EGY MÉRNÖK A CSALÁDÁLLÍTÁSON?! – A BOSZNIAI PIRAMISOK TITKAI
Most jöttem vissza a visokói elvonulásból. Visoko Boszniában van, ahol kutattuk a történelmet, kutattuk a rejtett technológiát, a piramisok szerkezeti titkait, méghozzá egy mérnök segítségével.
Hogy hogyan is történt ez? Hát nagyon vicces!
A FÉRJ, AKI NEM IS TUDTA, HOVÁ KEVEREDETT
Egy nagyon helyes fiatal hölgy elhozta a párját is magával, de csak annyit mondott neki, hogy: „Most megyünk egy ilyen kirándulásra, túrázásra. Lesznek nekem ott saját programjaim, te meg addig majd elleszel.”
Nos, ez a férfi, a férj ott tudta meg valójában, hogy hová is keveredett. Már az odavezető úton, a kőgolyóknál tartottunk egy intuitív régészeti feltárást a családállítás módszerével. Szerintem már itt is gyanakodott.
Este viszont volt egy „ismerkedési est”, ahol mindenki elmondta, miért is jött el az elvonulásra. A férfi itt jött rá, hogy ez bizony egy elvonulás!
Dícséretére legyen mondva, annyira nyitott természette és nyitott elmével áldotta meg az ég – ami azért ritka, főleg egy olyan férfinál, aki racionális dolgokkal foglalkozik –, hogy ha már a felesége miatt eljött erre a kirándulásra, akkor ott is maradt.
Azt mondta: „Hát, ha már itt vagyok, akkor nézzük meg, hogy ez micsoda!”
Na, ez a nyitottság szerintem! Hogyha már belekeveredtél egy ilyen dologba, akkor kiveszed belőle a lehető legjobbat.
AMIKOR A MÉRNÖKÖT ELKEZDIK ÉRDEKELNI A PIRAMISOK TITKAI
Amikor látta, hogyan zajlanak az önismereti munkák, például a családállítással, akkor azt mondta, hogy őt érdekli ez a piramistechnológia. Hogy mi is ez valójában?
Mert én elmondtam, hogy az alagutaknak a jótékony hatása szerintem nem cél, hanem csak következmény. Ez tetszett neki és ebben egyetértettünk.
A magas negatív-ion-koncentráció, a magas rezgések, meg mindenféle más sugárzások – ezek mind, mondjuk úgy, hogy hozadékai, melléktermékei ennek a technológiának.
Tehát nagyon sokan járnak be a piramisokhoz vezető alagutakba gyógyulni. De én úgy gondolom, hogy nem a gyógyítás volt az eredeti célja ezeknek a megépített alagutaknak.
Az alagutakat még most is csak takarítják ki, mert valamikor ezeket lezárták. Tehát az a rendszer, ami ott van, tulajdonképpen egy lezárt rendszer. És szerintem sokkal több van mögötte, mint amit elsőre látunk.
MI TÖRTÉNIK, HA EGY MÉRNÖK ÉS EGY CSAPAT INTUITÍV NŐ ÖSSZEFOG?
Viszont ez a férfi azt mondta, hogy jó, ha már itt van ez a rendkívül sok intuitív, folyamatosan csatornázó nő, és látja, hogy a családállításokon milyen hihetetlenül hozzák az információkat, akkor nézzünk rá olyan dolgokra, amelyek őt is érdeklik.
És akkor mi ketten kimentünk, összeírtuk, hogy mi az, ami érdekes lehet számára. A földönkívüliektől kezdve mindent, amit a piramisokkal kapcsolatban elő lehet kotorni, úgy mind beleraktunk az állításba.
És nagyon érdekes dolgok jöttek ki!
„EZ HIHETETLEN! HONNAN TUDJÁK EZT?”
Ugye, én fedett állítással dolgozom. És miközben sorban beléptek az állításba a képviselők, azt vettük észre, hogy egyfajta geometriai alakzatot vettek föl. És folyamatosan a szereplőknek megfelelő mondatokat mondtak – természetesen öntudatlanul. Állandóan arra figyeltek, hogy milyen alakzatot vettek föl, időrendben hogyan érkeztek, fizikai tudományos kifejezéseket használtak, sebesség, elhajlás, …
Ez a mérnök a férfi állandóan vállon veregetett, és azt mondta:
„Ez hihetetlen! Honnan tudják ezt? Hogy használhatnak ilyen szavakat? Hát ezek a fizikában, a mechanikában használatos kifejezések!”
De ugye én fedett állítással dolgozom. Ez azt jelenti, hogy a képviselők nem tudják, kit vagy mit képviselnek. Csak mondták, amit érzékeltek.
És ettől volt számára különösen megdöbbentő, amikor olyan kifejezéseket hallott, amelyek az ő szakterületén is használatosak.
Hát ilyen élményeink is voltak a boszniai piramisoknál!
FÉRFIAKNAK IS ÉRDEKES LEHET EGY ILYEN ELVONULÁS!
Úgyhogy akár férfiak számára is érdekes lehet egy ilyen elvonulás.
És mellékhatásként, akárcsak az alagutakban, még a végén lehet, hogy ők is elrendeznek valamit az életükben!
Jól érzik magukat, kalandos helyen vannak, jó társaságban, és lehet, hogy úgy jönnek haza, hogy megoldódott az életük egyik problémája.
Mert egy ilyen elvonulás nem feltétlenül csak arról szól, hogy az ember leül és elkezd dolgozni önmagán. Néha egy izgalmas kirándulás, egy váratlan találkozás vagy egy különös élmény is elindíthat benne valamit.
BOSZNIAI PIRAMISOK VAGY MAGYARORSZÁGI ELVONULÁS?
2027. április végén és május elején újabb elvonulást tartok Visokóban, a boszniai piramisoknál.
