Miért nem meri valaki otthagyni a munkahelyét? Még akkor sem, ha már fokozhatatlan méltatlan a helyzet.

Talán emlékeztek Izára, már sok felismerését megosztotta velünk. Mivel remek stílusban mesél a kis dolgairól, meg is szoktam  osztani veletek.

A legutóbbi ÉFT tanfolyamon meg kellett vádolunk valakit azért, hogy felismerhessük a saját korlátainkat.

Most arra fogunk példát látni, hogy ha elkezdünk témával foglalkozni, akkor a körülöttünk levők meghallják a gondolatainkat és konkrét válaszokat adnak nekünk. De fül kell a meghallásához. Akárcsak bennünket, Izát is foglalkoztatta egy probléma. Neki két nap múlva tollba mondta a választ az univerzum.

Miközben mosta az ablakokat, az apukája a fiatalságáról mesélt neki. Észre sem vette, de épp arról beszélt, ami a lányát foglalkoztatta. Iza nagyszerűsége abban rejlik, hogy észrevette. Egyszer csak elkezdte figyelni és megérteni, hogy mit is mond az apukája.

Neked is tollba mondja az univerzum a kérdéseidre a választ, csak résen kell lenni. Valószínűleg nem az angyalok hangját fogod hallani. De egy messenger üzenet, egy újsághír vagy egy beszélgetés során egyszer csak elhangozhat, amire annyira vártál.

Azért nem halljuk az univerzum üzeneteit, mert van egy elképzelésünk róla, hogy annak honnan kellene jönnie. Pedig bárkin keresztül megérkezhet hozzánk.

 

Neheztelj valakire és hozzájutsz a saját igazságodhoz!

A legutóbbi ÉFT tanfolyamom gyakorlatias módszert mutattam be arról, hogyan mennyire hasznos panaszkodni valamire. A panaszkodáson keresztül rálelhetünk a problémáink megoldására. Persze ehhez szükséges egy jó módszer, hogy ne ragadjunk le a panaszkodás szintjén.

Byron Katie módszerét alkalmaztuk, ami pofon egyszerű, éppen ezért nem érti senki.

Az volt a feladat, hogy valakire haragudni kellett a viselkedése miatt.

• Volt, aki a férfiakra neheztelt, mert szerinte udvariatlanok.
• Volt, aki az üzlettársára, mert annak nem kellene kihasználnia az embereket.
• Volt, aki az anyjára, mert az hamisakat állít róla és összeugrasztja másokkal.

A főnökömnek a sarkára kéne állnia

Iza a főnökére haragudott, mert szerinte őmiatta embertelenek a munkakörülmények. Szerinte a főnökének a sarkára kellene állnia, hogy ők jobb körülmények között dolgozzanak. Már alig fér be az irodába. Lapjával kell elmenniük egymás mellett.

Ebből a helyzetből indultunk ki és miközben remekül szórakoztunk, 4 megfordítást is találtunk. Iza már régi motoros, kellő humorérzékkel tud az életére tekinteni.

EREDETI MONDAT: A főnömnek jobban a sarkára kellett volna állnia, hogy ez a helyzet ne alakuljon ki.

MEG FORDÍTÁSOK:

1. Nem a főnökömnek kellett volna jobban a sarkára állnia, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.

2. A főnökömnek nem kellene a sarkára állni ahhoz, hogy mi jobb körülmények között dolgozhassunk.

3. Nekem kellett volna jobban a sarkamra állnom, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.

A Byron Katie-féle megfordítás közül lássuk először az elsőt, miszerint:

Nem a főnökömnek kellett volna jobban a sarkára állnia, hogy jobb körülmények között dolgozhassunk.

– A főnököm csak kisfőnök, nekünk együtt kellene a nagyfőnök elé menni és kiállni magunkért.

– Van kedvetek hozzá?

– Kedvünk lenne, csak bátorságunk nincs – mondja nevetve.

– Ti nem vagytok bátrak, de azt akarjátok, hogy ő legyen bátor?

– Igen, nagyon szeretnénk, ha ő lenne a bátor – itt már dőlünk a nevetéstől.

– Szerintem nagyon sokan a világon rosszabb körülmények között dolgoznak.

– És téged ez vigasztal? Nem erre gondoltam. Hol van a rossz körülmény?

– A fejünkben.

– Igen, leginkább a fejünkben szokott lenni a rossz körülmény.
Ha nem tudnánk, hogy milyennek is kell lennie egy irodának, akár jól is érezhetnénk magunkat. Akár úgyis tudhatnánk, hogy lapjával kell járni egy irodában és ez a normális. De megtanultuk, hogy nem, mert van légköbméter, meg van négyzetméter, ezért szenvedünk a körülmények miatt.

– Pedig mi ezzel szoktuk vigasztalni magunkat, hogy máshol éheznek, vagy lehetne rosszabb is, pl. beeshetne az eső.

– Vagy lehetne büdös is – fokoztuk tovább a nevetést. (Jó kinevetni a saját hülyeségünket!)
Ahogy nap, mint nap ezen gondolkodunk, a fejünkben egyre borzasztóbbak lesznek a körülmények. Fokozódik a nyomorunk. Már reggel, amikor mész be, már akkor a villamoson is a fejedben rosszak a körülmények.

– Már itthon rosszul vagyok – nevet.

Tehát nem a főnökömnek kell a sarkára állni ahhoz, hogy mi jobb körülmények között dolgozhassunk.

 

A testi tünet – tényleg fáj a sarkam!

Nekem kellene jobban a sarkamra állnom, hogy jobb körülmények között dolgozhassak.

– Van neked kedved mostanában a sarkadra állni?
– Nem, nincs! Egyébként nagyon érdekes, mert mióta ez a sztori zajlik, azóta alig bírok ráállni a jobb sarkamra, annyira fáj. Már reggel, amikor az ágyból kelek ki, már akkor lábujjhegyen szállok le. És sehogy nem tudom elmulasztani.

A csoport ekkor már szinte fetrengett a nevetéstől. Egyrészt Iza öniróniája volt rendkívül szórakoztató, másrészt mindenki mintha tréfa-répát evett volna azon az estén.

Az ÉFT és a megfordítások nem mondják meg, hogy mit kellene tenned, de ha minden szempontot kikopogtatsz magadból, akkor talán megtalálod a saját igazságodat.

Nos, ez volt a bevezető történet. Aztán Iza két napra rá elment az apukájához és megjött a válasz.

Mit üzen az Univerzum?