2026. május hónap bejegyzései

Mit jelent, ha állandóan elromlik az autód?

Évek óta kérdeznek tőlem autómeghibásodásokkal kapcsolatban. Én ilyenkor mindig az analógiás gondolkodást szoktam segítségül hívni. Néhány játékszabályt azért be szoktam tartani.

Ahhoz, hogy egy ilyen történetre jól rá lehessen nézni, három dolog fontos:

  • Az érintett mesélje el, ne egy közvetítő.
  • Úgy mondja el, mintha egy barátjának mesélné.
  • A részletek is fontosak lehetnek: honnan tartott hová, milyen körülmények között történt, mi volt az első érzése.

A minap egy fiatalember anyukája kérdezett tőlem, én pedig ragaszkodtam hozzá, hogy a fiút is megkérdezzem, mert fontos, milyen szavakat használ.

.

Az anya így látta a helyzetet

„A nagyobbik fiamról van szó, 23 éves. Vagány, jó kiállású, eszes srác, de valahogy mégsem tud előre jutni az életben a céljai felé. Az egyetemet otthagyta, munkát keres, bár leginkább szabadúszóként, online vállalkozással vagy tőzsdével szeretne pénzt keresni.

Ami miatt eszembe jutottál, az az analógiás gondolkodás volt a járművekkel kapcsolatban.

Régi vágya volt egy autó, vett is egy BMW-t a télen. Úgy tűnt, minden rendben van vele, imádta az autót, de minél több szerelő nézte át, annál több hiba jött elő.

Legutóbb két hónapig volt szerelőnél a hengerfej miatt. Rengeteg pénzt ráköltött a kocsira. Tegnap végre elhozta, de haza sem ért vele, elszállt a szervokormány, majdnem karambolozott. Utána nem mozdult az autó.”

.

Miért kértem, hogy a fiú is mesélje el?

Mert az analógiában nemcsak maga a történet számít, hanem az is, milyen szavakat használ az érintett.

Az autó az életben való haladásunk szimbóluma. Az anya elbeszéléséből is látszott, hogy bár lenne egy jó lehetősége, vagyis autója, mégsem tud jól haladni az útján.

Ráadásul rejtett hibákról van szó, amelyek akkor derültek ki, amikor alaposabban ránéztek.

Ezért kértem:

Hogyan mondaná el mindezt a saját szavaival a fiad?

.

A fiú így mesélte el

„Azóta szeretem az autómat, mióta megláttam. Ezért bosszant annyira, hogy mióta megvan, állandóan baj van vele.

Alapjáraton nagyon el tudnám képzelni magamnak ezt az autót. Hiába szeretem, folyamatosan jön vele kisebb-nagyobb baj.

Először csak kisebbeknek ígérkeztek, aztán egyre nagyobbakat vettek észre a szerelők. Most meg, hogy másfél hónap után végre el tudtam hozni a szerelőtől, pont mielőtt hazaértem volna, két utcával korábban elment a szervokormány, alig tudtam félrehúzódni az út szélére.

Azóta nem tudom, mi a szitu, kétes a kimenetele a dolognak. A szerelő szerint az is lehet, hogy nincs nagyobb baj, de az is lehet, hogy kuka az egész. De az a lényeg, hogy szeretem ezt az autót, és nem tudom, mi történt.”

.

Mit mutathat ez analógiásan?

Analógiásan gondolkodva nekem egyből egy családtörténeti sztori jutott eszembe.

A fiú történetében több erős kulcsszó is van:

  • szeretem
  • állandóan baj van vele
  • el tudnám képzelni magamnak
  • hazaértem volna
  • elment a kormány
  • kétes a kimenetele
  • lehet, hogy kuka az egész
  • nem tudom, mi történt

Számos lehetőség közül először nézzünk egy könnyebben emészthető olvasatot.

Az analógiás gondolkodás nem azt mondja meg, hogy „biztosan ez történt”,
hanem segít észrevenni,
hol ismétlődhet egy régi minta új szereplőkkel, új helyszínen.

.

1. Oda tartozom-e a családhoz, ha másképp csinálom?

A fiad nagyon el tudna képzelni magának egy magasabb kategóriájú életet, de ezzel mindig adódik valami baj. A végső figyelmeztetés már szinte életveszélyes volt.

