Címkearchívumok: lelki felszabadulás

Rosszabbul voltál családállítás után? Ennek nem kellene így lennie!

Rosszabbul voltál családállítás után?

Képzeld, erre van magyarázat. Ha nagyon röviden akarok fogalmazni: valószínűleg nem jó helyen jártál.

Ha szívesebben hallgatnád meg, mint olvasnád el, a témáról készült videómat itt nézheted meg:

Videó megtekintése

Amikor a 2000-es évek elején életem első családállításán vettem részt, másnap olyan állapotba kerültem, mintha levett volna a lábamról egy influenza.

Pedig én alapvetően hihetetlenül egészséges, nagy teherbírású nő vagyok. Nem jellemző rám, hogy beteg legyek, ezért különösen furcsa volt, ami történt.

Másnap még el kellett intéznem valamit, ezért elmentem egy közintézménybe. Egyszer csak odajött hozzám az ott dolgozó takarítónő, és azt mondta:

– Hölgyem, jöjjön csak, mondanom kell magának valamit.

Ezután elmondta, hogy egy nagy, fekete, sötét foltot lát a testem körül, főleg a lábaimnál.

– Ez borzasztó. Maga mit csinált, vagy hol járt? – kérdezte.

Ez a nő egy másik város közintézményében dolgozott. Korábban soha nem látott, semmit nem tudott rólam, és azóta sem találkoztunk. Mégis pontosan azt érzékelte, hogy valamit magammal hoztam onnan, ahol előző nap jártam. Valamilyen sötét, nehéz energiát, amelynek nem kellett volna velem maradnia.

A családállítás önmagában nem veszélyes

A családállítás alapvetően nem veszélyes műfaj, nem kizárólag a fizikai síkon dolgozunk.

A lélek szintjén, a szellemi szinten és az információs mezőben is történnek folyamatok. Ezeket a különböző síkokat egy tapasztalt családállítás-vezető, terapeuta vagy facilitátor képes megfelelően kezelni és váltogatni.

Egy jó családállítónak az állítás közben vagy annak végén meg kell tisztítania és ki kell vezetnie azokat a résztvevőket, akik az adott történetben képviselőként jelen voltak. Egy állítás során ugyanis olykor nagyon kellemetlen, fájdalmas, kínos, sőt bizonyos értelemben akár veszélyes helyekre is eljuthatunk.

Előfordulhat az is, hogy egy résztvevő a saját élethelyzete, motivációja vagy működése miatt benne marad egy szerepben.

Lehetséges, hogy a történet nagyon erősen kapcsolódik a saját önszenvedtető programjához vagy személyes témájához. Az is megtörténhet, hogy egyszerűen nem találja a kivezető utat abból a történetből, akár lélekszinten sem.

 

Mit jelent az, hogy „szereplő”?

Többen írtak már nekem amiatt, hogy ne használjam a „szereplő” szót, hanem nevezzem az állításban részt vevő embereket képviselőknek.

Többen írtak már nekem amiatt, hogy ne használjam a „szereplő” szót, hanem nevezzem az állításban részt vevő embereket képviselőknek.

A szakmai megnevezés valóban a képviselő. Én mégis gyakran szereplőnek hívom azt, aki egy állításban valakinek vagy valaminek a szerepét képviseli.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy színésznek vagy jó előadónak kell lenned ahhoz, hogy részt vehess egy családállításban. Egyszerűen csak jelen kell lenned.

Lehet, hogy érzel valamilyen energiát, késztetést, érzelmet vagy testi reakciót. Az is lehet, hogy semmit nem érzel. Ez is információ.

Én ezt szerepnek is nevezem. Megértem, ha más családállítók másképpen használják ezeket a fogalmakat, de nem szeretnék körülményesen vagy álszakmai módon fogalmazni. Egyszerűen csak végzem a dolgomat, és igyekszem mindenki számára érthetően elmondani, mi történik.

A lényeg nem az elnevezés, hanem az, hogy az állítás résztvevőit nem szabad benne hagyni ezekben a szerepekben.

