Címkearchívumok: családi minták

Rosszabbul voltál családállítás után? Ennek nem kellene így lennie!

Rosszabbul voltál családállítás után?

Képzeld, erre van magyarázat. Ha nagyon röviden akarok fogalmazni: valószínűleg nem jó helyen jártál.

Ha szívesebben hallgatnád meg, mint olvasnád el, a témáról készült videómat itt nézheted meg:

Videó megtekintése

Amikor a 2000-es évek elején életem első családállításán vettem részt, másnap olyan állapotba kerültem, mintha levett volna a lábamról egy influenza.

Pedig én alapvetően hihetetlenül egészséges, nagy teherbírású nő vagyok. Nem jellemző rám, hogy beteg legyek, ezért különösen furcsa volt, ami történt.

Másnap még el kellett intéznem valamit, ezért elmentem egy közintézménybe. Egyszer csak odajött hozzám az ott dolgozó takarítónő, és azt mondta:

– Hölgyem, jöjjön csak, mondanom kell magának valamit.

Ezután elmondta, hogy egy nagy, fekete, sötét foltot lát a testem körül, főleg a lábaimnál.

– Ez borzasztó. Maga mit csinált, vagy hol járt? – kérdezte.

Ez a nő egy másik város közintézményében dolgozott. Korábban soha nem látott, semmit nem tudott rólam, és azóta sem találkoztunk. Mégis pontosan azt érzékelte, hogy valamit magammal hoztam onnan, ahol előző nap jártam. Valamilyen sötét, nehéz energiát, amelynek nem kellett volna velem maradnia.

A családállítás önmagában nem veszélyes

A családállítás alapvetően nem veszélyes műfaj, nem kizárólag a fizikai síkon dolgozunk.

A lélek szintjén, a szellemi szinten és az információs mezőben is történnek folyamatok. Ezeket a különböző síkokat egy tapasztalt családállítás-vezető, terapeuta vagy facilitátor képes megfelelően kezelni és váltogatni.

Egy jó családállítónak az állítás közben vagy annak végén meg kell tisztítania és ki kell vezetnie azokat a résztvevőket, akik az adott történetben képviselőként jelen voltak. Egy állítás során ugyanis olykor nagyon kellemetlen, fájdalmas, kínos, sőt bizonyos értelemben akár veszélyes helyekre is eljuthatunk.

Előfordulhat az is, hogy egy résztvevő a saját élethelyzete, motivációja vagy működése miatt benne marad egy szerepben.

Lehetséges, hogy a történet nagyon erősen kapcsolódik a saját önszenvedtető programjához vagy személyes témájához. Az is megtörténhet, hogy egyszerűen nem találja a kivezető utat abból a történetből, akár lélekszinten sem.

 

Mit jelent az, hogy „szereplő”?

Többen írtak már nekem amiatt, hogy ne használjam a „szereplő” szót, hanem nevezzem az állításban részt vevő embereket képviselőknek.

Többen írtak már nekem amiatt, hogy ne használjam a „szereplő” szót, hanem nevezzem az állításban részt vevő embereket képviselőknek.

A szakmai megnevezés valóban a képviselő. Én mégis gyakran szereplőnek hívom azt, aki egy állításban valakinek vagy valaminek a szerepét képviseli.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy színésznek vagy jó előadónak kell lenned ahhoz, hogy részt vehess egy családállításban. Egyszerűen csak jelen kell lenned.

Lehet, hogy érzel valamilyen energiát, késztetést, érzelmet vagy testi reakciót. Az is lehet, hogy semmit nem érzel. Ez is információ.

Én ezt szerepnek is nevezem. Megértem, ha más családállítók másképpen használják ezeket a fogalmakat, de nem szeretnék körülményesen vagy álszakmai módon fogalmazni. Egyszerűen csak végzem a dolgomat, és igyekszem mindenki számára érthetően elmondani, mi történik.

A lényeg nem az elnevezés, hanem az, hogy az állítás résztvevőit nem szabad benne hagyni ezekben a szerepekben.

 

Mindenkit ki kell vezetni a szerepéből

A legutóbbi családállításomon olyan résztvevők is jelen voltak, akik tudnak ingázni. Amikor látták, hogy valaki nehezebben tud kijönni egy szerepből, két kedves kolléganőm, Szilvi és Brigi ingával is megnézte, hogyan lehet megsegíteni az illetőt.

Kapcsolódtak a fentiekhez, és megvizsgálták, hogyan lehet elérni, hogy semmilyen emléklenyomat vagy idegen energia ne maradjon a résztvevőben az állítás után.

Ezért nagyon hálás vagyok nekik. Amikor ők ott vannak, én teljes figyelmemmel magára az állításra és az éppen kibontakozó történetre tudok koncentrálni.

Amikor nincsenek jelen, aznap este vagy másnap én fordítok külön figyelmet arra, hogy mindenkit teljesen kihozzak a szerepéből.

Erre nagyon ritkán van szükség, de ha akár csak egyetlen emberrel is megtörténhetne, hogy benne marad egy szerep energiájában, akkor foglalkozni kell vele. Nem szabad annyiban hagyni.

Ez is hozzátartozik a szakmai tudáshoz és a hozzáértéshez.

Minden szakmában vannak olyanok, akik kizárólag ahhoz az egyetlen dologhoz értenek, amelyet megtanultak. És vannak olyan, kicsit polihisztor típusú szakemberek is, akik egy szakmai akadályba ütközve többféle megoldást tudnak alkalmazni.

Mindegy, hogy a gépjárművedet, a cipődet vagy valamilyen más eszközödet viszed el egy szakemberhez: sokkal nagyobb biztonságban érzed magad, ha az illető nemcsak egyetlen lehetőséget ismer, hanem több oldalról is képes megközelíteni a problémát.

 

Sokáig azt hittem, hogy minden családállítás ilyen

Annak idején végül nagyon nagy haszna lett annak, hogy ennyire rosszul jártam az első családállításommal.

A történtek után azonban évekig még a családállítás közelébe sem mentem. Azt hittem, hogy maga a családállítás ilyen, és annak ilyennek is kell lennie.

Azon az első állításon mindenki belevitte a saját egóját és személyes véleményét. Nyitott állítás volt, a résztvevők pedig sokszor inkább szerepet játszottak.

Nem lehetett tudni, hogy valódi információ jelenik-e meg, vagy valaki csupán a saját nézőpontját, elképzelését és személyes történetét adja elő.

Márpedig az állítást kérő ember mindig a saját ügyével kapcsolatban szeretne választ kapni. Nem a képviselők elképzeléseire, személyes véleményére vagy saját élettörténetére kíváncsi.

 

Így született meg az Ingás Lélekállítás

Később rájöttem, hogy nekem mégis szükségem lenne a családállításra.

Asztrológiát tanultam, és a saját képletemből világosan láttam, hogy ebben az életemben és ebben a sorsban sok nehezítés található. Azt is felismertem, hogy számos problémám mögött generációs történetek húzódnak.

Úgy éreztem, legalább húsz alkalommal, ha nem többször kellene családállításra mennem ahhoz, hogy ezek a történetek fokozatosan kitisztuljanak.