Ez a hazafelé vezető úton történt, vagyis amikor a családhoz közeledett.

Tehát ez lehet egy családtörténeti dolog is, ahol ő tudat alatt érzékeli, hogy a családban van egy olyan történet, amelyben valaki ment a szíve után, többre vitte, de annak kétes volt a kimenetele.

Mintha öntudatlanul lenne egy belső kérdése:

Szabad nekem másképp élni, mint ahogy a családom élt?

Vagy:

Oda tartozom-e még, ha magasabb kategóriájú életet választok magamnak?

Az autós történetben a fiú majdnem hazaért, de két utcával korábban elment a kormány. Vagyis éppen akkor veszítette el az irányítást, amikor már közel volt az otthonhoz.

Ez analógiásan azt is mutathatja, hogy a családhoz való közeledésnél, a hazatérésnél, az odatartozásnál aktiválódik valami régi minta.

Az a múltbéli szereplő talán szintén az irányítást veszítette el az élete felett.

Amibe belekeveredett, az lehetett politikai, vallási, világnézeti, társadalmi, de akár szerelmi történet is.

.
A legerősebben kirajzolódó olvasat: egy régi szerelmi történet

Nekem mégis a fiú saját szavai miatt egy másik irány tűnt a legerősebbnek.

  • A fiú sokszor használta öntudatlanul a „szeretem” szót.
  • „Azóta szeretem, mióta megláttam.”
  • „Hiába szeretem, folyamatosan jön vele baj.”
  • „De az a lényeg, hogy szeretem.”

Számomra ez akár egy megoldatlan párkapcsolati történet 21. századi visszaköszönése is lehet a családban.

Hellinger-i alapelv:

Ha valami a családban régen titokban maradt, vagy nem lett elrendezve, valaki a későbbiek során képviselni fogja.

Én ezt a történetet így fordítanám át:
egy egyedülálló fiatal férfi és egy magasabb státuszú, esetleg foglalt nő szerelmi története.

A mai fiatalember akár az egykori férfit is képviselheti.

.

2. Így hangzana a történet emberi kapcsolatra lefordítva

„Azóta szeretem ezt a magasabb kategóriájú nőt, mióta megláttam.
Bosszantó, hogy mióta az enyém lett, állandóan van valami baj vele.
Alapjáraton nagyon el tudnám képzelni magamnak ezt a nőt.

De hiába szeretem, folyamatosan jön vele a kisebb-nagyobb baj.
Eleinte azt hittem, csak kis bajok lesznek, de ahogy meg akarom őt javítani, egyre nagyobbak a bajok.

Miután sok idő eltelt, és végre haza tudtam volna hozni, pont mielőtt hazaértem volna vele, valami súlyos dolog történt.
Kiderült, hogy nagyon másként gondolkodunk, és más irányba akarunk menni.

Nem tudunk kibékülni. Lehetséges, hogy nincs nagyobb baj, de az is lehet, hogy emiatt a nézeteltérés miatt ez a kapcsolat kuka, és nem tudunk együtt haladni.”

.

3. Más lehetséges olvasatok

Természetesen más irányból is rá lehet nézni erre a történetre.

Szólhatna például arról is, hogy valaki magasabb társadalmi helyzetbe kerül, de nem érzi biztonságosnak az odatartozást.

Mintha azt mondaná:

„Imádom ezt az új beosztást, ezt az új státuszt, ezt az új életet, de amióta az enyém lett, állandóan baj van vele. Nem biztos, hogy oda tartozhatok. Nem biztos, hogy el tudom viselni, amit ez az új helyzet kíván tőlem.”

Szólhatna ideológiai, politikai vagy világnézeti konfliktusról is, ahol valaki beáll valahová, tartozni akar valakikhez, de közben elveszíti az irányítást, és már nem biztos benne, hogy ugyanabba az irányba akar menni, mint ők.

De ebben a konkrét történetben, a fiú szóhasználata miatt, számomra a szerelmi olvasat rajzolódik ki a legerősebben.

.
Mit tanít ez a történet?

