kéretlenül is jobban tudják, hogy mit szeretnék, mit kellene szeretnem, mint én.
MAGAMRA FORDÍTÁS:
Buta nem vagyok, de ostoba tetteim, gondolataim, döntéseim sorából hegyet lehet építeni. A legostobább döntésem (?), hogy nem vagyok elég bátor. A gyávaságom vezethet a második bosszantó emberi tulajdonsághoz, a hataloméhséghez. Tanárként dolgozom, nyilván van bennem hataloméhség, a gyávaságom miatt muszáj kontrollálnom, különben azt érzem, hogy káosz vesz körül, az pedig ijesztő.
Én nem vagyok hangos, imádom a csendet, a természeti zajok sem zavarnak, ami nyilván azt jelenti, hogy belül van a zaj. Megbolondulok az emberek között, akiknek hangos kütyüik vannak, amit megpróbálnak túlüvölteni, míg egymással kommunikálnak. Ez olyan mértékben elfáraszt, hogy a nap végére szívből gyűlölöm a hangos embereket. Talán ezért nem bírom a hangos gyerekeket sem, mert van ebben az állandó zajban valami alattomosan agresszív, ami kibillent a béketűrésből. Ugyanakkor az is lehet, hogy irigykedem ezekre a gyerekekre, mert én nem mertem ilyen erőszakosan bánni a szüleimmel, nem voltam elég cserfes, engedtem a szülői elnyomásnak.
Az energiavámpírokról: sokáig én is képtelen voltam egyedül dönteni, hiszen anyám kézivezérlésre idomított, ami ellen persze lázadtam, de amikor végre dönthettem, megrettentem attól, hogy dönthetek, és az az én felelősségem, nem kenhetem többé anyámra. Sok támogatást kaptam a barátaimtól, ezért én is sokakat támogatok, amíg leválnak a szülői mintáról. Azonban előfordul, hogy behelyettesítenek a szülővel, már nem anyutól/aputól akarnak függeni, hanem tőlem. Ettől iszonyodom. Én is energiarabló voltam, ezért iszonyodom az energiarablóktól. Káros mindkettőnkre nézve.
A hiszti. Ha kimerültem, én is képes vagyok hisztizni. Olyankor magamat is utálom. Időpocsékolás a hiszti, akkor is, ha hallgatom, akkor is, ha én követem el.
Felszínesség. A világ legértelmetlenebb kommunikációs/életstratégiája. Nem szeretem, ha nem vesznek komolyan, mert attól úgy tűnik, hogy értelmetlen, amit csinálok. Persze a felszínesség önvédelem is lehet, ha valakit több inger ér, mint amit elbír.
Környezetszennyezés. A környezet ártatlan áldozat, ezért a környezetszennyezés kéjgyilkosság, ami az emberiség önző vágyainak kiszolgálása miatt, az élvezetes élet miatt történik. Ez olyan folyamat, amit nem tudok irányítani, kiszolgáltatottá tesz. Vissza a második ponthoz.
„Bölcsesség:” A „bölcsek” is hangosabbak, mint szeretném. Beletenyerelnek az életembe, miközben a franc kíváncsi rájuk. Vissza a harmadik ponthoz.
Meghaladott tulajdonság: már nem mástól várom a megoldást, magamra támaszkodom. És dolgozom a gyávaságonbátorságon is.
Könnyed zseni szeretnék lenni :D:D:D szerethető zseni :D
Saját város, nemzetiség: Budapest, magyar: bedarál, önző, kirekesztő, érzelemvezérelt.
Saját nem: nő – hamis áldozat-szerep, a gyerek magántulajdonná tétele, önbecsülés hiánya.
Saját hivatás: tanár = kofaság (úgy válogatni a gyerekek között a kedvenceket, mint a ténsasszony az árut a piacon), árulás, alacsony érzelmi intelligencia.