 

Mindenkit ki kell vezetni a szerepéből

A legutóbbi családállításomon olyan résztvevők is jelen voltak, akik tudnak ingázni. Amikor látták, hogy valaki nehezebben tud kijönni egy szerepből, két kedves kolléganőm, Szilvi és Brigi ingával is megnézte, hogyan lehet megsegíteni az illetőt.

Kapcsolódtak a fentiekhez, és megvizsgálták, hogyan lehet elérni, hogy semmilyen emléklenyomat vagy idegen energia ne maradjon a résztvevőben az állítás után.

Ezért nagyon hálás vagyok nekik. Amikor ők ott vannak, én teljes figyelmemmel magára az állításra és az éppen kibontakozó történetre tudok koncentrálni.

Amikor nincsenek jelen, aznap este vagy másnap én fordítok külön figyelmet arra, hogy mindenkit teljesen kihozzak a szerepéből.

Erre nagyon ritkán van szükség, de ha akár csak egyetlen emberrel is megtörténhetne, hogy benne marad egy szerep energiájában, akkor foglalkozni kell vele. Nem szabad annyiban hagyni.

Ez is hozzátartozik a szakmai tudáshoz és a hozzáértéshez.

Minden szakmában vannak olyanok, akik kizárólag ahhoz az egyetlen dologhoz értenek, amelyet megtanultak. És vannak olyan, kicsit polihisztor típusú szakemberek is, akik egy szakmai akadályba ütközve többféle megoldást tudnak alkalmazni.

Mindegy, hogy a gépjárművedet, a cipődet vagy valamilyen más eszközödet viszed el egy szakemberhez: sokkal nagyobb biztonságban érzed magad, ha az illető nemcsak egyetlen lehetőséget ismer, hanem több oldalról is képes megközelíteni a problémát.

 

Sokáig azt hittem, hogy minden családállítás ilyen

Annak idején végül nagyon nagy haszna lett annak, hogy ennyire rosszul jártam az első családállításommal.

A történtek után azonban évekig még a családállítás közelébe sem mentem. Azt hittem, hogy maga a családállítás ilyen, és annak ilyennek is kell lennie.

Azon az első állításon mindenki belevitte a saját egóját és személyes véleményét. Nyitott állítás volt, a résztvevők pedig sokszor inkább szerepet játszottak.

Nem lehetett tudni, hogy valódi információ jelenik-e meg, vagy valaki csupán a saját nézőpontját, elképzelését és személyes történetét adja elő.

Márpedig az állítást kérő ember mindig a saját ügyével kapcsolatban szeretne választ kapni. Nem a képviselők elképzeléseire, személyes véleményére vagy saját élettörténetére kíváncsi.

 

Így született meg az Ingás Lélekállítás

Később rájöttem, hogy nekem mégis szükségem lenne a családállításra.

Asztrológiát tanultam, és a saját képletemből világosan láttam, hogy ebben az életemben és ebben a sorsban sok nehezítés található. Azt is felismertem, hogy számos problémám mögött generációs történetek húzódnak.

Úgy éreztem, legalább húsz alkalommal, ha nem többször kellene családállításra mennem ahhoz, hogy ezek a történetek fokozatosan kitisztuljanak.

Mivel akkor már ismertem az ingás rendszert, úgy döntöttem, hogy létrehozok egy olyan módszert, amellyel mindezt otthon, egyedül is el tudom végezni.

Addigra sokat tanultam a családállítás módszeréről, mert nagyon érdekelt a téma. Ismertem a saját asztrológiai képletemet, tudtam ingázni, és ezekből összeállítottam egy olyan rendszert, amelynek segítségével nem kellett újra és újra másokhoz elmennem.

Akkor még erős fenntartásaim voltak a családállítással kapcsolatban.

Ma már egészen másképpen érzek. Számomra az egyik legjobb hétvégi időtöltés, amikor megfürödhetek egy családállítás energetikai mezejében. Hihetetlenül feltölt, és az állítások után szinte repülve megyek haza.