Az analógiás gondolkodás nem azt mondja meg, hogy „biztosan ez történt”. Nem bizonyítékot ad, hanem egy lehetséges térképet.
Segít észrevenni, hogy egy mai élethelyzetben hol ismétlődhet egy régi, el nem rendezett minta.

Néha az autó tényleg csak autó.

De néha az, hogy nem tudunk haladni, hogy mindig jön egy újabb hiba, hogy elmegy a kormány, hogy kétes a kimenetel, vagy hogy „lehet, hogy kuka az egész”, pontosan megmutatja, hol veszített el valaki régen egy irányt.

És talán azt is, hol kellene ma végre másképp ránézni a történetre.

A családállítás vagy egy személyes konzultáció fel tudja tárni, fel tudja oldani és semlegesíteni tudja a jelen helyzetet.


.

Van hasonló történeted?

Ha veled is történt már olyan furcsa, ismétlődő helyzet - autóval, lakással, munkával, kapcsolattal vagy bármilyen hétköznapi eseménnyel -, amire szeretnél analógiás szemmel ránézni, nyugodtan küldd el nekem.

Arra kérlek, hogy tartsd be a fenti szabályokat:

  • lehetőleg az érintett személy mesélje el, ne közvetítő;
  • úgy írja le, mintha egy barátjának mesélné;
  • legyenek benne a fontos részletek is: honnan tartott hová, mi történt pontosan, milyen szavakat használt, mi volt benne a legerősebb érzés.

Ha pedig úgy érzed, hogy a történeted mögött mélyebb családi minta, elakadás vagy ismétlődés húzódhat, érdemes eljönni családállításra vagy személyes konzultációra.

A budapesti konzultációs időpontokat itt találod:
https://hajduildiko.hu/

Szegeden és online hétköznap általában könnyebb időpontot találni.

A legközelebbi családállítások:

Szeged: 2026. május 26., kedd, 15:00
Budapest: 2026. június 7., vasárnap, 9:00

Ha érdekelt a történet, lehet, hogy nem véletlenül. Néha egy autóhiba, egy váratlan elakadás vagy egy ismétlődő probléma többet mutat, mint elsőre gondolnád.


Külföldre költöztél? Mi a valódi oka?

Miért könnyebb külföldön pozitívnak lenni?

Nagyon sok ember hagyja el az országot és dolgozik külföldön. Szinte mindegyik azt mondja, hogy azért teszi ezt, mert kint jobban meg tud élni.

A másik indok az szokott lenni, hogy

kint pozitívabbak az emberek, kevésbé panaszkodnak. Itt mindenki olyan szomorú.

Nemrégiben megkérdeztem egy ügyfelemtől, hogy miért él külföldön 8 éve. Ő is ezek közül választott. Azt mondta, hogy próbál pozitív lenni, és ezt külföldön könnyebb megtenni.

A költözés mögött sokszor nem csak a pénz áll

Elmeséltem neki, hogy tapasztalatom szerint azok az emberek , akik a megélhetés miatt mennek külföldre, azok többnyire később vissza is költöznek.

DE!
Szerintem a költözés valódi oka legtöbbször az, amit maguknak sem vallanak be:
hogy valamilyen problémától távol szeretnék tartani magukat.

Ez legtöbbször a családhoz, a családdal átélt traumához, vagy a családjukban meg nem oldott problémához kapcsolódik.

Így volt ezzel Timi is.
Ő bizonygatta, hogy semmiképpen sem azért ment külföldre, mert családi okai lennének.

Amit a rajz megmutatott

A régiek már tudják, hogy a konzultációimat mindig rajzelemzéssel kezdem.

Nagyon érdekes volt, amikor ez a produktív gondolkodású lány olyan rajzot rajzolt, mint egy szalagmunkás, akinek megmondta a főnök, hogy mit kell rajzolni: megcsinálta és nem gondolkozott. Mivel neki egy rendkívül túlműködő agya van, nem szabadna ilyen le egyszerűsített rajzot rajzolnia. Ebből tudtam, hogy a témáját illetően bajban van.

A második  – újrarajzolt – rajzába pedig pontosan berajzolta a problémája okát.