Mivel akkor már ismertem az ingás rendszert, úgy döntöttem, hogy létrehozok egy olyan módszert, amellyel mindezt otthon, egyedül is el tudom végezni.

Addigra sokat tanultam a családállítás módszeréről, mert nagyon érdekelt a téma. Ismertem a saját asztrológiai képletemet, tudtam ingázni, és ezekből összeállítottam egy olyan rendszert, amelynek segítségével nem kellett újra és újra másokhoz elmennem.

Akkor még erős fenntartásaim voltak a családállítással kapcsolatban.

Ma már egészen másképpen érzek. Számomra az egyik legjobb hétvégi időtöltés, amikor megfürödhetek egy családállítás energetikai mezejében. Hihetetlenül feltölt, és az állítások után szinte repülve megyek haza.

Az első rossz tapasztalatom és az azt követő felismerések alapján született meg az ingás lélekállítás módszere.

Ennek segítségével otthon, egyedül is tudok dolgozni a saját történeteimmel. A módszer a nevemhez fűződik, és tanítom is.

Az ingás lélekállítás következő tanfolyama augusztus 30–31-én indul. A képzésen természetesen azok tudnak részt venni, akik már ismerik magát az ingázást és az ingás közvetítést.

Honnan tudhatod, hogy jó helyen jártál?

Visszatérve az eredeti kérdéshez: lehet-e kellemetlen hatása egy családállításnak?

Igen, lehet.

Lehetne ezt szebben vagy óvatosabban megfogalmazni, de én inkább kimondom: sok a kókler.

Ma már szinte bárki tanulhat családállítást, és sokan úgy gondolják, hogy mindenki tud családot állítani. Ez azonban nem igaz.

Attól, hogy valaki elvégez egy iskolát vagy részt vesz egy tanfolyamon, még nem feltétlenül válik jó családállítóvá. Az egy dolog, hogy elkezdi csinálni, de ettől még nem lesz automatikusan hozzáértő szakember.

Az egyik figyelmeztető jel az lehet, ha az állítás utáni napon sokkal rosszabbul vagy, mint mielőtt elmentél.

Érdemes olyan helyet választanod, ahol az állítás után feltöltődsz. Ahol azt érzed:

„Úristen, alig várom, hogy újra itt lehessek!”

Ahol energikusabbnak érzed magad, a lelked rengeteg tapasztalatot szerez, és mindazt, ami az állításban megjelent, fokozatosan be tudod építeni a saját életedbe és sorsodba.

Ez most valóban egy kis önreklám is volt, de nem szégyellem magamat és a munkámat reklámozni.

Hajdú Ildikó vagyok, és a szenvedélyem az ingázás, az ingás közvetítés és a családállítás. Ezekkel a módszerekkel dolgozom, és tanítom is őket.

Megjegyzés:

Természetesen az is igaz, hogy a családállítás után még rendeződnie kell a testnek és a  léleknek, hiszen egy teljesen más működés veszi kezdetét.

Pár napig lehetséges testi- lelki tünet. Ezzel nincs semmi gond. Nem csak azért lehet valaki rosszul, mert nem jó szakembernél volt. A sérülések mélységétől is függ, hogy mennyire viseli meg a testet és a lelket a változás.

———————-

A következő családállítások Szegeden

Szegeden:

2026. augusztus 30. vasárnap 9:00 órától
2026. augusztus 18. kedd 15:00 órától

Budapesten:

2026. augusztus 28. péntek 9:30

 

Szeretettel várlak, ha szeretnél biztonságos és feltöltő közegben dolgozni a saját problémáiddal vagy a családod történeteivel.

Szeretettel:

Hajdú Ildikó

Miért nincs a férfiaknak párkapcsolata a családunkban?- Családállítás a piramis tövében

Ebben a családban veszélyes volt a szerelem

Judité volt az elvonulás utolsó családállítása.
Azt mondta, mostanában már olyan jól van, hogy nem is biztos, hogy neki egyáltalán kell családállítás. De ha már így alakult, akkor végül is van egy problémája.

– Három gyönyörű fiam van. Mindannyian fiatal férfiak, és egyiküknek sincs barátnője. Soha. Ráadásul férfi ágon is jellemző a családban, hogy a férfiaknak nincs párkapcsolata -erre szeretett volna ránézni.

Ott ültünk a padon kint a természetben. Nem volt nálam semmilyen segédeszköz – inga, kártya, semmi. Úgyhogy csak a kérdéseimre és arra a bizonyos belső iránytűre támaszkodhattam, ami ilyenkor többnyire jó ötletet ad.
Valamiért az a kérdés pottyant bele a fejembe:

– Volt valamilyen különleges haláleset vagy tragédia a családban?

Ezt azért kérdeztem meg, mert évek óta fontos eszközöm és támaszom az életvédő mechanizmusok módszere. Sokszor egészen elképesztő pontossággal mutatja meg, hol rögzült be a családi rendszerben egy téves következtetés.

Judit bólintott.

–  Hát, van egy – mondta. – A nagybátyáméknál történt. Többen voltak testvérek. Az egyik fiatalabb fiú éppen a katonaságból jött haza, és elaludt a vonaton. Amikor felébredt, már elhagyta az állomást. Megijedt, és leugrott a vonatról. Nagyon fontos volt neki, hogy leszálljon, mert mindenképpen találkozni akart a menyasszonyával.

Aztán a történet borzalmas fordulatot vett. A vonat levágta mindkét lábát és az egyik karját.

Számomra már az előzetes beszélgetés alatt is elég egyértelműnek tűnt, hogy a családi lelkiismeretben valahol ez a téves tanulság rögzülhetett:

Óvakodjunk a szerelemtől,
mert annak nagyon rossz vége lesz.

 

Családállítás a piramisok különleges energetikai környezetében.

A jó családállító szakember ilyenkor persze nem kapaszkodik bele  az első gondolatába. Még akkor sem, ha az nagyon jó elgondolásnak tűnik.
Az állítás során félre kell tudnom tenni az előzetes elképzelésemet, nehogy a saját történetemet kezdjem el igazolni. Én bízom az állítás bölcsességében. Az majd megmutatja, merre kell menni.

Írtam egy szereplőlistát és felállítottam mindenkit. Jöhetett a természetes kiválasztódás.

A legtöbben teljesen érdektelenül álltak. Nem történt semmi különös. Viszont a vonatbaleset, a szerelem és a férfiak képviselői elkezdtek érdeklődést mutatni egymás felé.

– Na, mondom, most kivételesen az történt, hogy a prekoncepcióm nem volt teljesen hülyeség.

Mindenféle trükkös eszközzel megjelenítettem a vonatot, a balesetet, a traumát, de hamar kiderült, hogy nem itt van a valódi súlypont.

A történet másik szereplője lett a kulcs

A balesetet szenvedett férfinak volt egy bátyja, aki arra tette fel az egész életét, hogy ápolja az öccsét. A két férfi így kettesben élte le az életét, és egyiküknek sem lett saját családja.

És akkor jött az a bizonyos „véletlen”.
Az elvonulást szervező kolléganőm kapta a báty szerepét.

Ő évek óta szenvedett attól, hogy az állításokban mindig azt érzi: le van betonozva a lába. Nem tud lépni. Nem tud mozdulni. Mintha valami láthatatlan erő odaszögezné.