Az első rossz tapasztalatom és az azt követő felismerések alapján született meg az ingás lélekállítás módszere.

Ennek segítségével otthon, egyedül is tudok dolgozni a saját történeteimmel. A módszer a nevemhez fűződik, és tanítom is.

Az ingás lélekállítás következő tanfolyama augusztus 30–31-én indul. A képzésen természetesen azok tudnak részt venni, akik már ismerik magát az ingázást és az ingás közvetítést.

Honnan tudhatod, hogy jó helyen jártál?

Visszatérve az eredeti kérdéshez: lehet-e kellemetlen hatása egy családállításnak?

Igen, lehet.

Lehetne ezt szebben vagy óvatosabban megfogalmazni, de én inkább kimondom: sok a kókler.

Ma már szinte bárki tanulhat családállítást, és sokan úgy gondolják, hogy mindenki tud családot állítani. Ez azonban nem igaz.

Attól, hogy valaki elvégez egy iskolát vagy részt vesz egy tanfolyamon, még nem feltétlenül válik jó családállítóvá. Az egy dolog, hogy elkezdi csinálni, de ettől még nem lesz automatikusan hozzáértő szakember.

Az egyik figyelmeztető jel az lehet, ha az állítás utáni napon sokkal rosszabbul vagy, mint mielőtt elmentél.

Érdemes olyan helyet választanod, ahol az állítás után feltöltődsz. Ahol azt érzed:

„Úristen, alig várom, hogy újra itt lehessek!”

Ahol energikusabbnak érzed magad, a lelked rengeteg tapasztalatot szerez, és mindazt, ami az állításban megjelent, fokozatosan be tudod építeni a saját életedbe és sorsodba.

Ez most valóban egy kis önreklám is volt, de nem szégyellem magamat és a munkámat reklámozni.

Hajdú Ildikó vagyok, és a szenvedélyem az ingázás, az ingás közvetítés és a családállítás. Ezekkel a módszerekkel dolgozom, és tanítom is őket.

Megjegyzés:

Természetesen az is igaz, hogy a családállítás után még rendeződnie kell a testnek és a  léleknek, hiszen egy teljesen más működés veszi kezdetét.

Pár napig lehetséges testi- lelki tünet. Ezzel nincs semmi gond. Nem csak azért lehet valaki rosszul, mert nem jó szakembernél volt. A sérülések mélységétől is függ, hogy mennyire viseli meg a testet és a lelket a változás.

———————-

A következő családállítások Szegeden

Szegeden:

2026. augusztus 30. vasárnap 9:00 órától
2026. augusztus 18. kedd 15:00 órától

Budapesten:

2026. augusztus 28. péntek 9:30

 

Szeretettel várlak, ha szeretnél biztonságos és feltöltő közegben dolgozni a saját problémáiddal vagy a családod történeteivel.

Szeretettel:

Hajdú Ildikó

Miért nincs a férfiaknak párkapcsolata a családunkban?- Családállítás a piramis tövében

Ebben a családban veszélyes volt a szerelem

Judité volt az elvonulás utolsó családállítása.
Azt mondta, mostanában már olyan jól van, hogy nem is biztos, hogy neki egyáltalán kell családállítás. De ha már így alakult, akkor végül is van egy problémája.

– Három gyönyörű fiam van. Mindannyian fiatal férfiak, és egyiküknek sincs barátnője. Soha. Ráadásul férfi ágon is jellemző a családban, hogy a férfiaknak nincs párkapcsolata -erre szeretett volna ránézni.

Ott ültünk a padon kint a természetben. Nem volt nálam semmilyen segédeszköz – inga, kártya, semmi. Úgyhogy csak a kérdéseimre és arra a bizonyos belső iránytűre támaszkodhattam, ami ilyenkor többnyire jó ötletet ad.
Valamiért az a kérdés pottyant bele a fejembe:

– Volt valamilyen különleges haláleset vagy tragédia a családban?