Az életútja közepén volt egy törés, és éppen oda helyezte azt a szimbólumot, ami a határok kijelöléséről és az agresszióról szól.

A férfiszerepet jelölő fának pedig kilógott az egyik lába. Mintha ki szeretett volna szökni a kapun kívülre.
Ránéztem, és egyből az az asszociáció jutott eszembe, hogy a férfi kidugta a lábát a családi kötelékből.

A családi törés

Később, az oldás során megtudtam, milyen traumát okozott számára a család.
Anya és apa már régóta veszekedtek, és megtörtént az, ami nagyon gyakran megtörténik: édesapa talált magának egy barátnőt.

Az anyuka sírt, és nem tudta, hogyan fog boldogulni.
A mellette lévő lány pedig úgy érezte, hogy

  • neki kell helytállni,
  • neki kell felnőtté válni.
  • Ő volt egy személyben az anyja pszichológusa,
  • a szülője,
  • és ő volt a családban a felnőtt.

Ezzel a felelősségvállalással öntudatlanul nagyon megterhelte a sorsát és világgá ment.

Így már értettem, hogy miért jobb Párizsban élni:
„mert ott pozitívabbak az emberek, és nem panaszkodnak.”
(Amikor ilyen mondatokat hallok, mindig arra gondolok, vajon ki volt az ő életében panaszkodó és negatív.)

Tulajdonképpen ő csak távol akart kerülni a problémájától. Pozitív környezetbe akart kerülni.

De erről nem az ország tehet.

Ez az ő családi és sorshelyzete volt.

Itt tudsz feliratkozni.

Amikor a gyerek áll be felnőttnek

Patakokban folyt a könnye akkor, amikor arra kopogtattunk, hogy neki kellett felnőttnek lennie, és ő terhelte meg a saját sorsát azzal, hogy beállt az anyukája mellé felnőttnek.

Így tulajdonképpen,

ha ő az anyukája anyja, akkor ő a saját öreganyja is.

Szokásom ilyen keményen fogalmazni, hogy üssön a mondat.

Családállítással visszahelyeztük őt a gyerek szerepébe, és az ősök megáldották a sorsát, hogy ő már csinálhatja másképp. Lehet boldogabb, és ezentúl állhat a gyermek helyén, a szülők pedig a felnőttek helyén.

A törés, amit először nem akart látni

Az elején, amikor a rajzról beszéltünk, és megemlítettem azt a törést az életúton, akkor megállapodtunk abban, hogy ez a rajz szerint nagyjából arra az időszakra esett, amikor a szülei váltak.

De szerinte ez nem így volt.

A konzultáció végén már egyetértettünk abban, hogy igenis ott tört meg az ő élete, és azért ment külföldre, hogy távol kerüljön a családjától.

Az Életforgatókönyv szerint sem véletlen az időszak

Timi az Életforgatókönyv szempontjából egy olyan életszakaszban jár, amikor családot kell alapítani, és a lélek arra törekszik, hogy majd jobban csinálja, mint a szülei.

A párkapcsolatát illetően úgy tűnik, ez sikerült is.
De a család szempontjából még nem.

2013 óta ugyanis egy 24/6-os szakasza van, ami arról szól, hogy 24 éven keresztül az idilli család eszményképét próbálja megvalósítani. A lélek a második életforgatókönyvi szakaszban próbálja jobban csinálni, mint a szülei, de ez többnyire nem szokott sikerülni.

Az „idilli családhoz” nem elég pusztán jó párkapcsolatban élni. A családdal való viszony rendezése is elkerülhetetlen.

Külföldön tényleg pozitívabbak az emberek?

Végezetül mégiscsak elmondható: külföldön nem feltétlenül az emberek pozitívabbak – bár az is lehet.

Sokszor inkább mi kerülünk messzebbre a problémáinktól, és így sikerül pozitívnak maradnunk.

Távol a problémától az embereket is mosolygósabbnak látjuk.

Azt hitték, egy manipulátor… mindenki ellene volt – de nem azért, amit gondolt

Miért közösítenek ki? – Amikor már magadban sem vagy biztos

– Miért közösítenek ki, miért marnak ki maguk közül az emberek? – kérdezte Zsóka.
Már annyira elbizonytalanodtam magamban: tényleg engem támadnak, vagy csak bebeszélem ezt magamnak?