Az állítás nagyon pontosan megmutatta, hogy ez az ápolást végző báty úgy érezte: neki nincs választása.

  • Nincs saját élete.
  • Nincs saját útja.
  • Nincs joga menni.
  • Nincs joga szeretni.
  • Nincs joga mást választani.

Csak kötelessége van.

Majd betettem egy új szereplőt, aki átvette tőle ezt a feladatot. A báty képviselője sokáig nem is értette, hogy egyáltalán lehetséges volna letenni ezt az önként vállalt terhet, amit egyébként nem is kért tőle senki. Mintha az egész teste tiltakozott volna a szabadság ellen.

Aki átvette a feladatot azt mondta, hogy ez az ő dolga, az ő sorsa, az ő karmikus feladata.
– Ne vigyél olyat, ami nem rád tartozik.

Hosszú meggyőzés után végre el tudta engedni az öccse ápolásának feladatát. És akkor történt valami egészen különös.
Egyszer csak felderült az arca!!!

Elkezdte látni a körülöttünk lévő természetet. A hegyeket. A fákat. Az eget.
Zokogott és örült és csak nézte és nézte. Nagyokat sóhajtott, és azt mondta:
– Ez micsoda szabadság!

A délután hátralévő részében a kolléganőm szinte repesve sétált a piramis környékén lévő parkban. Ott, ahonnan a piramishoz vezető alagutak bejáratai is nyílnak. Az egész hely egy csodálatos spirituális park, elképesztő energetikával.

Ő pedig egyfolytában csak azt ismételgette:
–  Annyira érzem a szabadságot.

Ez a szerep nem véletlenül talált rá

Később elmondta, hogy gyerekkorában ő is úgy érezte, hogy kötelessége ápolni a betegséggel született testvérét. Aztán később férjhez ment, és „véletlenül” olyan férjet választott magának, aki később rokkant lett.
Hát persze. Véletlenül.

Mert a z életnek néha egészen sajátos humora van. Addig rakja elénk ugyanazt a mintát, amíg végre észre nem vesszük, hogy nem a világ üldöz minket, hanem egy régi hiedelmet ismételgetünk engedelmesen.

A kolléganőmet nagyon is érintette az a téma, hogy valakit választani kell, akit aztán ápolni lehet. Egész eddigi életében úgy érezte, nincs választása.

És éppen ez a szerep adta meg neki a lehetőséget, hogy végleg letegye a léleknek ezt a régi hiedelmét:

Nincs választásom.

Másnap indultunk haza. A kolléganőmnek semmi kedve nem volt menni. Annyira élvezte ezt a több évtizedes teher utáni felszabadulást, hogy legszívesebben meghosszabbította volna az egész elvonulást.

Nem a programot akarta még, nem a kirándulást, nem a piramist, hanem ezt az érzést:

Szabad vagyok.

Az állítást egyébként úgy fejeztem be, hogy leellenőriztem, vajon átment-e Judit gyerekeinek életébe az új információ. Megnéztük, változott-e a férfiak és a párkapcsolat viszonya.

Én gyakran használok keretes szerkezetet az állításaimban: az elején megnézem, milyen a kiinduló kép, majd az állítás végén újra ránézek ugyanarra.

Ez nagyon jó visszaellenőrzés. Megmutatja, jó irányba haladtunk-e, és megtettünk-e mindent, amit abban az állításban meg kellett tenni.

A boszniai piramisok környékén olyan energiák vannak, amelyek brutálisan felerősítik a tisztulási folyamatokat. Az ott töltött napokban eleve van egy transzcendens lebegés. Mintha az ember kicsit kijjebb kerülne a megszokott életéből, és végre rá tudna nézni arra, amit otthon már csak cipel.

A háromnapos foglalkozások különböző helyszíneken zajlanak. Van, hogy a szálláson állítunk. Máskor a piramis tetején, az oldalában, az alagutakban, kint a parkban vagy a dimenziókapu tetején.
És ilyenkor minden állítás kap még egy plusz erőt. Távol az otthonunktól, a megszokott környezettől, ebben a különleges energetikai környezetben megtörténhet a varázslat és leteheti azt, amit  egész életében cipelt.

Mellékhatások 

Ez a családállítás cikk nemcsak az eset megoldásáról szól, hanem arról is,

hogy a segítőkhöz mennyire szokott passzolni a szerep. Legtöbször épp azt a szerepet kapjuk, amire a legnagyobb szükségünk van.
A családállítás mellékhatása az, hogy a segítők is jobban lesznek vagy néha megoldódik az egész életük.


 

Ajánló

 

Ha szeretnél te is részt venni egy ilyen mély, tisztító és felszabadító elvonuláson, szeretettel várunk a következő alkalmon.

Időpontok:
Elvonulás Orfű mellett – 2026. szeptember 18-22. (sok-sok önmunkával)
Elvonulás a boszniai piramisoknál – 2026. szeptember 23-27.

Ha érzed, hogy van benned egy régi családi történet, egy ismétlődő minta vagy egy teher, amit már nem akarsz tovább vinni, akkor ez az elvonulás neked szól.

Jelentkezz, és gyere velünk. Lehet, hogy nem is azt fogod letenni, amiről azt hitted, hogy a problémád.

Hanem valami sokkal mélyebbet.
Gyere velünk!

Mit jelent, ha állandóan elromlik az autód?

Évek óta kérdeznek tőlem autómeghibásodásokkal kapcsolatban. Én ilyenkor mindig az analógiás gondolkodást szoktam segítségül hívni. Néhány játékszabályt azért be szoktam tartani.

Ahhoz, hogy egy ilyen történetre jól rá lehessen nézni, három dolog fontos:

  • Az érintett mesélje el, ne egy közvetítő.
  • Úgy mondja el, mintha egy barátjának mesélné.
  • A részletek is fontosak lehetnek: honnan tartott hová, milyen körülmények között történt, mi volt az első érzése.

A minap egy fiatalember anyukája kérdezett tőlem, én pedig ragaszkodtam hozzá, hogy a fiút is megkérdezzem, mert fontos, milyen szavakat használ.

.

Az anya így látta a helyzetet

„A nagyobbik fiamról van szó, 23 éves. Vagány, jó kiállású, eszes srác, de valahogy mégsem tud előre jutni az életben a céljai felé. Az egyetemet otthagyta, munkát keres, bár leginkább szabadúszóként, online vállalkozással vagy tőzsdével szeretne pénzt keresni.

Ami miatt eszembe jutottál, az az analógiás gondolkodás volt a járművekkel kapcsolatban.

Régi vágya volt egy autó, vett is egy BMW-t a télen. Úgy tűnt, minden rendben van vele, imádta az autót, de minél több szerelő nézte át, annál több hiba jött elő.

Legutóbb két hónapig volt szerelőnél a hengerfej miatt. Rengeteg pénzt ráköltött a kocsira. Tegnap végre elhozta, de haza sem ért vele, elszállt a szervokormány, majdnem karambolozott. Utána nem mozdult az autó.”

.

Miért kértem, hogy a fiú is mesélje el?

Mert az analógiában nemcsak maga a történet számít, hanem az is, milyen szavakat használ az érintett.