De jöhetsz úgy is elvonulni, hogy nem Boszniában tartjuk, hanem Magyarországon.
A kettő között van különbség.
A magyarországi elvonulás egy mélyebb, önmunkaközpontú elvonulás.
A visokói pedig kalandosabb. Ott a különleges helyszín, a piramisok, az alagutak, a történelmi és technológiai rejtélyek felfedezése is része az élménynek, miközben természetesen önismereti munkát is végzünk.
És ahogy ez a mérnök története is mutatja, nem feltétlenül kell előre tudnod, hogy pontosan mit keresel ott.
Lehet, hogy egészen mást találsz, mint amire számítottál!
A boszniai Visoko piramisok nem egyszerű természetes hegyek, hanem egy ősi energetikai rendszer részei.
VIDEÓN IS:
Az elmélet szerint az 5 piramis – a Nap-, a Hold-, a Szeretet, a Föld és a Sárkány-piramis, valamint az alattuk található Ravne-alagútrendszer együtt egy hatalmas föld alatti energia- és frekvenciagenerátorként működik.
Ez egyfajta Tesla módszer: vagyis a rendszer nem használ vezetékeket, hanem a részeket rezonanciával, frekvenciákkal, vezeték nélküli energiaátvitellel kapcsolja össze.
A piramis oldalfalai geopolimer betonból készültek, hihetetlenül sziolárd és kemény anyag, amit nem a szél hordott össze. A férfiak nyugodtan gondoljanak egy gépre vagy szerkezetre, ami nagyon erősen lett leszigetelve a külső zavaró tényezőkt. Ez a betonfal olyan, mint egy pajzs.
Amikor még nagyon keveset tudtam a boszniai piramisok, akkor is úgy gondoltam, hogy valamiféle jelzőberendezések és tankoló állomások. Ezt női aggyal gondoltam ki, nevezzük sejtnek. Azóta azonban mérésekkel bebizonyították, hogy a csúcsából függőlegesen felfelé folyamatosan áramlik egy 28 kHz frekvenciájú fókuszált energia nyaláb.
Ez a nyaláb nem úgy viselkedik, mint egy normális rádió- vagy elektromágneses hullám, nem gyengül a távolsággal, hanem erősödik.
A Nap Piramist ebben a megközelítésben úgy lehet elképzelni, mint egy óriási adótornyot. Ez a természet környezet alapján összerakott gépezet, ahol fontos, hogy használnak benne betont, vizet, … nos, ez a szerkezet összegyűjti az energiát, aztán felerősíti, és függőlegesen felfelé, az továbbítja.
Azt még egy fizikához nem értő szőke nő is megérti, hogy a kisugárzott nyalábok – legyen az fény vagy bármilyen más frekvencia vagy hullám –, egy idő után gyengül. Kivéve ezt a nyalábot.
Tehát a visokói piramisok egy ősi, hatalmas energetikai berendezés részei lehetnek, amelyben maga a piramis az antenna vagy adótorony, a föld alatti járatok pedig a rendszer további elemei.
A boszniai piramisok közelében húzódó Ravne-alagútrendszert nem régi bányajáratok, hanem egy olyan föld alatti tér, amely különleges energetikai környezetet hoz létre.
A legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mint egy természetes „csendes zónát”.
Minél mélyebbre megyünk az alagutakban, annál kevésbé érnek el bennünket
a felszíni elektromágneses hatások,
a rádiófrekvenciás jelek,
a mobilkommunikáció
vagy más mesterséges elektromos zajok.
Emellett az alagutak levegőjében nagyon magas negatívion-koncentrációt mértek. Ez a környezet nyugtatóan és regenerálóan hat az emberi szervezetre.
Nagyon leegyszerűsítve: amikor valaki belép a Ravne-alagutakba, egy olyan környezetbe kerül, ahol kevesebb mesterséges elektromágneses „zaj” veszi körül, miközben a levegő ionösszetétele is eltér a megszokottól. A sok negatív ion van, és ez „levezeti” vagy semlegesíti az emberben felgyülemlett feszültséget.
A látogatók nyugodtabbnak, frissebbnek vagy energikusabbnak érzik magukat.
A 7.83 Hz-s Schumann-rezonancia oldja a szorongást. Mintha a test visszaállna az eredeti, egészséges alapállapotába.
Az alagutakban hatalmas kőtömbök és megalitok is találhatók. Ezek vizes áramlások felett fekszenek. Ezekben a hatalmas tömbökben a kristályszerkezet annyira össze vannak préselődve, hogy hatást fejtenek ki és kioltják a káros földi és mesterséges zavarokat a térből.
Vagyis kövek által létrehozott rezgések vagy elektromos jelek „ellenhullámként” semlegesítik a káros tereket.
Vagy még egyszerűbben:
– az alagút természetes elektromágneses és ionos környezete megnyugtatja a testet,
– a nagy kristályos kövek pedig valamiféle természetes zavarszűrőként működnek.
Ezek a megalitok nem véletlenszerűen kerültek oda.
Ebben a gigantikus gépezetben a Ravne-alagutak egyfajta föld alatti „szűrő- és kiegyenlítő rendszerként” működnek.
Mi a különbség a boszniai és az egyiptomi piramisok között?
A két piramisrendszer egészen más módon működik.
Az egyiptomi piramis: inkább egy árnyékoló tér
A gízai Nagy Piramis belsejében hatalmas mennyiségű mészkő és gránit vesz körül bennünket. Az alternatív magyarázat szerint ez a nagy kőtömeg részben elszigetelheti a belső teret a külső elektromágneses környezettől.
Ezért a Király Kamrájában tartózkodó ember úgy érezheti, mintha egy sokkal csendesebb és nyugodtabb térbe került volna. Az egyiptomi piramis belseje átmenetileg egyfajta „menedéket” biztosít a külső zajokkal szemben.