Szeretnék családállítással ránézni arra, hogy mi is zajlik a munkahelyemen.
Alkalmazott vagyok, de már azt sem tudom, hogy a főnöknő akarja-e, hogy itt maradjak.

♠ Úgy érzem, Ica hülyét csinál belőlem folyamatosan.

♣ Anita néha úgy viselkedik, mintha a barátnőm lenne, máskor pedig úgy, mint az ellenségem.

♥ Olyan is van, aki régebben zaklatott, de szerintem rászóltak.

♦ Ott vannak a külföldi kolléganőim is. Miattuk sokszor kaptam büntetést.

♠ Ja, és annak idején egy barátnőm hozott ide a céghez, de ő hamar továbbállt, én viszont nem mentem vele. Szerintem néhányszor még ki is babrált velem, de mindig nagyon rejtélyesen intézte, és nem tudtam rábizonyítani.

„Egyszerűen csak szeretném látni, hogy hallucinálok-e, vagy tényleg velem van a baj.”

Az állítás kezdete:
kibújik a szög a zsákból

Kezdetnek csak beállítottam a főnökasszonyt és Zsókát – gondoltam, induljunk innen.

A főnökasszony szívesen állt a saját helyére, egy magasabb helyre, de Zsóka elkövetelte tőle a magasított helyet.
(Tudjátok, ez fedett állítás, és senki nem tudja, miről van szó és kit képvisel.)

Megengedtem, hogy Zsóka felálljon a magasabb helyre, és egyből nekikezdett:

– Én vagyok a főnök, én mindenkit csicskáztatni akarok, kicsit etikátlan is vagyok, nem nagyon érdekelnek mások. Leginkább úgy érzem magam, mint Jockey Ewing a Dallasban, aki a céljaiért néha aljas húzásokra is képes volt.

Zsóka képviselője hihetetlenül élvezte ezt a helyzetet.
De közben, ha ismernétek Zsókát, akkor ő egy végtelenül szerény nő, aki csak azt szeretné, hogy hagyják őt békén dolgozni.

Azonban az állítás mindig megmutatja a felszín alatt húzódó rejtett játszmákat.

 

családállítási időpontok itt

 

A rejtett dinamika:
Amit senki nem mond ki – de mindenki érez

A képviselők zseniálisak voltak.

A zaklató, akit leállítottak, tehetetlenül ült a széken, és nem tudta bántani Zsókát.
(Őt tényleg leállította valaki.)

Ica tényleg hülyének nézte Zsókát.
Anita pedig ambivalens érzéseket táplált a barátnője iránt, és valóban néha ellenségnek látta.
És a Judit nevű barátnője is, aki a céghez vitte Zsókát annak idején, bevallotta, hogy néha hülyét csinált Zsókából: elvett egy holmiját, majd visszacsempészte.

Szóval kiderült, hogy Zsókát mindenki egy kellemetlen, főnökösködő Jockey Ewingnak látja.

De hogy történhet meg ez, amikor Zsóka ilyen „bocs, hogy élek” típus?

Egy minta, ami alattomosan irányítja az életedet

Az állítás megmutatta, hogy Zsókának tényleg ilyen a kisugárzása.

Az 1800-as években egy őse azt élte túl, hogy a többi szegény ember között hirtelen főnök lett, a többiek elbuktak, ő pedig a saját pecsenyéjét sütögette.

És az maradt meg a családi lelkiismeretben, hogy az fog túlélni a családban, aki a társai fölé kerekedik, és akár etikátlan eszközöket bevetve is megvédi a vagyonát.

A változás

Amikor átírod a mintát, megváltozik a világ körülötted

Miután ezt az életvédő mechanizmust átdefiniáltuk, és helyette azt töltöttük a családi lelkiismeretbe, hogy valójában akkor lehet túlélni, ha valaki okos, dolgos, vannak társai, és a közösséghez tartozik…

Zsóka képviselője már nem akart a magaslaton állni, és könnyedén átadta a helyét a főnökasszonynak.

Láss csodát: mindenki elkezdett másképp nézni rá.