Az autó az életben való haladásunk szimbóluma. Az anya elbeszéléséből is látszott, hogy bár lenne egy jó lehetősége, vagyis autója, mégsem tud jól haladni az útján.

Ráadásul rejtett hibákról van szó, amelyek akkor derültek ki, amikor alaposabban ránéztek.

Ezért kértem:

Hogyan mondaná el mindezt a saját szavaival a fiad?

.

A fiú így mesélte el

„Azóta szeretem az autómat, mióta megláttam. Ezért bosszant annyira, hogy mióta megvan, állandóan baj van vele.

Alapjáraton nagyon el tudnám képzelni magamnak ezt az autót. Hiába szeretem, folyamatosan jön vele kisebb-nagyobb baj.

Először csak kisebbeknek ígérkeztek, aztán egyre nagyobbakat vettek észre a szerelők. Most meg, hogy másfél hónap után végre el tudtam hozni a szerelőtől, pont mielőtt hazaértem volna, két utcával korábban elment a szervokormány, alig tudtam félrehúzódni az út szélére.

Azóta nem tudom, mi a szitu, kétes a kimenetele a dolognak. A szerelő szerint az is lehet, hogy nincs nagyobb baj, de az is lehet, hogy kuka az egész. De az a lényeg, hogy szeretem ezt az autót, és nem tudom, mi történt.”

.

Mit mutathat ez analógiásan?

Analógiásan gondolkodva nekem egyből egy családtörténeti sztori jutott eszembe.

A fiú történetében több erős kulcsszó is van:

  • szeretem
  • állandóan baj van vele
  • el tudnám képzelni magamnak
  • hazaértem volna
  • elment a kormány
  • kétes a kimenetele
  • lehet, hogy kuka az egész
  • nem tudom, mi történt

Számos lehetőség közül először nézzünk egy könnyebben emészthető olvasatot.

Az analógiás gondolkodás nem azt mondja meg, hogy „biztosan ez történt”,
hanem segít észrevenni,
hol ismétlődhet egy régi minta új szereplőkkel, új helyszínen.

.

1. Oda tartozom-e a családhoz, ha másképp csinálom?

A fiad nagyon el tudna képzelni magának egy magasabb kategóriájú életet, de ezzel mindig adódik valami baj. A végső figyelmeztetés már szinte életveszélyes volt.

Ez a hazafelé vezető úton történt, vagyis amikor a családhoz közeledett.

Tehát ez lehet egy családtörténeti dolog is, ahol ő tudat alatt érzékeli, hogy a családban van egy olyan történet, amelyben valaki ment a szíve után, többre vitte, de annak kétes volt a kimenetele.

Mintha öntudatlanul lenne egy belső kérdése:

Szabad nekem másképp élni, mint ahogy a családom élt?

Vagy:

Oda tartozom-e még, ha magasabb kategóriájú életet választok magamnak?

Az autós történetben a fiú majdnem hazaért, de két utcával korábban elment a kormány. Vagyis éppen akkor veszítette el az irányítást, amikor már közel volt az otthonhoz.

Ez analógiásan azt is mutathatja, hogy a családhoz való közeledésnél, a hazatérésnél, az odatartozásnál aktiválódik valami régi minta.

Az a múltbéli szereplő talán szintén az irányítást veszítette el az élete felett.

Amibe belekeveredett, az lehetett politikai, vallási, világnézeti, társadalmi, de akár szerelmi történet is.

.
A legerősebben kirajzolódó olvasat: egy régi szerelmi történet

Nekem mégis a fiú saját szavai miatt egy másik irány tűnt a legerősebbnek.

  • A fiú sokszor használta öntudatlanul a „szeretem” szót.
  • „Azóta szeretem, mióta megláttam.”
  • „Hiába szeretem, folyamatosan jön vele baj.”
  • „De az a lényeg, hogy szeretem.”

Számomra ez akár egy megoldatlan párkapcsolati történet 21. századi visszaköszönése is lehet a családban.

Hellinger-i alapelv:

Ha valami a családban régen titokban maradt, vagy nem lett elrendezve, valaki a későbbiek során képviselni fogja.

Én ezt a történetet így fordítanám át:
egy egyedülálló fiatal férfi és egy magasabb státuszú, esetleg foglalt nő szerelmi története.

A mai fiatalember akár az egykori férfit is képviselheti.

.

2. Így hangzana a történet emberi kapcsolatra lefordítva

„Azóta szeretem ezt a magasabb kategóriájú nőt, mióta megláttam.
Bosszantó, hogy mióta az enyém lett, állandóan van valami baj vele.
Alapjáraton nagyon el tudnám képzelni magamnak ezt a nőt.

De hiába szeretem, folyamatosan jön vele a kisebb-nagyobb baj.
Eleinte azt hittem, csak kis bajok lesznek, de ahogy meg akarom őt javítani, egyre nagyobbak a bajok.

Miután sok idő eltelt, és végre haza tudtam volna hozni, pont mielőtt hazaértem volna vele, valami súlyos dolog történt.
Kiderült, hogy nagyon másként gondolkodunk, és más irányba akarunk menni.

Nem tudunk kibékülni. Lehetséges, hogy nincs nagyobb baj, de az is lehet, hogy emiatt a nézeteltérés miatt ez a kapcsolat kuka, és nem tudunk együtt haladni.”

.

3. Más lehetséges olvasatok

Természetesen más irányból is rá lehet nézni erre a történetre.

Szólhatna például arról is, hogy valaki magasabb társadalmi helyzetbe kerül, de nem érzi biztonságosnak az odatartozást.

Mintha azt mondaná:

„Imádom ezt az új beosztást, ezt az új státuszt, ezt az új életet, de amióta az enyém lett, állandóan baj van vele. Nem biztos, hogy oda tartozhatok. Nem biztos, hogy el tudom viselni, amit ez az új helyzet kíván tőlem.”

Szólhatna ideológiai, politikai vagy világnézeti konfliktusról is, ahol valaki beáll valahová, tartozni akar valakikhez, de közben elveszíti az irányítást, és már nem biztos benne, hogy ugyanabba az irányba akar menni, mint ők.

De ebben a konkrét történetben, a fiú szóhasználata miatt, számomra a szerelmi olvasat rajzolódik ki a legerősebben.

.
Mit tanít ez a történet?

Az analógiás gondolkodás nem azt mondja meg, hogy „biztosan ez történt”. Nem bizonyítékot ad, hanem egy lehetséges térképet.
Segít észrevenni, hogy egy mai élethelyzetben hol ismétlődhet egy régi, el nem rendezett minta.

Néha az autó tényleg csak autó.

De néha az, hogy nem tudunk haladni, hogy mindig jön egy újabb hiba, hogy elmegy a kormány, hogy kétes a kimenetel, vagy hogy „lehet, hogy kuka az egész”, pontosan megmutatja, hol veszített el valaki régen egy irányt.

És talán azt is, hol kellene ma végre másképp ránézni a történetre.

A családállítás vagy egy személyes konzultáció fel tudja tárni, fel tudja oldani és semlegesíteni tudja a jelen helyzetet.


.

Van hasonló történeted?