A gránit magas kvarctartalma miatt a kamra sajátos rezgési környezetet hoz létre.
A piramis belsejébe látogatók nyugalomról, energianövekedésről vagy testi megkönnyebbülésről számolnak be.
De ez csak mellékhatás
A rendszer ennél tovább megy.
Az egyiptomi piramisok eredeti feladata nem az ember gyógyítása volt.
Bár megtörténik, hogy a Gízai piramisok gigantikus kő töme leárnyékolja és elnyelik a kinti antennák és városi szmogot, a kék fény áradatot, a digitális zajt. Ezért a piramis belsejébe látogatóknak megnyugszik a az idegrendszere ebben a hatalmas elektromágneses csendben. Jólesik a fáradt testnek a stabil, alacsony rezgésű alap-frekvencia.
Ebben a tiszta környezetben átmenetileg megkönnyebbül a test, elillan a stressz, visszarendeződik a test vízbázisa és a sejtek természetes állapota. Sokaknak múlik a fájdalma is.
DE!
A belső nyugodt tér csak azért alakult ki, mert a piramis működéséhez szükség volt egy stabil és „zajmentes” középpontra.
Egyszerű hasonlattal: olyan, mint amikor egy hatalmas gép működéséhez szükség van egy pontosan szabályozott belső térre. Attól, hogy ott kellemesebb tartózkodni, még nem feltétlenül ez a gép elsődleges célja.
Mi a piramisok valódi célja?
Képzeld el úgy, mint hogyha hatalmas intelligenciák felelnének azért, hogy az anyagi világ és a mátrix illúzió működjön. Úgy is el lehet képzelni őket, mint egy hatalmas rendszer mérnökeit vagy üzemeltetőit: nem közvetlenül az egyes emberek életét irányítják, hanem azt a „rendszert” tartják működésben, amelyben az emberek élnek.
A Mátrix ennek a rendszernek a neve. Nem egy konkrét gépet jelent, hanem azt a láthatatlan szabályozó hálózatot, amely meghatározza, hogyan működik az anyagi világ, milyen hatások érik az embereket, mire figyelnek, mitől félnek, hogyan gondolkodnak és mennyire tudnak szabadon cselekedni.
Az egyiptomi piramisok ennek a rendszernek hatalmas stabilizáló pontjai. Az rendszer fentartói (archonok) számára azért „pozitívak”, mert segítenek fenntartani a rendszer állandóságát és egyensúlyát. Olyanok, mint egy épület hatalmas alapkövei: megakadályozzák, hogy az egész szerkezet megbillenjen vagy szétesen.
Csakhogy ami a rendszernek stabilitást jelent, az az ember számára korlátozást is jelenthet. A piramis tehát nem azért „pozitív”, mert boldogabbá vagy szabadabbá teszi az embereket, hanem azért, mert segít változatlanul működtetni azt a rendszert, amelyben élnek.
Nagyon leegyszerűsítve: az Archonok a rendszer fenntartói, a Mátrix maga a rendszer, az egyiptomi piramisok pedig ennek a rendszernek a stabilizáló horgonyai.
Tehát, ha valaki belép Egyiptomba a király kamrájába és beindul benne némi gyógyulás, az nem az archonok jóindulatának a terméke, hanem egy kikerülhetetlen technológiai mellékhatás.
Az egyiptomi piramis a külső geometriájával össze tudja gyűjteni és nagy erejű fojtó-frekvenciaként szét tudja szórni a Föld energiáját a térben.
Ha úgy gondolsz a piramisra, mint egy nukleáris reaktor hűtővíz-középpontja, akkor ott nincs semmi zaj és ha ebbe a zajmentes csendbe belép egy ember, akkor végtelenül meg fog könnyebbülni.
Ezért a Király Kamrája egyfajta „csendes középpontként” működik.
Ha valaki belép ide, átmenetileg kevésbé érik a külvilág elektromágneses és egyéb zavaró hatásai. Ettől a teste és az idegrendszere ellazulhat, és megkönnyebbülést tapasztalhat.
A lényeg az, hogy ez a nyugodt belső tér nem önmagában a piramis fő célja, hanem a működésének mellékhatása.
A boszniai piramis: aktív generátor
A boszniai Nap Piramisának szerepét ezzel szemben teljesen másként írják le.
Az elméletek szerint ez nem egyszerűen elszigeteli a külső energiákat, hanem aktívan összegyűjti és továbbítja őket.
Úgy képzelhető el, mint egy hatalmas földi generátor és antenna.
CSAK ILLUSZTRÁCIÓ. AZ ALAGUTAK NEM ÍGY NÉZNEK KI.
A belsejében nem üres temetkezési kamrák vannak (a piramisok nem temetkezési helyek), hanem egy gigantikus, vas-oxiddal és kvarckristályokkal dúsított elektromágneses mag. Ez a mag a Föld mélyéből feltörő természetes elektromos és geológiai energiát és a föld alatti vízhálózatok által generált feszültséget függőlegesen összesűríti, és fentről egy 28 kHz-es fókuszált nyalábként, energiajelként löki ki a zárt térbe.
Nagyon egyszerűen tehát:
Az egyiptomi piramis inkább egy hatalmas árnyékoló és stabilizáló szerkezet.
A boszniai piramist viszont egy aktív generátorként vagy adóantennaként, amely energiát gyűjt össze, felerősít, majd a csúcsán keresztül továbbít.
A Ravne-alagutak pedig ennek a rendszernek a föld alatti „tisztító és kiegyenlítő” részét alkotják.
Kik építhették, és mi lehet a föld alatt?
A boszniai piramiskomplexum rendkívül régi, akár 25–30 ezer évesek. A fősodratú történelem nem is hajlandó innentől kezdve ezzel foglalkozni, pedig létezik egy technokrata civilizáció, amely létrehozta a mátrixot és ezt stabilizálni kellett egy Térerő hálózattal.