Ezt azért kérdeztem meg, mert évek óta fontos eszközöm és támaszom az életvédő mechanizmusok módszere. Sokszor egészen elképesztő pontossággal mutatja meg, hol rögzült be a családi rendszerben egy téves következtetés.

Judit bólintott.

–  Hát, van egy – mondta. – A nagybátyáméknál történt. Többen voltak testvérek. Az egyik fiatalabb fiú éppen a katonaságból jött haza, és elaludt a vonaton. Amikor felébredt, már elhagyta az állomást. Megijedt, és leugrott a vonatról. Nagyon fontos volt neki, hogy leszálljon, mert mindenképpen találkozni akart a menyasszonyával.

Aztán a történet borzalmas fordulatot vett. A vonat levágta mindkét lábát és az egyik karját.

Számomra már az előzetes beszélgetés alatt is elég egyértelműnek tűnt, hogy a családi lelkiismeretben valahol ez a téves tanulság rögzülhetett:

Óvakodjunk a szerelemtől,
mert annak nagyon rossz vége lesz.

 

Családállítás a piramisok különleges energetikai környezetében.

A jó családállító szakember ilyenkor persze nem kapaszkodik bele  az első gondolatába. Még akkor sem, ha az nagyon jó elgondolásnak tűnik.
Az állítás során félre kell tudnom tenni az előzetes elképzelésemet, nehogy a saját történetemet kezdjem el igazolni. Én bízom az állítás bölcsességében. Az majd megmutatja, merre kell menni.

Írtam egy szereplőlistát és felállítottam mindenkit. Jöhetett a természetes kiválasztódás.

A legtöbben teljesen érdektelenül álltak. Nem történt semmi különös. Viszont a vonatbaleset, a szerelem és a férfiak képviselői elkezdtek érdeklődést mutatni egymás felé.

– Na, mondom, most kivételesen az történt, hogy a prekoncepcióm nem volt teljesen hülyeség.

Mindenféle trükkös eszközzel megjelenítettem a vonatot, a balesetet, a traumát, de hamar kiderült, hogy nem itt van a valódi súlypont.

A történet másik szereplője lett a kulcs

A balesetet szenvedett férfinak volt egy bátyja, aki arra tette fel az egész életét, hogy ápolja az öccsét. A két férfi így kettesben élte le az életét, és egyiküknek sem lett saját családja.

És akkor jött az a bizonyos „véletlen”.
Az elvonulást szervező kolléganőm kapta a báty szerepét.

Ő évek óta szenvedett attól, hogy az állításokban mindig azt érzi: le van betonozva a lába. Nem tud lépni. Nem tud mozdulni. Mintha valami láthatatlan erő odaszögezné.

Az állítás nagyon pontosan megmutatta, hogy ez az ápolást végző báty úgy érezte: neki nincs választása.

  • Nincs saját élete.
  • Nincs saját útja.
  • Nincs joga menni.
  • Nincs joga szeretni.
  • Nincs joga mást választani.

Csak kötelessége van.

Majd betettem egy új szereplőt, aki átvette tőle ezt a feladatot. A báty képviselője sokáig nem is értette, hogy egyáltalán lehetséges volna letenni ezt az önként vállalt terhet, amit egyébként nem is kért tőle senki. Mintha az egész teste tiltakozott volna a szabadság ellen.

Aki átvette a feladatot azt mondta, hogy ez az ő dolga, az ő sorsa, az ő karmikus feladata.
– Ne vigyél olyat, ami nem rád tartozik.

Hosszú meggyőzés után végre el tudta engedni az öccse ápolásának feladatát. És akkor történt valami egészen különös.
Egyszer csak felderült az arca!!!

Elkezdte látni a körülöttünk lévő természetet. A hegyeket. A fákat. Az eget.
Zokogott és örült és csak nézte és nézte. Nagyokat sóhajtott, és azt mondta:
– Ez micsoda szabadság!