Ha veled is történt már olyan furcsa, ismétlődő helyzet - autóval, lakással, munkával, kapcsolattal vagy bármilyen hétköznapi eseménnyel -, amire szeretnél analógiás szemmel ránézni, nyugodtan küldd el nekem.

Arra kérlek, hogy tartsd be a fenti szabályokat:

  • lehetőleg az érintett személy mesélje el, ne közvetítő;
  • úgy írja le, mintha egy barátjának mesélné;
  • legyenek benne a fontos részletek is: honnan tartott hová, mi történt pontosan, milyen szavakat használt, mi volt benne a legerősebb érzés.

Ha pedig úgy érzed, hogy a történeted mögött mélyebb családi minta, elakadás vagy ismétlődés húzódhat, érdemes eljönni családállításra vagy személyes konzultációra.

A budapesti konzultációs időpontokat itt találod:
https://hajduildiko.hu/

Szegeden és online hétköznap általában könnyebb időpontot találni.

A legközelebbi családállítások:

Szeged: 2026. május 26., kedd, 15:00
Budapest: 2026. június 7., vasárnap, 9:00

Ha érdekelt a történet, lehet, hogy nem véletlenül. Néha egy autóhiba, egy váratlan elakadás vagy egy ismétlődő probléma többet mutat, mint elsőre gondolnád.


Külföldre költöztél? Mi a valódi oka?

Miért könnyebb külföldön pozitívnak lenni?

Nagyon sok ember hagyja el az országot és dolgozik külföldön. Szinte mindegyik azt mondja, hogy azért teszi ezt, mert kint jobban meg tud élni.

A másik indok az szokott lenni, hogy

kint pozitívabbak az emberek, kevésbé panaszkodnak. Itt mindenki olyan szomorú.

Nemrégiben megkérdeztem egy ügyfelemtől, hogy miért él külföldön 8 éve. Ő is ezek közül választott. Azt mondta, hogy próbál pozitív lenni, és ezt külföldön könnyebb megtenni.

A költözés mögött sokszor nem csak a pénz áll

Elmeséltem neki, hogy tapasztalatom szerint azok az emberek , akik a megélhetés miatt mennek külföldre, azok többnyire később vissza is költöznek.

DE!
Szerintem a költözés valódi oka legtöbbször az, amit maguknak sem vallanak be:
hogy valamilyen problémától távol szeretnék tartani magukat.

Ez legtöbbször a családhoz, a családdal átélt traumához, vagy a családjukban meg nem oldott problémához kapcsolódik.

Így volt ezzel Timi is.
Ő bizonygatta, hogy semmiképpen sem azért ment külföldre, mert családi okai lennének.

Amit a rajz megmutatott

A régiek már tudják, hogy a konzultációimat mindig rajzelemzéssel kezdem.

Nagyon érdekes volt, amikor ez a produktív gondolkodású lány olyan rajzot rajzolt, mint egy szalagmunkás, akinek megmondta a főnök, hogy mit kell rajzolni: megcsinálta és nem gondolkozott. Mivel neki egy rendkívül túlműködő agya van, nem szabadna ilyen le egyszerűsített rajzot rajzolnia. Ebből tudtam, hogy a témáját illetően bajban van.

A második  – újrarajzolt – rajzába pedig pontosan berajzolta a problémája okát.

Az életútja közepén volt egy törés, és éppen oda helyezte azt a szimbólumot, ami a határok kijelöléséről és az agresszióról szól.

A férfiszerepet jelölő fának pedig kilógott az egyik lába. Mintha ki szeretett volna szökni a kapun kívülre.
Ránéztem, és egyből az az asszociáció jutott eszembe, hogy a férfi kidugta a lábát a családi kötelékből.

A családi törés

Később, az oldás során megtudtam, milyen traumát okozott számára a család.
Anya és apa már régóta veszekedtek, és megtörtént az, ami nagyon gyakran megtörténik: édesapa talált magának egy barátnőt.

Az anyuka sírt, és nem tudta, hogyan fog boldogulni.
A mellette lévő lány pedig úgy érezte, hogy

  • neki kell helytállni,
  • neki kell felnőtté válni.
  • Ő volt egy személyben az anyja pszichológusa,
  • a szülője,
  • és ő volt a családban a felnőtt.

Ezzel a felelősségvállalással öntudatlanul nagyon megterhelte a sorsát és világgá ment.

Így már értettem, hogy miért jobb Párizsban élni:
„mert ott pozitívabbak az emberek, és nem panaszkodnak.”
(Amikor ilyen mondatokat hallok, mindig arra gondolok, vajon ki volt az ő életében panaszkodó és negatív.)

Tulajdonképpen ő csak távol akart kerülni a problémájától. Pozitív környezetbe akart kerülni.

De erről nem az ország tehet.

Ez az ő családi és sorshelyzete volt.

Itt tudsz feliratkozni.

Amikor a gyerek áll be felnőttnek

Patakokban folyt a könnye akkor, amikor arra kopogtattunk, hogy neki kellett felnőttnek lennie, és ő terhelte meg a saját sorsát azzal, hogy beállt az anyukája mellé felnőttnek.

Így tulajdonképpen,

ha ő az anyukája anyja, akkor ő a saját öreganyja is.

Szokásom ilyen keményen fogalmazni, hogy üssön a mondat.

Családállítással visszahelyeztük őt a gyerek szerepébe, és az ősök megáldották a sorsát, hogy ő már csinálhatja másképp. Lehet boldogabb, és ezentúl állhat a gyermek helyén, a szülők pedig a felnőttek helyén.

A törés, amit először nem akart látni

Az elején, amikor a rajzról beszéltünk, és megemlítettem azt a törést az életúton, akkor megállapodtunk abban, hogy ez a rajz szerint nagyjából arra az időszakra esett, amikor a szülei váltak.

De szerinte ez nem így volt.

A konzultáció végén már egyetértettünk abban, hogy igenis ott tört meg az ő élete, és azért ment külföldre, hogy távol kerüljön a családjától.

Az Életforgatókönyv szerint sem véletlen az időszak

Timi az Életforgatókönyv szempontjából egy olyan életszakaszban jár, amikor családot kell alapítani, és a lélek arra törekszik, hogy majd jobban csinálja, mint a szülei.

A párkapcsolatát illetően úgy tűnik, ez sikerült is.
De a család szempontjából még nem.

2013 óta ugyanis egy 24/6-os szakasza van, ami arról szól, hogy 24 éven keresztül az idilli család eszményképét próbálja megvalósítani. A lélek a második életforgatókönyvi szakaszban próbálja jobban csinálni, mint a szülei, de ez többnyire nem szokott sikerülni.

Az „idilli családhoz” nem elég pusztán jó párkapcsolatban élni. A családdal való viszony rendezése is elkerülhetetlen.

Külföldön tényleg pozitívabbak az emberek?

Végezetül mégiscsak elmondható: külföldön nem feltétlenül az emberek pozitívabbak – bár az is lehet.

Sokszor inkább mi kerülünk messzebbre a problémáinktól, és így sikerül pozitívnak maradnunk.

Távol a problémától az embereket is mosolygósabbnak látjuk.