Ez az annunaki civilizáció nem egyszerűen épületeket emelt, hanem egy nagyobb energetikai rendszert hozott létre, amelynek feladata a környezet természetes energiáinak összegyűjtése, szabályozása és továbbítása lehetett.
A föld alatti vízrendszer = hűtőrendszer
A piramisok alatt kiterjedt föld alatti vízhálózat található. Ennek a víznek több szerepe is lehetett.
Egyrészt a föld alatti vízmozgások hozzájárulhatnak az alagutak különleges elektromos és ionos környezetének kialakulásához.
Másrészt a vízrendszer egyfajta természetes hűtőrendszerként is működött.
Ha ugyanis a piramis belsejében valóban létezett egy nagy energiájú, kristályokra és ásványokra épülő rendszer, akkor annak működése hőt és elektromos feszültséget is termelhetett. A folyamatosan áramló föld alatti víz ezt a rendszert hűtötte és stabilizálta.
Nagyon egyszerű hasonlattal: a nagy teljesítményű gépek működéséhez szükség van folyamatos hűtésre.
Tehát a föld alatti víz nem véletlenül van jelen, hanem a teljes piramisrendszer működésének egyik fontos eleme lehetett.
Mire számíthat, aki ellátogat a Ravne-alagutakba?
A Ravne-alagútrendszer Visoko közelében látogatható, és néhányan ugyan turisztikai látványosságként keresik fel, én azonban azért viszek oda csoportokat, mert ebben a különleges energetikai környezetben tartok önismereti foglalkozásokat és intuitív történelem foglalkozásokat.
Mások kifejezetten gyógyulni mennek oda és szanatórium helyett inkább az alagútban üldögélnek. Ez is szuper!
Az alternatív elmélet szerint az alagutakban a felszíni környezethez képest más lehet a levegő ionösszetétele és az elektromágneses háttér. Emiatt egyes látogatók arról számolnak be, hogy odabent könnyebben lélegeznek, nyugodtabbnak érzik magukat, vagy csökken bennük a feszültség.
Mennyi időt érdemes bent tölteni?
Az alternatív ajánlások gyakran 60–90 perces bent tartózkodást javasolnak, különösen a nagyobb megalitikus kövek, például a K-1 és K-2 közelében.
Ennyi idő alatt a szervezet fokozatosan alkalmazkodik az alagutak nyugodtabb környezetéhez.
Hány napon keresztül?
5–7 egymást követő napon napi egy látogatást javasolt.
Ez egyfajta testi és idegrendszeri „újrahangolódás”: vagyis a rendszeres ott-tartózkodás segíthet csökkenteni a stresszt és támogatni a regenerálódás érzését.
Ezt azonban érdemes élményként vagy alternatív megközelítésként kezelni, nem bizonyított orvosi kezelésként. Szerintem működik ez a módszer, de nem szeretném, ha bárki is beperelne azért, mert én gyógyulást ígértem.
A boszniai piramisokat eredetileg olyan lények vagy intelligenciák hozták létre, akik a világ energetikai rendszerét működtették. A piramisok kezdetben egy természetesebb, harmonikusabb rendszer stabilizálását szolgálták. Később azonban ugyanazt a rendszert megváltoztatták vagy átprogramozták, ezért a világ működése eltért az eredeti állapotától.
Az eredeti, harmonikus világ elképzelése
Több mint 25–30 ezer évvel ezelőtt, a világ még másképpen működött, mint ma.
Ebben az ősi korszakban az ember és a természet energiái állítólag sokkal harmonikusabb kapcsolatban álltak egymással. Az embereket nem érte annyi zavaró vagy elnyomó hatás, és könnyebben kapcsolódtak ahhoz az eredeti kozmikus energiához.
Az archonokat ebben a korai időszakban még nem negatív erőként voltak jelen, hanem inkább olyan „mérnökökként” vagy fenntartó intelligenciákként, akiknek az volt a feladatuk, hogy ezt a harmonikus világot működtessék. A boszniai piramisok ennek az ősi rendszernek fontos részei lehettek.
Úgy működtek, mint egy hatalmas energetikai töltő- és tisztítóállomás. Feladatuk többek között az is volt, hogy segítsék a szervezet energetikai egyensúlyának fenntartását és folyamatosan „újratöltsék” azt.
Ehhez szükség van a piramisokhoz kapcsolt 28 kHz körüli frekvenciára és a Ravne-alagutak magas negatívion-szintjére is.
Nagyon leegyszerűsítve: a boszniai piramisok eredetileg azért épültek, hogy segítsék az „Istenek” és a természet közötti harmonikus kapcsolat fenntartását, valamint támogassák az „Istenek” fizikai és energetikai regenerálódását. Ezek az isteneknek nevezett lények ugyanis más égitestről jöttek, és más égitesteken eltérőek a körülmények. Nehéz volt alkalmazkodni a földi körülményekhez.
Az annunakik energetikai állapotának vagy természetes egyensúlyának lehetne mondani azt, amit segítenek ezek a rezgések helyreállítani.
Aki megfürdik ebben az energetikai környezetben, az képes tisztábban gondolkodni, dönteni, cselekedni és a saját életét kevésbé külső befolyások alatt alakítani. Ez biztosítja a szabad teremtő erőt az anyagi síkon.
Az eltérítés elmélete
Az elmélet szerint egy idő után megváltozott a világ eredeti, harmonikus működése.
Át programozták a mátrixot, lekapcsolták a szerves csatornákat és az egész teret egy elnyomó frekvencia katlanná alakították át. Ez valószínűleg a ledobott atom, az annunakik között folyó belső háború után történt.
Ettől kezdve az ember és az „Istenek” közötti kapcsolat meggyengült, a világ pedig egy zártabb, nehezebb és elnyomóbb rendszerré vált. Az egyiptomi piramisok már 16,8 GHz-es és 60 GHz-es hullámokkal nyomták az emberiséget.