Végigkérdeztem a segítőket, és egyszerűen már nem látták se hülyének, nem akarták zaklatni, és nem éreztek ellenségességet iránta.

Szokásomtól eltérően ez az állítás egy kicsit másképp zajlott, nem volt teljesen fedett, pedig én úgy dolgozom.

Az állítás tűpontosan világított rá arra a felszín alatt zajló energetikai mintázatra, ami láthatatlanul fejtette ki a hatását Zsóka emberi kapcsolataira.

Lehet, hogy téged is félreértenek – csak még nem látod, miért

Veled is történt már olyan, hogy senki nem annak látott, amilyen valójában vagy?

 

——————

 

Nem az a kérdés, hogy van-e mintád.
Hanem az, hogy mikor nézel rá.

Következő családállítások időpontja és helyszíne itt.
Persze csak ha készen állsz megérteni, mi zajlik valójában az életedben.

 

Az abúzus témája a családállítás szempontjából

Amikor a szeretet napján az abúzus került felszínre

Legutóbb vasárnap egy 34/7-es napon tartottam családállítást. Állítás előtt mindig szoktam tartani egy rövid kis beszédet, ami ráhangol bennünket az előttünk álló munkára. Az újak is kapnak egy kis ízelítőt abból, miről is szól a családállítás.

Nagy bátran és lelkesen elmondtam, hogy most egy olyan napunk lesz, ami

  • a szeretetről,
  • a szerelemről,
  • az életörömökről,
  • a szexualitásról,
  • a szépségről,
  • a művészetekről,
  • az adás-kapás egyensúlyáról fog szólni.

Ez a volt 4-es szám energiája.

De ott van még a dátumban a hetes szám is, tehát mindehhez szükségünk lesz az ítéletmentességre is, mert a 7-es szám a perjel után az ítéletnélküliséget és a nyitottságot hordozza magában.

Aztán nagy meglepetésemre úgy alakult, hogy szinte minden állítás megoldásához rendezni kellett a régmúltban vagy az illető gyerekkorában egy abúzust vagy zaklatási történetet.

Tehát valóban megjelent a négyes szám témája: a testiség és a szexualitás vitte el a prímet, de mégiscsak olyan értelemben, amivel mostanában ritkán találkozom.

A családállítás nézőpontja az abúzusról

Bert Hellinger rendszerszerű szemléletmódja szerint egészen másképpen néz ki az abúzus, mint a hétköznapi gondolkodás szintjén.

A családállítás rendszerelmélet, és a RENDet szeretné helyreállítani. Mindig azt vizsgálja meg, hol sérült a rend.

Még azok is ki szoktak olykor akadni ezen a megközelítésen, akik tanulják a családállítást, nemhogy a családállításon résztvevők. Azonban aki már részesült egy családállításon keresztül egy olyan oldásban, ahol az ősök dolgait vagy az ő gyerekkorában történteket rendeztük el, onnantól kezdve azt tapasztalhatta, hogy kivirult az élete.

Van, akinek helyreállt a kapcsolata az édesanyjával. Volt, akit utána már elkezdtek észrevenni a férfiak – természetesen azért, mert az ő kisugárzása változott meg.

A jó családállító szakember

Tehát a jó családállító szakembernek nem az a dolga, hogy felháborodjon.

A hétköznapi ember gyorsan kijelöli, ki a szörnyeteg, ki az áldozat, és utána megnyugszik, hogy a jó oldalon áll.

A családállítás ennél sokkal kellemetlenebb dolgot csinál: ránéz arra is, amit a család inkább elhallgatna.

  • Megnézi, hol sérült a rend.
  • Ki nem volt a helyén.
  • Ki nem védett meg valakit.
  • Ki cipeli más bűnét, szégyenét vagy fájdalmát.

És igen, ez néha nagyon kényelmetlen.
Mert lehet, hogy nem csak az a kérdés, ki bántott.
Hanem az is, hogy pl. ki nézett félre.

Vérfertőzés és szexuális abúzus rendszerszinten

A vérfertőzésre és a szexuális abúzusra Hellinger rendszerszinten próbált ránézni, de ebből nem következik automatikusan az, hogy szerinte a tettesnek ne lenne felelőssége.