A délután hátralévő részében a kolléganőm szinte repesve sétált a piramis környékén lévő parkban. Ott, ahonnan a piramishoz vezető alagutak bejáratai is nyílnak. Az egész hely egy csodálatos spirituális park, elképesztő energetikával.

Ő pedig egyfolytában csak azt ismételgette:
–  Annyira érzem a szabadságot.

Ez a szerep nem véletlenül talált rá

Később elmondta, hogy gyerekkorában ő is úgy érezte, hogy kötelessége ápolni a betegséggel született testvérét. Aztán később férjhez ment, és „véletlenül” olyan férjet választott magának, aki később rokkant lett.
Hát persze. Véletlenül.

Mert a z életnek néha egészen sajátos humora van. Addig rakja elénk ugyanazt a mintát, amíg végre észre nem vesszük, hogy nem a világ üldöz minket, hanem egy régi hiedelmet ismételgetünk engedelmesen.

A kolléganőmet nagyon is érintette az a téma, hogy valakit választani kell, akit aztán ápolni lehet. Egész eddigi életében úgy érezte, nincs választása.

És éppen ez a szerep adta meg neki a lehetőséget, hogy végleg letegye a léleknek ezt a régi hiedelmét:

Nincs választásom.

Másnap indultunk haza. A kolléganőmnek semmi kedve nem volt menni. Annyira élvezte ezt a több évtizedes teher utáni felszabadulást, hogy legszívesebben meghosszabbította volna az egész elvonulást.

Nem a programot akarta még, nem a kirándulást, nem a piramist, hanem ezt az érzést:

Szabad vagyok.

Az állítást egyébként úgy fejeztem be, hogy leellenőriztem, vajon átment-e Judit gyerekeinek életébe az új információ. Megnéztük, változott-e a férfiak és a párkapcsolat viszonya.

Én gyakran használok keretes szerkezetet az állításaimban: az elején megnézem, milyen a kiinduló kép, majd az állítás végén újra ránézek ugyanarra.

Ez nagyon jó visszaellenőrzés. Megmutatja, jó irányba haladtunk-e, és megtettünk-e mindent, amit abban az állításban meg kellett tenni.

A boszniai piramisok környékén olyan energiák vannak, amelyek brutálisan felerősítik a tisztulási folyamatokat. Az ott töltött napokban eleve van egy transzcendens lebegés. Mintha az ember kicsit kijjebb kerülne a megszokott életéből, és végre rá tudna nézni arra, amit otthon már csak cipel.

A háromnapos foglalkozások különböző helyszíneken zajlanak. Van, hogy a szálláson állítunk. Máskor a piramis tetején, az oldalában, az alagutakban, kint a parkban vagy a dimenziókapu tetején.
És ilyenkor minden állítás kap még egy plusz erőt. Távol az otthonunktól, a megszokott környezettől, ebben a különleges energetikai környezetben megtörténhet a varázslat és leteheti azt, amit  egész életében cipelt.

Mellékhatások 

Ez a családállítás cikk nemcsak az eset megoldásáról szól, hanem arról is,

hogy a segítőkhöz mennyire szokott passzolni a szerep. Legtöbször épp azt a szerepet kapjuk, amire a legnagyobb szükségünk van.
A családállítás mellékhatása az, hogy a segítők is jobban lesznek vagy néha megoldódik az egész életük.


 

Ajánló

 

Ha szeretnél te is részt venni egy ilyen mély, tisztító és felszabadító elvonuláson, szeretettel várunk a következő alkalmon.

Időpontok:
Elvonulás Orfű mellett – 2026. szeptember 18-22. (sok-sok önmunkával)
Elvonulás a boszniai piramisoknál – 2026. szeptember 23-27.

Ha érzed, hogy van benned egy régi családi történet, egy ismétlődő minta vagy egy teher, amit már nem akarsz tovább vinni, akkor ez az elvonulás neked szól.

Jelentkezz, és gyere velünk. Lehet, hogy nem is azt fogod letenni, amiről azt hitted, hogy a problémád.

Hanem valami sokkal mélyebbet.
Gyere velünk!