Az abúzus témája a családállítás szempontjából

Amikor a szeretet napján az abúzus került felszínre

Legutóbb vasárnap egy 34/7-es napon tartottam családállítást. Állítás előtt mindig szoktam tartani egy rövid kis beszédet, ami ráhangol bennünket az előttünk álló munkára. Az újak is kapnak egy kis ízelítőt abból, miről is szól a családállítás.

Nagy bátran és lelkesen elmondtam, hogy most egy olyan napunk lesz, ami

  • a szeretetről,
  • a szerelemről,
  • az életörömökről,
  • a szexualitásról,
  • a szépségről,
  • a művészetekről,
  • az adás-kapás egyensúlyáról fog szólni.

Ez a volt 4-es szám energiája.

De ott van még a dátumban a hetes szám is, tehát mindehhez szükségünk lesz az ítéletmentességre is, mert a 7-es szám a perjel után az ítéletnélküliséget és a nyitottságot hordozza magában.

Aztán nagy meglepetésemre úgy alakult, hogy szinte minden állítás megoldásához rendezni kellett a régmúltban vagy az illető gyerekkorában egy abúzust vagy zaklatási történetet.

Tehát valóban megjelent a négyes szám témája: a testiség és a szexualitás vitte el a prímet, de mégiscsak olyan értelemben, amivel mostanában ritkán találkozom.

A családállítás nézőpontja az abúzusról

Bert Hellinger rendszerszerű szemléletmódja szerint egészen másképpen néz ki az abúzus, mint a hétköznapi gondolkodás szintjén.

A családállítás rendszerelmélet, és a RENDet szeretné helyreállítani. Mindig azt vizsgálja meg, hol sérült a rend.

Még azok is ki szoktak olykor akadni ezen a megközelítésen, akik tanulják a családállítást, nemhogy a családállításon résztvevők. Azonban aki már részesült egy családállításon keresztül egy olyan oldásban, ahol az ősök dolgait vagy az ő gyerekkorában történteket rendeztük el, onnantól kezdve azt tapasztalhatta, hogy kivirult az élete.

Van, akinek helyreállt a kapcsolata az édesanyjával. Volt, akit utána már elkezdtek észrevenni a férfiak – természetesen azért, mert az ő kisugárzása változott meg.

A jó családállító szakember

Tehát a jó családállító szakembernek nem az a dolga, hogy felháborodjon.

A hétköznapi ember gyorsan kijelöli, ki a szörnyeteg, ki az áldozat, és utána megnyugszik, hogy a jó oldalon áll.

A családállítás ennél sokkal kellemetlenebb dolgot csinál: ránéz arra is, amit a család inkább elhallgatna.

  • Megnézi, hol sérült a rend.
  • Ki nem volt a helyén.
  • Ki nem védett meg valakit.
  • Ki cipeli más bűnét, szégyenét vagy fájdalmát.

És igen, ez néha nagyon kényelmetlen.
Mert lehet, hogy nem csak az a kérdés, ki bántott.
Hanem az is, hogy pl. ki nézett félre.

Vérfertőzés és szexuális abúzus rendszerszinten

A vérfertőzésre és a szexuális abúzusra Hellinger rendszerszinten próbált ránézni, de ebből nem következik automatikusan az, hogy szerinte a tettesnek ne lenne felelőssége.

Ha abúzus történik, a gyermek „kötődni” fog a tetteshez, és ez a kötés gyakran kimondatlan marad. Azt is állítja, hogy az ilyen esetekben „gyakran két tettes” van: az egyik nyíltan a férfi, a másik rejtetten az anya, ha az anya elfordul a férjétől, és a lánya mintegy a helyébe kerül.

Ez Hellinger egyik legvitatottabb megfogalmazása, de attól még működik. Egyszerűen ki kell próbálni egy ilyen megközelítésű terápiát és meg kell nézni, hogy beválik-e. Tapasztalatom szerint nagyon is.

A családállítás módszere és a jó családállító szakember sem menti fel a tettest pusztán azért, mert rendszerszintű összefonódásokat lát.

Bár „mindannyian összefonódottak”, az alapelv az, hogy aki valamit tesz, annak viselnie kell a tette következményeit. A családállítás nézőpontja nem veszi le az apáról a bűn terhét csak azért, mert rendszerbeli összefonódás áll fenn.

Egyébként az abuzáló nem csak férfi lehet. Ezen a bizonyos hétvégi állításon is kiderült. Itt például egy nagymama zaklatta a kisunokáját.

Amikor az apa helye sérül

Amikor egy apa abuzál a családon belül, akkor nem egyszerűen „rossz emberként” nézünk rá, hanem úgy is, mint valakire, aki nagyon súlyosan kilépett a saját helyéről.
Az apa dolga az lenne, hogy tartson, védjen, biztonságot adjon.
Ha ehelyett elvesz, megsért, átlép, használ vagy birtokol, akkor a családi rend a legmélyebb szinten sérül. Ilyenkor sokszor valamilyen régi hiány, elfojtott fájdalom, feldolgozatlan seb, szégyen vagy korábbi rendszerbeli zavar dolgozik a háttérben. De ez nem mentség. A családállításban nem azért nézünk rá erre, hogy a tettest felmentsük, hanem azért, hogy a bűn visszakerüljön oda, ahová tartozik, az áldozat pedig végre kiszabadulhasson abból a láthatatlan kötésből, amely sokszor éveken, évtizedeken vagy generációkon át fogva tartja.

Az anya bűne

Az anya cinkossága nem azt jelenti, hogy ő követte el a tettet, és nem is azt, hogy ugyanaz a felelőssége, mint az abuzáló apának. De a családállítás nézőpontjából akkor mégis részévé válhat a történetnek,

  • ha nem lát,
  • nem hall,
  • nem kérdez,
  • nem védi meg a gyermeket,
  • vagy valamilyen kimondatlan módon átengedi a saját helyét a lányának.

Ilyenkor a gyermek nemcsak az apa határsértésétől sérül, hanem attól is, hogy az anya – akinek az élet oldalán, a védelem oldalán kellene állnia – elfordul, lefagy, tagad, vagy úgy tesz, mintha semmi sem történne. Ez nem veszi le a bűnt a tettesről, de megmutatja, hogy a családi rendben nemcsak az számít, ki tette meg a bántást, hanem az is, ki nem állt oda a gyermek mellé, amikor kellett volna.

Mi az a láthatatlan kötés?

A láthatatlan kötés az, amikor a történet már régen megtörtént, de az áldozat lelke még mindig nem szabad. Még mindig visz valamit, ami nem az övé:

  • szégyent,
  • bűntudatot,
  • félelmet,
  • undort,
  • megfelelési kényszert
  • vagy a testétől való eltávolodást.

Ilyenkor nem arról van szó, hogy az áldozat szeretettel kötődik a tetteshez, hanem arról, hogy a bántás, a titok és a kimondatlanság összekapcsolta őket. A családállításban ennek a kötésnek az oldása azt jelenti, hogy a bűn visszakerül ahhoz, aki elkövette, a gyermek visszakerül a saját ártatlan helyére, és az áldozat végre elkezdhet leválni arról, ami soha nem is az ő terhe volt.