Ha abúzus történik, a gyermek „kötődni” fog a tetteshez, és ez a kötés gyakran kimondatlan marad. Azt is állítja, hogy az ilyen esetekben „gyakran két tettes” van: az egyik nyíltan a férfi, a másik rejtetten az anya, ha az anya elfordul a férjétől, és a lánya mintegy a helyébe kerül.

Ez Hellinger egyik legvitatottabb megfogalmazása, de attól még működik. Egyszerűen ki kell próbálni egy ilyen megközelítésű terápiát és meg kell nézni, hogy beválik-e. Tapasztalatom szerint nagyon is.

A családállítás módszere és a jó családállító szakember sem menti fel a tettest pusztán azért, mert rendszerszintű összefonódásokat lát.

Bár „mindannyian összefonódottak”, az alapelv az, hogy aki valamit tesz, annak viselnie kell a tette következményeit. A családállítás nézőpontja nem veszi le az apáról a bűn terhét csak azért, mert rendszerbeli összefonódás áll fenn.

Egyébként az abuzáló nem csak férfi lehet. Ezen a bizonyos hétvégi állításon is kiderült. Itt például egy nagymama zaklatta a kisunokáját.

Amikor az apa helye sérül

Amikor egy apa abuzál a családon belül, akkor nem egyszerűen „rossz emberként” nézünk rá, hanem úgy is, mint valakire, aki nagyon súlyosan kilépett a saját helyéről.
Az apa dolga az lenne, hogy tartson, védjen, biztonságot adjon.
Ha ehelyett elvesz, megsért, átlép, használ vagy birtokol, akkor a családi rend a legmélyebb szinten sérül. Ilyenkor sokszor valamilyen régi hiány, elfojtott fájdalom, feldolgozatlan seb, szégyen vagy korábbi rendszerbeli zavar dolgozik a háttérben. De ez nem mentség. A családállításban nem azért nézünk rá erre, hogy a tettest felmentsük, hanem azért, hogy a bűn visszakerüljön oda, ahová tartozik, az áldozat pedig végre kiszabadulhasson abból a láthatatlan kötésből, amely sokszor éveken, évtizedeken vagy generációkon át fogva tartja.

Az anya bűne

Az anya cinkossága nem azt jelenti, hogy ő követte el a tettet, és nem is azt, hogy ugyanaz a felelőssége, mint az abuzáló apának. De a családállítás nézőpontjából akkor mégis részévé válhat a történetnek,

  • ha nem lát,
  • nem hall,
  • nem kérdez,
  • nem védi meg a gyermeket,
  • vagy valamilyen kimondatlan módon átengedi a saját helyét a lányának.

Ilyenkor a gyermek nemcsak az apa határsértésétől sérül, hanem attól is, hogy az anya – akinek az élet oldalán, a védelem oldalán kellene állnia – elfordul, lefagy, tagad, vagy úgy tesz, mintha semmi sem történne. Ez nem veszi le a bűnt a tettesről, de megmutatja, hogy a családi rendben nemcsak az számít, ki tette meg a bántást, hanem az is, ki nem állt oda a gyermek mellé, amikor kellett volna.

Mi az a láthatatlan kötés?

A láthatatlan kötés az, amikor a történet már régen megtörtént, de az áldozat lelke még mindig nem szabad. Még mindig visz valamit, ami nem az övé:

  • szégyent,
  • bűntudatot,
  • félelmet,
  • undort,
  • megfelelési kényszert
  • vagy a testétől való eltávolodást.

Ilyenkor nem arról van szó, hogy az áldozat szeretettel kötődik a tetteshez, hanem arról, hogy a bántás, a titok és a kimondatlanság összekapcsolta őket. A családállításban ennek a kötésnek az oldása azt jelenti, hogy a bűn visszakerül ahhoz, aki elkövette, a gyermek visszakerül a saját ártatlan helyére, és az áldozat végre elkezdhet leválni arról, ami soha nem is az ő terhe volt.

Lehet, hogy a te életedre is hat, csak nem tudod hogy ez húzódhat meg a háttérben

Lehet, hogy már generációkkal ezelőtt történt az eset, de a jelenleg élő családtagok közül valaki biztosan megjeleníti az életében.