Nevezzük ezt most „Mátrix 2.0”-nak.
Mi történt a piramisokkal?
Az egyiptomi piramisok már ennek a későbbi korszaknak a részei voltak, inkább stabilizáló és elnyomó szerepük van.
A boszniai piramisok viszont régebbi eredetűek, ezért megőrizték az eredeti, harmonikusabb rendszer egy részét.
A komplexumot később megpróbálták használhatatlanná tenni. Állítólag ekkor került a piramis köré az a hatalmas beton pajzs és az azt fedő földréteg. A Ravne-alagutakat pedig feltöltötték konglomerátum köves anyaggal. Ezzel elvágták az antennákat, a tisztító és hűtő erőműtől.
Erre van is egy szöveg az egyik alagútban az egyik megaliton. Kb. az áll rajta, hogy most el kellett mennünk, de majd később visszajövünk.
Tehát ez nem egy természetes folyamat volt, hanem szándékos elzárása volt az alagutaknak, mintha valaki meg akarta volna akadályozni, hogy az emberek hozzáférjenek ehhez az ősi rendszerhez.
Miért tartják még ma is különlegesnek Ravne-t?
Azért, mert a piramis és az alagutak eredeti szerkezete nem semmisült meg.
A földalatti kristályos és ásványi szerkezetek, a vízmozgások és az alagutak geometriája még mindig megőriz valamit az eredeti energetikai környezetből.
Ezért a Ravne-alagutakat ebben a világképben egyfajta „időkapszulának” lehet elképzelni: egy olyan helynek, ahol az eredeti, természetesebb energetikai állapot egy kis része fennmaradt.
Amikor valaki lemegy az alagutakba, átmenetileg kikerül a felszíni környezet mesterséges zavaró hatásai alól. Ennek tulajdonítják azt, hogy egyes látogatók nyugalmat, ellazulást vagy könnyebb közérzetet tapasztalnak. A szervezet visszakerülhet egy nyugodtabb, természetesebb egyensúlyi állapotba.
Mit jelent Visoko?
Visoko ebben a rendszerben nem a jelenlegi elnyomó hálózat része, hanem egy nagyon régi, még az eredeti működésből fennmaradt technológiai maradvány. Azért különleges, mert a mai napig képes támogatni az ember testi és energetikai egyensúlyának helyreállását, illetve azt, hogy tisztábban és szabadabban működjön.
A kínai Fehér Piramis
Ehhez hasonló hely létezik Kínában is, Xi’an környékén. Ezt Fehér Piramisként említik. Ugyanúgy egy aktív energetikai központként írják le, mint Visokót, csak ezt a helyet sokkal erősebben elzárták a nyilvánosság elől.
A kínai piramis egyfajta hatalmas antenna, amely összegyűjti és továbbítja a környezet természetes energiáit.
A Fehér Piramis a boszniai Nap Piramishoz hasonlóan egy hatalmas, sűrű kristály- és agyagkeverékből álló belső maggal rendelkező adó, amely folyamatos, összpontosított energia- és ultrahangnyalábot sugároz az ionoszféra felé, ezzel stabilizálva a Mátrix ázsiai működési hálózatát.
A területet később elzárták, a piramist pedig növényzettel fedték be, ezért ma nehezen kutatható. Ez nyugodtan értelmezhetjük tudatos elrejtésként.
——————-
Mit jelent a kollektív rezonancia?
Azt, hogy nem maga a piramis válik erősebbé, hanem az emberek közös jelenléte erősítheti fel a hely hatását.
Ezt „kollektív rezonanciának” nevezzük.
A legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mint amikor több hangszer ugyanazt a hangot játssza: együtt sokkal erőteljesebb hatást keltenek, mint külön-külön.
Hasonló történik akkor is, amikor sok nyugodt, tudatos és egymásra hangolódó ember tartózkodik egyszerre a Ravne-alagutakban.
Ha az emberek mintha egymást erősítő „antennákká” válnának.
A közös jelenlétük állítólag felerősítheti a hely természetes rezgéseit, és nagyobb területre terjesztheti ki annak hatását.
Ez a közös emberi jelenlét fizikailag képes felerősíteni és szétteríteni a tiszta 7,83 Hz-es Schumann-rezgést, létrehozva egy olyan erős, tiszta tudati teret, amely nagyon rövid idő alatt helyileg képes kioltani az antennarendszerek 16,8 GHz-es és 60 GHz-es katonai jeleinek elnyomó hatását a Kárpát-medence térségében.
Nagyon hétköznapi nyelven tehát az elképzelés lényege:
minél több tudatos és kiegyensúlyozott ember van egyszerre egy ilyen különleges helyen, annál erősebb lehet a közösen létrejövő nyugalom, összhang és energetikai hatás.
Hány „éber” ember él a Földön?
Az embereknek csak egy kis része él valóban tudatos kapcsolatban a saját belső erejével és a Forrással. A teljes emberiség körülbelül 8,8–10%-a.
Közülük is csak egy kisebb csoport, nagyjából 1,5–2% az, aki ezt a tudatosságot a mindennapi életében is aktívan használja.
Ők azok az emberek, akik kevésbé hagyják, hogy
a külső események,
a félelem,
a média
vagy mások véleménye irányítsa őket.
Inkább megpróbálnak önállóan gondolkodni, figyelni a saját belső állapotukra, és megőrizni a nyugalmukat még nehezebb helyzetekben is.
A többiek nagyrészt megszokásokból, automatikus reakciókból és kívülről átvett minták alapján élik az életüket anélkül, hogy ezeket rendszeresen megkérdőjeleznék.
Egy érdekes kísérlet
Ha egy csoport lemegy együtt közösen a Ravna alagútba, akkor akár 15-20 nyugodt, koncentrált ember jelenléte is nagy hatással lehet önmagára és a környezetére.