Lehet, hogy a te életedre is hat, csak nem tudod hogy ez húzódhat meg a háttérben

Lehet, hogy már generációkkal ezelőtt történt az eset, de a jelenleg élő családtagok közül valaki biztosan megjeleníti az életében.

Pl.
– mindig sokkal idősebb / fiatalabb partnert választ az illető.
– Vagy partner nélkül él marad és észre sem veszik a férfiak.
– Vagy érthetetlen oknál fogva a lány nem beszél az anyjával.
…….

Tettes, áldozat és egyensúly

A cél valamilyen tettes-áldozat egyensúly létrehozása, például azáltal, hogy elismerjük a sérüléseket.

De nagyon messzire vezet ez a téma. Ha valaki ilyesmivel foglalkozik, akkor egészen másképp kell ránéznie a bűnre és az ártatlanságra, a bosszúra és a megbánásra.

A családállítás nem menti fel a tetteseket pusztán azért, mert ők is sérült emberek. Figyelembe veszi a tettes veszélyességét is.

Bosszú, felháborodás és megbocsátás

Nagyon fontos része a tettes-áldozat témájának a bosszú, a felháborodás és a megbocsátás.

Mivel az egyensúlyt ki kell egyenlíteni, ezért a sértett félnek érdemes valamilyen módon visszabántania a tettest, de sosem abban a mértékben, amilyen mértékben őt bántották. Ugyanis ebben az esetben a sérelem sérelmet szül, és a negatív kiegyenlítés eszkalálódik.

Sőt, a megbocsátás szót is másképp szoktuk kifejezni, hogy ne teremtődjön alá-fölé rendeltségi viszony, mert az megint újabb egyensúlytalanságot szül.

Ezért a családállításban a fókusz nem a gyors „bocsáss meg neki” típusú megoldáson van, hanem azon, hogy a tettes viselje a tett súlyát, az áldozat pedig ne maradjon örökre sérelemhez kötve.

Traumaérzékeny munka

Sok családállító találkozhat ezzel a témával, de vigyáznia kell, hogy a kliens ne traumatizálódjon. Úgy kell megjeleníteni az eseményeket, és olyan mélységig kell menni, hogy a munka gyógyító hatással bírjon.

Az ilyen munka retraumatizáló lehet, ezért a facilitátornak tudnia kell felismerni a sokkos, túlterhelt állapotokat, és tiszteletben kell tartania, hogy a kliens mennyit bír el.

Hellinger szemlélete szerint

Hellinger szemlélete szerint ezekben az ügyekben:

  • a tettest és az áldozatot nem lehet teljesen külön, a családi rendszertől függetlenül nézni;
  • a bűnnek és következménynek a tettesnél kell maradnia;
  • a sérülést el kell ismerni, nem letagadni;
  • az áldozat gyógyulása nem azonos a tettes felmentésével;
  • a rendszerszintű megértés nála nem ugyanaz, mint a jogi felmentés;
  • a modern traumaérzékeny megközelítés szerint különösen fontos a biztonság, a fokozatosság és az áldozat terhelhetősége.

Amit ezen az állításon különösen érdekesnek találtam

Amit nagyon érdekesnek találtam ezen a családállításon, hogy a résztvevők tulajdonképpen észre sem vették, de mindnyájan érintettek voltak. Mindnyájuk szerelmi története érintett volt, és hangsúlyosan megjelent benne az életkor témája is.

A fiatal lány, aki nála sokkal idősebb férfit szeret.
A fiatal nő, aki 15-25 évvel fiatalabb férfit szeret.

Ezek is mind következményei lehetnek akár olyan, több generációval ezelőtt történt történeteknek is, amelyek titokban, kimondatlanul ott lapítanak a családi rendszerben: zaklatás, abúzus, elhallgatott sérülések és rendezetlen kötődések.

A család állítás célja nem a múlt felhánytorgatása, hanem annak az elérése, hogy
a családból újra erő fakadjon, illetve
a szeretet újra a rendes medrében tudjon áramolni.


Ajánló

Családállítás

SZEGEDEN:

 

  • 2026. május 26. kedd 15:00 
  • 2026. június 14. vasárnap 9:00

BUDAPESTEN:

  • 2026. június 7. vasárnap 
  • 2026. július 5. vasárnap

Részletek itt.

A családállítónak is lehetnek korlátai – válassz jó szakembert!

A családállítónak is lehetnek korlátai – válassz jó szakembert!

Vannak családállítók, akik nem szeretik, ha „médiumi képességű” segítők is részt vesznek az állításon.  Igyekeznek őt mellőzni.

Én kifejezetten örülök nekik. Hihetetlen sok fáradozást megspórolnak nekem. Minden állításomon szokott lenni legalább egy, de inkább 3-4 olyan ember, akik csak beállnak a térbe és felmondják / lehívják a valódi problémát.

Egyre több ilyen ember van. És szerencsére intuitívabban, félelem-mentesebben, kontroll nélkül, tehát egyre tisztábban használják ezt az adottságukat.

 

Mennyivel könnyebb volt így!

Az egyik állításon vissza kellett mennünk több generációt az irányába, ahol kiderült, hogy valaki eltűnt, valakiről nem beszél a család, nem tudják, mi lett vele.

Az egyik segítő érzékelte, hogy egy erdőben vagyunk és itt ölték meg az illetőt. Brutálisan elbántak vele, elásták és sosem került elő.
Természetesen nem egy mondatban mondta ki, kérdéseket tettem föl neki, de ekkor értettük meg, hogy valakinek a problémája mögött egy olyan ember sorsa áll, akit elfelejtettek.
Szimbolikusan eltemettük, és rendeztük a szerepét a család sorsában.

Sokkal könnyebb volt úgy dolgozni, hogy egy-két résztvevő tisztán érzékelte ezt. Gyorsabban haladtunk, több időnk és energiánk volt az elrendezésre.

 

Néha konkrét receptet diktálnak le

Egy másik alkalommal egy villám-állítást csináltunk egy egészségügyi problémára. Természetesen ez is fedett állítás volt, senki nem tudta, miről van szó.
Az előbbihez hasonló képességű segítő felmondta a gyógymódot.

– Nem tudom, miért kell ezt mondanom most, de mozogj többet, egyél jó minőségű fekete csokit magas kakaótartalommal, és még legalább nyolc dolgot felsorolt, amire szüksége van az kérdezőnek. Aztán elhallgatott, azt sem tudta, hogy egészségügyi állításról volt szó egyáltalán. Mégis egy életmód receptet diktált le.

 

A saját korlátját vetíti ki az állító

Szerintem amikor valaki korlátozza az ilyen képességű segítők részvételét az állításban, az arra bizonyíték, hogy ugye ő maga korlátolt az intuíció témájában és csak a félelmeit és a korlátait vetíti ki a segítőkre.

A jó családállító odafigyel arra, hogy a segítők ne egóból beszéljenek, hanem szerepből.

 

Ha kíváncsi vagy rá, hogy hogyan működik, gyere el és nézd meg!