Deviáns emberek: semmi bajom velük, őket bírom, nélkülük semerre sem mozdulnánk, ha pozitív, ha negatív irányba is visznek, de ők a mozgás őrzői
Kollégák, ismerősök, családtagok: önzés, ego, birtoklási vágy
Bosszant Budapest, mert önző és közönyös, és bosszant a magyar Ugar is, mert rettegek attól, hogy részévé válok. Hogy a része vagyok.
Nőség: sosem tudtam megélni, erre nem volt minta, mert a családi hipotézis szerint a nő áldozat („szent” családanya) vagy kurva. Egyik se akartam lenni, ezért aszexuálissá váltam. A családanya áldozatisága hamis szerep, mert ki volt ő azelőtt, hogy gyermeke lett és kivé válna, ha a felnőtt gyermekét nem tekintené magántulajdnonnak? Az áldozatisággal csak figyelmet csikar ki, de ezt megtehetné az önbecsüléssel is. Miben kellene még nő-nöm?
Tanári hivatás: épp dühös pályaelhagyó vagyok. A tanárok cinkos hazugok, akik azt hiszik, megmérettek annyira, hogy megítéljenek egy gyermeket. A legtöbbjük ugyanis ítélőszék. Soha nem lenne szabad őket gyerekek közé engedni.
- Se azt a tanárt, akit képességei arra predesztinálnak, hogy megtanulja és felmondja a tankönyvet, és csak és kizárólag ennyit tudjon elvárni a gyerektől is,
- se azt, aki a népszerűséget hajszolva gyerektől vagy tinitől vár visszaigazolást az életére,
- se azt, aki elhiszi, hogy a mai köznevelési rendszerben átadott tudás érték.
- A humortalan embereket is száműzném a pályáról.
Amit közösen elkövetünk, az árulás. Hazárdjáték sorsokkal. Mérhetetlen szomorú vagyok, hogy ebben részt vettem.
Kollégák, ismerősök, család: akkorára nőttek az emberek, hogy kisebb lett a világ. Ego-államfők, ego-családfők, a közösségek kollektív kómában. Ebből menekülnék. Hol az EXIT?
E.
Az olyan érzések, mint az elkeseredettség, a zavartság, a düh, a neheztelés, a harag, a féltékenység és a félelem, valójában nem rossz dolgok, hanem tiszta pillanatok, amelyek rámutatnak arra, hogy mit fojtunk el.
Kedves Ildikó!
Annak ellenére, hogy szinte mindig akkor nyitom meg és olvasom el a leveleidet, amikor megkapom, ma "véletlenül" dél környékére maradt a tegnapi hírlevél olvasása.
És akkor a "véletlenül"-ről. Délelőtt behisztizett a volt párom egy apróságon, amit én akkor el is engedtem, de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy miért vagyok én ennyire allergiás a hisztire. (Hiszen én MÁR nem vagyok hisztis, sok energiám van abban, hogy ez így is maradjon - önfegyelem -, bár IRIGYLÉSRE MÉLTÓ, hogy ő ezt megengedheti magának, néha én is elengedném így magam.) Hiába volt válaszom tehát a kérdésemre, nem tudtam, hogy ez is ok lehet a "nyomógombra". Tudásom megállt (eddig) ugyanis ott, hogy az zavar minket a másikban, amit önmagunkban nem tudunk elfogadni. (Épp ezért egyébként minden hasonló nyomógomb számomra eddig értelmezhetetlen volt.)
Aztán egy nyugodt pillanatomban megnyitottam és elolvastam a leveled. Óriási "aha" érzésem volt :-) Rögtön összeállt a kép, jött a megnyugvás.
Az Univerzumnak kiküldött kérdésemre adott válaszod mellett azért is nagyon hálás vagyok, mert érthetővé tetted ezt a működést, és bővítetted az önismereti tudástáramat.
H.
Mindannyian ragyogni akarunk, akár a gyerekek. Mégis inkább kevéssé tesszük magunkat, mígnem a többiek elfogadhatónak találnak majd.
Kérdezd meg magadtól:
Az idén:
Laár Andrást szokta idézni ebben a témában:
.