Eleve nem is nagyon lehet ennél több ember az alagútban, mert ezek inkább hosszú járatok és léteznek benne kisebb, de ennél több ember nem tud együtt lenni ott ezekben a kis termecskékben, meditáció szobákban.
Ha közösen hangolódnak egy-egy dologra, akkor az olyan, mint amikor egy zenekar tagjai először külön-külön játszanak, majd ugyanarra a ritmusra állnak rá. Ettől az összhatás sokkal rendezettebb és erőteljesebb lesz.
Ha 20 ember tökéletesen „egy fázisban” működik, akkor a közös hatás nem egyszerűen húszszoros, hanem ennél sokkal nagyobb, akár 400 szoros is lehet.
Amennyiben ez az így létrejövő közös, rendezett „mező” összekapcsolódna a boszniai piramis 28 kHz-es jelével, akkor a hatás nemcsak az alagutakban lenne érzékelhető, hanem nagyobb földrajzi területre is kiterjedhetne.
Együtt képesek lennénk egy időre meggyengíteni azt a mentális és érzékelési szűrőt, amely befolyásolja az embereket. Ezen a szűrőn keresztül borzasztó, hogy hogyan értelmezik az emberek a körülöttük lévő világot.
De nemcsak a helyi kárpát medencei és balkáni destruktív mező gyengülne meg, hanem a közösen létrehozott, nagyon erős energiahullám rákapcsolódna a Visoko csúcsából kiinduló 28 kHz-es energianyalábra, majd szétterjed a Balkán és a Kárpát-medence térségében.
Ez az erős ellenhatás képes kioltani a 16,8 GHz-es és 60 GHz-es katonai jelek elnyomó hatását, és ezzel meggyengíteni az említett mentális és érzékelési „szűrőt.
Kipróbáljuk? 🙂
Ez a pozitív élmény is csapdává válhat, ha az ember azt kezdi hinni, hogy csak ott képes jól lenni. A Ravne-alagutakban valaki megtapasztalhat egy különösen nyugodt, felszabadult állapotot. A probléma akkor kezdődik, ha hazatérve arra jut, hogy ezt az érzést kizárólag Boszniában tudja átélni.
Ebben az esetben Visoko már nem a változás kiindulópontja lesz, hanem egy újabb kapaszkodó.
Az ember elkezdheti várni a következő utazást, folyamatosan új információkat kereshet a piramisokról, órákat tölthet az interneten mérések és elméletek kutatásával, miközben a saját életében egyre kevesebb valódi változtatást tesz.
Vagyis a legfontosabb üzenet az, hogy nem maga a hely a végső cél.
Ha valaki Visokóban nyugalmat, tisztább gondolkodást vagy nagyobb belső szabadságot tapasztal, akkor ennek az lenne az értelme, hogy ezt az állapotot hazavigye, és a saját mindennapi életében kezdjen vele valamit.
Például másképpen döntsön, kevesebb figyelmet adjon a folyamatos külső zajnak, rendezze a kapcsolatait, változtasson azon, ami régóta nyomasztja, vagy egyszerűen tudatosabban éljen.
Ha sok tudatos ember rendszeresen ellátogat a boszniai Ravne-alagutakba, az a Mátrix működése szempontjából komoly zavart okoz, mert egyre több ember kerül ki átmenetileg a rendszer megszokott befolyása alól.
A hálózat zavarása: Amikor 15–20 tudatos ember egyszerre tartózkodik az alagutakban és összehangolódik, a közös hatásuk a szöveg szerint sokszorosára erősödik. Ez az erős közös energiahullám képes megzavarni és kioltani a környezetben működő 16,8 GHz-es és 60 GHz-es katonai jelek elnyomó hatását, így azok átmenetileg kevésbé tudnak hatni a dél-európai és a Kárpát-medencei térségre.
Az észlelési szűrő meggyengülése: A látogatók úgy térnek haza a Ravne-alagutakból, hogy testileg és idegrendszerileg kiegyensúlyozottabb állapotba kerültek. Emiatt kevésbé fogékonyak a figyelemelterelésre, a félelemkeltésre, a politikai és bulvárhírek manipuláló hatására. Tisztábban gondolkodnak, kevésbé sodródnak a külső ingerekkel, és ez a változás a környezetükben élő más emberekre is átragadhat.
A boszniai kőgömbök szerepe
Boszniában, különösen Zavidovići közelében és Visoko térségében több nagy, gömb alakú kőképződményt találtak. Ezek néha közel tökéletes gömb formájúa. Sokszor több tonnás és különböző típusú kőzetekből készültek. Pl. gránitból, homokkőből, vulkanikus kőzet, vagy mészkőből.
Ezek nem egyszerű természeti képződmények vagy díszítőelemek, bár néhány tehetősebb ember megszervezi és elviszi a kertjébe ezeket a kő golyókat, hanem egy ősi energetikai rendszer részei lehettek, amely kapcsolatban állt a boszniai piramisokkal és a Ravne-alagutakkal. De még nem pontosan tisztázott, hogy mi a funkciójuk ezeknek a gömb alakú köveknek.
Hol találhatók?
A legismertebb lelőhely Zavidovići városa mellett található, egy erdős területen. Itt van egy rendkívül nagy, több tíz tonnás kőgömb is. Zavidovići túlsó oldalán egy patak mederben sok kisebb, egy-másfél méteres átmérőjű kőgolyók találhatók, amelyek egy földcsuszamlás során felszínre kerültek és belegurultak a patakmederbe.
Visoko környékén és a Ravne-alagutak közelében kisebb gömb alakú köveket is találtak.
Mi lehetett a kőgömbök feladata?
1. Energia összegyűjtése és rendezése
Az elképzelés szerint a gömbforma azért fontos, mert szimmetrikusan minden irányból képes befogadni a környezetből érkező rezgéseket vagy energiákat.