 

 

Hajdú Ildikó – integrált család- és lélekállítás

 

 

———————-

Ajánló: 

Egyéni konzultáció Szegeden, Budapesten és online

Családállítás Szegeden:

– március 8. vasárnap 9.00
– március 24. kedd 15:00-től

Családállítás Budapesten:   március 13. péntek 9.00

Ingás Közvetítés tanfolyam: 2026. május 6-tól 10 alkalmas

ÉFT tanfolyam: 2026. július 8-tól

Tarot tanfolyam: 2028. aug. 5-től

Ha korábban jelentkezel, olcsóbb.

 

 

Ezt a levelet azért kaptad, mert feliratkoztál a hírlevelemre. Ha nem szeretnél több ilyen emailt kapni, az alábbi linkre kattintva egyetlen gombnyomással törlődsz az adatbázisból: [url:leiratkozás]Leiratkozás[/url:leiratkozás]

 

Miért pánikolunk akkor, amikor haladhatnánk – még akkor is, ha vágyunk rá?

Amikor a puzzle keretét rakjuk ki először

Nórit beiskolázta a munkahelye. Ha beadja a záródolgozatát, megszerzi az oklevelet, akkor eggyel magasabb szintre léphet a munkahelyén. Újabban azonban egy enyhe pánik fogja el, amikor a dolgozatához rendezi az adatokat. Nem tud gondolkodni, befeszül, fullad, és nem halad sehova. Valójában szeretne haladni – és közben pánikol is.

Egy régi családtörténet nyomában

Először egy furcsa családtörténetet kellett rendeznünk, aminek eleinte nem értettük a kapcsolatát a záródolgozathoz.

Annak idején a nagymamáját „kihelyezték” vidékre, ment vele a férje is. Nagyobb ünnepeken hazalátogattak az ország másik végéből, a Nyírségből. Egy ilyen alkalommal történt, hogy amikor terhesen hazament a szülőkhöz a házaspár, az akkor még fiatal nagymama a hazafelé vezető úton elvetélt.

A családi lelkiismeretben az maradt meg: ünnepekre ne gyere haza”.

Kiderült, hogy ezt a programot a később megszületett lánya is továbbadta a saját gyerekének. Mindig azt kérte a lányától, hogy karácsonyra ne jöjjön haza, majd tavasszal, amikor jobb idő lesz. Nóri anyja úgy intézte, hogy a férje is elhagyja őt, mert az a program is rögzült a családban, hogy ha együtt van a család, akkor valamelyik gyerek meghal.

A férfit hibáztatták, amiért elhagyta a családot, de tulajdonképpen a felesége intézte úgy, hogy elmenjen, és másik nőt válasszon. Tudattalanul így a gyerekek tovább élhettek.

Manapság Nóri is.
Ő maga is megjegyezte, hogy mindig hihetetlenül feszült, amikor családi ünnepeken összegyűlik a család.

Kapcsolat, házasság és kimondatlan félelmek

Nórinak már komoly kapcsolatban él, akár szívesen férjhez is menne, de olyan fiút választott, aki mindig azt mondja, hogy szerinte nem fontos a házasság. Az ő családjukban már több válás történt, ezért szerinte ne házasodjanak össze.

Miután Ingás Közvetítéssel kitisztítottuk a családi lelkiismeretből ezt a hiedelmet, Nórinak még a biztonság kedvéért adtam egy házi feladatot is, hogy ez a program a tudatos és a tudattalan elméjéből is törlődjön. Nem volt könnyű az ingázás, mert a család abszolút ellenállt annak, hogy ezt az életvédő mechanizmust elvegyük tőlük.

A munkahelyi pánik valódi oka

Végre foglalkozhattunk a dolgozat megírásával és az adatrendezési pánikkal.

Találtunk néhány kollégát, akiktől a családalapítással és a karrierrel kapcsolatban érdekes nézőpontokat hallott. Ezeket használtuk fel Nóri belső igazságának feltárásához.

Az egyik kollégája szerint nőként felelőtlen döntés egy ilyen cégnél elhelyezkedni.

– Milyen érzés ez neked?
– Nyomasztó.
– Milyenek azok az emberek, akik így gondolkodnak?
– Elítélők. Elítélik azokat, akik előbb karriert csinálnak, és csak utána alapítanak családot. Ezen a munkahelyen többnyire férfiak dolgoznak – ez is elég beszédes.

Nóri azt mondta: szeretné, ha megértenék, hogy a mostani generációnak sokkal inkább mérlegelnie kell, mint annak idején. Mi azt mérlegeljük, hogy mi ad biztonságot: a karrier vagy a család?

– És mitől tartasz a legjobban?
– Attól, hogy egyszer kifakadok, és megmondom nekik a véleményemet.
– Miért veszélyes ez számodra?
– Mert attól tartok, hogy karrieristának fognak tartani.

A belső igazság felismerése

Alaposan átbeszéltük, kopogtattuk és megfordítottuk ezeket a gondolatokat. Rátaláltunk Nóri valódi belső igazságára.

Akkor érzi magát a legnyomasztóbban, amikor úgy érzi, felelőtlen döntést hoz, ha kutatói pályát választ. Valójában benne is él az a hiedelem, hogy elítéli azokat, akik először karriert csinálnak, és csak utána alapítanak családot.

Meg kellett értenie, hogy saját szűrőn keresztül kell néznie a saját életét. Nem a kollégáinak kell új szűrőt használniuk a mai generáció megértéséhez – erre a szűrőre neki van szüksége.

Neki fontos mérlegelni, hogy mi ad biztonságot: a karrier vagy a családalapítás.

A megfordított mondat és a feloldás

Az utolsó mondatot speciális módon fordítottuk meg.

– Hogyan fejeznéd be azt a mondatot, hogy: „Ha leszarnám hogy mit szólnak ahhoz, ha kifakadok, …………. – akkor  hogyan viselkednél, ki lennél?

– Meglepetésemre így fejezte be a mondatot:

„Ha leszarnám, hogy mit szólnak ahhoz, ha kifakadok, akkor a családalapítást választanám.”

– Tényleg? – kérdeztem. – Ezzel nagyon megleptél.
– Valójában erre vágyom.

A kártyák üzenete a jelenről és a jövőről

A végső zárás azonban az volt, hogy nem kell választania.

Traot kártya:

A tarotkártya, amit az egész üggyel kapcsolatban húztunk, azt mutatta, hogy

  1. A múltra egy olyan lap jött ki, ahol egy nőnek egyedül kellett boldogulnia a gyerekével.
  2. Ebben a családban már nem kell egyedül szülni. A jelenre a családi összefogás lapja jött ki. A családból fakadó erő.
  3. A jövő tendenciájára pedig a női összefogás kártyája utalt.

Három-négy szövetséges, akik együttesen nevelik az utódot.

Viccesen még megegyeztünk, hogy ha szül egy gyereket, akkor a sok jelentkező között örüljön, ha néha látja is a gyerekét. Nyugodtan vállaljon gyereket – mert a nagymamája és az anyukája is segíteni fog neki.

 

Személyes konzutáció

Ha személyes konzultációra szeretnél bejelentkezni, akkor a honlapon első oldalán találod a budapesti időpontokat ITT.

Szegeden és online hétfőtől péntekig foglalhatsz időpontot.
Hívj föl, írj e-mailben vagy messengeren.

  • 70 2670679
  • efthajduildiko@gmail.com
  • https://www.messenger.com/e2ee/t/29624402187158180