Pl.
– mindig sokkal idősebb / fiatalabb partnert választ az illető.
– Vagy partner nélkül él marad és észre sem veszik a férfiak.
– Vagy érthetetlen oknál fogva a lány nem beszél az anyjával.
…….

Tettes, áldozat és egyensúly

A cél valamilyen tettes-áldozat egyensúly létrehozása, például azáltal, hogy elismerjük a sérüléseket.

De nagyon messzire vezet ez a téma. Ha valaki ilyesmivel foglalkozik, akkor egészen másképp kell ránéznie a bűnre és az ártatlanságra, a bosszúra és a megbánásra.

A családállítás nem menti fel a tetteseket pusztán azért, mert ők is sérült emberek. Figyelembe veszi a tettes veszélyességét is.

Bosszú, felháborodás és megbocsátás

Nagyon fontos része a tettes-áldozat témájának a bosszú, a felháborodás és a megbocsátás.

Mivel az egyensúlyt ki kell egyenlíteni, ezért a sértett félnek érdemes valamilyen módon visszabántania a tettest, de sosem abban a mértékben, amilyen mértékben őt bántották. Ugyanis ebben az esetben a sérelem sérelmet szül, és a negatív kiegyenlítés eszkalálódik.

Sőt, a megbocsátás szót is másképp szoktuk kifejezni, hogy ne teremtődjön alá-fölé rendeltségi viszony, mert az megint újabb egyensúlytalanságot szül.

Ezért a családállításban a fókusz nem a gyors „bocsáss meg neki” típusú megoldáson van, hanem azon, hogy a tettes viselje a tett súlyát, az áldozat pedig ne maradjon örökre sérelemhez kötve.

Traumaérzékeny munka

Sok családállító találkozhat ezzel a témával, de vigyáznia kell, hogy a kliens ne traumatizálódjon. Úgy kell megjeleníteni az eseményeket, és olyan mélységig kell menni, hogy a munka gyógyító hatással bírjon.

Az ilyen munka retraumatizáló lehet, ezért a facilitátornak tudnia kell felismerni a sokkos, túlterhelt állapotokat, és tiszteletben kell tartania, hogy a kliens mennyit bír el.

Hellinger szemlélete szerint

Hellinger szemlélete szerint ezekben az ügyekben:

  • a tettest és az áldozatot nem lehet teljesen külön, a családi rendszertől függetlenül nézni;
  • a bűnnek és következménynek a tettesnél kell maradnia;
  • a sérülést el kell ismerni, nem letagadni;
  • az áldozat gyógyulása nem azonos a tettes felmentésével;
  • a rendszerszintű megértés nála nem ugyanaz, mint a jogi felmentés;
  • a modern traumaérzékeny megközelítés szerint különösen fontos a biztonság, a fokozatosság és az áldozat terhelhetősége.

Amit ezen az állításon különösen érdekesnek találtam

Amit nagyon érdekesnek találtam ezen a családállításon, hogy a résztvevők tulajdonképpen észre sem vették, de mindnyájan érintettek voltak. Mindnyájuk szerelmi története érintett volt, és hangsúlyosan megjelent benne az életkor témája is.

A fiatal lány, aki nála sokkal idősebb férfit szeret.
A fiatal nő, aki 15-25 évvel fiatalabb férfit szeret.

Ezek is mind következményei lehetnek akár olyan, több generációval ezelőtt történt történeteknek is, amelyek titokban, kimondatlanul ott lapítanak a családi rendszerben: zaklatás, abúzus, elhallgatott sérülések és rendezetlen kötődések.

A család állítás célja nem a múlt felhánytorgatása, hanem annak az elérése, hogy
a családból újra erő fakadjon, illetve
a szeretet újra a rendes medrében tudjon áramolni.


Ajánló

Családállítás

SZEGEDEN:

 

  • 2026. május 26. kedd 15:00 
  • 2026. június 14. vasárnap 9:00

BUDAPESTEN:

  • 2026. június 7. vasárnap 
  • 2026. július 5. vasárnap

Részletek itt.