A kőgömböket ezért egyfajta energetikai gyűjtőpontként képzelik el.
A feltételezés szerint a Földből érkező természetes rezgéseket vagy elektromos jelenségeket összegyűjthették és kiegyenlíthették.
Egyszerűen fogalmazva: úgy működhettek volna, mint egy természetes „rezgéskiegyenlítő”.
De ha őszinte akarok lenni, akkor erről semmi fogalma nincs az embereknek, csak találgatnak.
2. Az anyaguk is fontos lehet
Magas fém- és kristálytartalom: egyes mintákban olyan anyagokat találtak, mint például kalcium-oxidot és mangánt, amelyek nem találhatók meg a környező természetes kőzetekben. Ez arra utalhat, hogy a gömb anyagát mesterségesen módosították. Ilyen kövek a világ számos táján találhatóak.
Ami számomra érdekes volt, hogy olyan anyagot is találtak kő gömb, amelyek a földön nem léteznek, mondjuk úgy, ismeretlen anyagok.
A kőgömbökben sok vas, mangán és kvarc is található. Ez az összetétel különleges elektromos és mágneses tulajdonságokat ad nekik.
A gömbök összehangolódnak a piramisból kiinduló 28 kHz-es energianyalábbal és a föld alatti vízmozgások által létrehozott energiával. Így egyfajta erősítőként működnek: növelik a környezet negatívion-szintjét, és segítenek fenntartani a Föld természetes 7,83 Hz-es Schumann-rezgését.
Egyes feltételezések szerint a gömbök egyfajta erősítő vagy stabilizáló szerepet tölthettek be.
3. Energetikai csomópontok
Az elmélet szerint a kőgömböket nem véletlenszerűen helyezték el.
Úgy gondolják, hogy olyan pontokon lehettek, ahol a Föld természetes energetikai vagy geológiai vonalai találkoznak.
A feladatuk ebben a felfogásban az lehetett, hogy kiegyenlítsék vagy „megtisztítsák” ezeket a természetes energiákat.
A kőgömbök helyi elosztó- és szűrőpontként működnek a hálózatban. Olyan helyeken találhatók, ahol a Föld természetes energiavonalai találkoznak, és az a szerepük, hogy kiszűrjék ezekből a mesterséges zavaró hatásokat.
Amikor valaki a kőgömbök közvetlen közelébe kerül, a test energetikai rendszere gyorsan kiegyensúlyozódik, ami az idegrendszerben is szinte azonnali megkönnyebbülést és ellazulást eredményez.
Judité volt az elvonulás utolsó családállítása.
Azt mondta, mostanában már olyan jól van, hogy nem is biztos, hogy neki egyáltalán kell családállítás. De ha már így alakult, akkor végül is van egy problémája.
– Három gyönyörű fiam van. Mindannyian fiatal férfiak, és egyiküknek sincs barátnője. Soha. Ráadásul férfi ágon is jellemző a családban, hogy a férfiaknak nincs párkapcsolata -erre szeretett volna ránézni.
Ott ültünk a padon kint a természetben. Nem volt nálam semmilyen segédeszköz – inga, kártya, semmi. Úgyhogy csak a kérdéseimre és arra a bizonyos belső iránytűre támaszkodhattam, ami ilyenkor többnyire jó ötletet ad.
Valamiért az a kérdés pottyant bele a fejembe:
– Volt valamilyen különleges haláleset vagy tragédia a családban?
Ezt azért kérdeztem meg, mert évek óta fontos eszközöm és támaszom az életvédő mechanizmusok módszere. Sokszor egészen elképesztő pontossággal mutatja meg, hol rögzült be a családi rendszerben egy téves következtetés.
Judit bólintott.
– Hát, van egy – mondta. – A nagybátyáméknál történt. Többen voltak testvérek. Az egyik fiatalabb fiú éppen a katonaságból jött haza, és elaludt a vonaton. Amikor felébredt, már elhagyta az állomást. Megijedt, és leugrott a vonatról. Nagyon fontos volt neki, hogy leszálljon, mert mindenképpen találkozni akart a menyasszonyával.
Aztán a történet borzalmas fordulatot vett. A vonat levágta mindkét lábát és az egyik karját.
Számomra már az előzetes beszélgetés alatt is elég egyértelműnek tűnt, hogy a családi lelkiismeretben valahol ez a téves tanulság rögzülhetett:
Óvakodjunk a szerelemtől,
mert annak nagyon rossz vége lesz.
Családállítás a piramisok különleges energetikai környezetében.
A jó családállító szakember ilyenkor persze nem kapaszkodik bele az első gondolatába. Még akkor sem, ha az nagyon jó elgondolásnak tűnik.
Az állítás során félre kell tudnom tenni az előzetes elképzelésemet, nehogy a saját történetemet kezdjem el igazolni. Én bízom az állítás bölcsességében. Az majd megmutatja, merre kell menni.
Írtam egy szereplőlistát és felállítottam mindenkit. Jöhetett a természetes kiválasztódás.
A legtöbben teljesen érdektelenül álltak. Nem történt semmi különös. Viszont a vonatbaleset, a szerelem és a férfiak képviselői elkezdtek érdeklődést mutatni egymás felé.
– Na, mondom, most kivételesen az történt, hogy a prekoncepcióm nem volt teljesen hülyeség.
Mindenféle trükkös eszközzel megjelenítettem a vonatot, a balesetet, a traumát, de hamar kiderült, hogy nem itt van a valódi súlypont.
A történet másik szereplője lett a kulcs
A balesetet szenvedett férfinak volt egy bátyja, aki arra tette fel az egész életét, hogy ápolja az öccsét. A két férfi így kettesben élte le az életét, és egyiküknek sem lett saját családja.
És akkor jött az a bizonyos „véletlen”.
Az elvonulást szervező kolléganőm kapta a báty szerepét.
Ő évek óta szenvedett attól, hogy az állításokban mindig azt érzi: le van betonozva a lába. Nem tud lépni. Nem tud mozdulni. Mintha valami láthatatlan erő odaszögezné.
Az állítás nagyon pontosan megmutatta, hogy ez az ápolást végző báty úgy érezte: neki nincs választása.
Nincs saját élete.
Nincs saját útja.
Nincs joga menni.
Nincs joga szeretni.
Nincs joga mást választani.
Csak kötelessége van.
Majd betettem egy új szereplőt, aki átvette tőle ezt a feladatot. A báty képviselője sokáig nem is értette, hogy egyáltalán lehetséges volna letenni ezt az önként vállalt terhet, amit egyébként nem is kért tőle senki. Mintha az egész teste tiltakozott volna a szabadság ellen.
Aki átvette a feladatot azt mondta, hogy ez az ő dolga, az ő sorsa, az ő karmikus feladata. – Ne vigyél olyat, ami nem rád tartozik.
Hosszú meggyőzés után végre el tudta engedni az öccse ápolásának feladatát. És akkor történt valami egészen különös.
Egyszer csak felderült az arca!!!
Elkezdte látni a körülöttünk lévő természetet. A hegyeket. A fákat. Az eget.
Zokogott és örült és csak nézte és nézte. Nagyokat sóhajtott, és azt mondta: – Ez micsoda szabadság!
A délután hátralévő részében a kolléganőm szinte repesve sétált a piramis környékén lévő parkban. Ott, ahonnan a piramishoz vezető alagutak bejáratai is nyílnak. Az egész hely egy csodálatos spirituális park, elképesztő energetikával.
Ő pedig egyfolytában csak azt ismételgette:
– Annyira érzem a szabadságot.
Ez a szerep nem véletlenül talált rá
Később elmondta, hogy gyerekkorában ő is úgy érezte, hogy kötelessége ápolni a betegséggel született testvérét. Aztán később férjhez ment, és „véletlenül” olyan férjet választott magának, aki később rokkant lett.
Hát persze. Véletlenül.
Mert a z életnek néha egészen sajátos humora van. Addig rakja elénk ugyanazt a mintát, amíg végre észre nem vesszük, hogy nem a világ üldöz minket, hanem egy régi hiedelmet ismételgetünk engedelmesen.
A kolléganőmet nagyon is érintette az a téma, hogy valakit választani kell, akit aztán ápolni lehet. Egész eddigi életében úgy érezte, nincs választása.
És éppen ez a szerep adta meg neki a lehetőséget, hogy végleg letegye a léleknek ezt a régi hiedelmét:
Nincs választásom.
Másnap indultunk haza. A kolléganőmnek semmi kedve nem volt menni. Annyira élvezte ezt a több évtizedes teher utáni felszabadulást, hogy legszívesebben meghosszabbította volna az egész elvonulást.
Nem a programot akarta még, nem a kirándulást, nem a piramist, hanem ezt az érzést:
Szabad vagyok.
Az állítást egyébként úgy fejeztem be, hogy leellenőriztem, vajon átment-e Judit gyerekeinek életébe az új információ. Megnéztük, változott-e a férfiak és a párkapcsolat viszonya.
Én gyakran használok keretes szerkezetet az állításaimban: az elején megnézem, milyen a kiinduló kép, majd az állítás végén újra ránézek ugyanarra.
Ez nagyon jó visszaellenőrzés. Megmutatja, jó irányba haladtunk-e, és megtettünk-e mindent, amit abban az állításban meg kellett tenni.
A boszniai piramisok környékén olyan energiák vannak, amelyek brutálisan felerősítik a tisztulási folyamatokat. Az ott töltött napokban eleve van egy transzcendens lebegés. Mintha az ember kicsit kijjebb kerülne a megszokott életéből, és végre rá tudna nézni arra, amit otthon már csak cipel.
A háromnapos foglalkozások különböző helyszíneken zajlanak. Van, hogy a szálláson állítunk. Máskor a piramis tetején, az oldalában, az alagutakban, kint a parkban vagy a dimenziókapu tetején.
És ilyenkor minden állítás kap még egy plusz erőt. Távol az otthonunktól, a megszokott környezettől, ebben a különleges energetikai környezetben megtörténhet a varázslat és leteheti azt, amit egész életében cipelt.
Mellékhatások
Ez a családállítás cikk nemcsak az eset megoldásáról szól, hanem arról is,
hogy a segítőkhöz mennyire szokott passzolni a szerep. Legtöbször épp azt a szerepet kapjuk, amire a legnagyobb szükségünk van.
A családállítás mellékhatása az, hogy a segítők is jobban lesznek vagy néha megoldódik az egész életük.
Ajánló
Ha szeretnél te is részt venni egy ilyen mély, tisztító és felszabadító elvonuláson, szeretettel várunk a következő alkalmon.
Ha érzed, hogy van benned egy régi családi történet, egy ismétlődő minta vagy egy teher, amit már nem akarsz tovább vinni, akkor ez az elvonulás neked szól.
Jelentkezz, és gyere velünk. Lehet, hogy nem is azt fogod letenni, amiről azt hitted, hogy a problémád.
Hanem valami sokkal mélyebbet.
Gyere velünk!
We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking “Accept”, you consent to the use of ALL the cookies.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Az analitikához használt sütik annak a megértésére használhatók, hogy a látogatók hogyan érintkeznek a weboldallal. Ezek a sütik segítenek az információk előállításában, hogy mérhető legyen például a látogatók száma, az ún. visszapattanási arány, vagy a leglátogatottabb oldalak, stb.
A szükséges sütik az oldal működése szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek a sütik alapvető funkciókat látnak el, és a biztonságos működésért felelnek, természetesen anonim módon, személyes adatok mentése nélkül.