Címkearchívumok: generációs minták

Egy pofontól fájhat a térded? Beszélgessünk a testeddel – családállítás

Egy pofontól fájhat a térded? Családállítás, szomatodráma

Egy családállítás esettanulmány, ahol egy pedagógus megmagyarázhatatlan lábfájdalma egészen a gyermekkoráig vezetett vissza bennünket.

MITŐL FÁJHAT VALAKINEK A TÉRDE, HA NINCS RÁ ORVOSI MAGYARÁZAT?

Mitől fájhat valakinek a térde, a lába, a vádlija? Egyszerűen csak fáj, és nincs rá orvosi magyarázat. Nos, családállítással néztünk erre rá.

Egy iskolaigazgató jött el hozzám, és azt mondta, hogy szerinte ez egy generációs probléma. Az anyukájának is hasonlóan fájt a lába, meg a nagymamájának is. És én egy kicsit be is nyaltam ezt a történetet. Gondoltam, ez biztos valamilyen anyai generációs történet lesz.

Még tarotkártyát is húztunk, és azon is az anya jelent meg. Vagy valamilyen anyatípusú szereplő.

Na, mondom, akkor induljunk el ebben az irányban! Nyomozzuk ki a családállítás módszerével, milyen történet húzódhat meg a lábfájás mögött.

Az egész alszára, a vádlija, a térde, mindene fájt. Arra gondoltam, hogy talán valamilyen gyulladásos folyamat lehet, mondjuk csonthártyagyulladás. Akár az is lehet.

Most nem néztem meg a biologikai mögöttesét, gondoltam, majd az állítás megmutatja, merre érdemes továbbindulnunk.

Ha inkább megnéznéd videón, kattints ide!

EGY TITOK, AMIVEL NEM TUDTAM MIT KEZDENI

Először a TITOK és az EGYÉB irányába kellett elmenni. Ez nem túl jó hír egy családállítónak, mert ilyenkor olyan rejtett dologra kell rájönni, ami addig nem volt ott az állítás vezető ötletei között.
Azért nem szeretem, amikor az „egyéb” kategóriát választják a résztvevők, mert én az elinduláshoz mindenfélét felkínálok, amiből lehet választani, aztán amikor az „egyéb” lesz a nyerő, akkor törhetem a fejem. De a "szinte médium képességgel" rendelkező segítők ki szoktak húzni a bajból. Meg én is várok, találgatok és egyszer csak mindig történik valami.

Tehát  az állítás valahogy mindig mutat valamit. Valami mindig kiderül.
És most is így történt.

 

VISSZA A GYERMEKKORBA!

I. Egészen a bölcsődés koráig kellett visszamennünk.
Ott egy nagyon boldog kisgyerek képe bontakozott ki. Imádta a gondozónőjét. Imádott ott aludni. Olyan jól érezte magát, hogy legszívesebben el sem mozdult volna onnan.

II. Aztán átmentünk az óvodáskorba.
És itt egészen más volt a helyzet. A kisgyerek képviselője rettenetesen félt ettől az időszaktól.
Egy nagyon szigorú, kemény óvónő alakja jelent meg, akihez a képviselők reakciói alapján ismétlődő fizikai bántalmazás élménye kapcsolódott.
– Én nem egyszer vertem meg, az biztos – mondta.

Persze mindazt, ami egy családállításban megjelenik, nem tekinthetjük önmagában történelmi bizonyítéknak. De az állítás szempontjából most ez az élmény lett a meghatározó. És az állítást kérő alig emlékezett a gyerekkorára. Gyanítom, így védekezett a trauma ellen.

És itt jött egy csavar! Mert valami laikusok számára meghökkentő dolog adta a megoldást.

 

A BÁNTALMAZOTT KISLÁNYBÓL PEDAGÓGUS LETT

Ez az egykori kislány felnőtt. És iskolaigazgató lett. De nem is akármilyen!
Megsúgta nekem, hogy az egyik kedvenc témája éppen a gyermekek elleni erőszak, a bántalmazás kiküszöbölése az oktatásban. Azon dolgozik, hogy a mai pedagógusok már ne úgy bánjanak a gyerekekkel, ahogyan vele bántak annak idején.

Milyen érdekes, nem?

Az ember megtapasztal valamit gyerekkorában, ami nagyon fájdalmas, és aztán akár az egész életútját meghatározhatja az a döntés, hogy ő ezt másképp fogja csinálni. Sőt, nemcsak másképp csinálja, hanem másokat is erre tanít.

Ez a szabadakarat.
Te milyen traumát éltél át gyerekkorodban? És mit kezdtél vele? Te is azt csinálod, amit veled csináltak, vagy más döntést hoztál?
Amiatt hiszek az emberiségben, mert időnként egyesek képesek átértékelni magukban a történteket.

 

MIT MUTATOTT A SZÜLETÉSI ÉVE? – Életforgatókönyv

Erzsike egyébként 1963-as születésű.
Az Életforgatókönyv szerint a 6-os szám a felelősségválláshoz, a 3-as pedig a bölcsességhez, a szellemi fejlődéshez kapcsolódik.
Az utolsó két szám arra utal, hogy az illető előző életében ebből a témából bukott. Tehát ebben az életében ezt a témakört valahogy helyre kell állítania, jobban kell csinálnia, meg kell fejlődnie.

És nézzétek meg, milyen érdekes! Ő valóban felelősséget vállal azért, hogy a mai pedagógusok más szemlélettel neveljék a gyerekeket. Tehát nagy valószínűséggel most jobban csinálja, mint egy másik életben, aminek a kijavítására most inkarnálódott.

De az állítás során felmerült egy másik kérdés is.

 

MEG KELLETT HAJOLNIA AZ EGYKORI BÁNTALMAZÓJA ELŐTT

Na, most jön az a rész, amin biztos vagyok benne, hogy sokan felháborodnak majd.
Mert tudjátok, mi történt az állításban?

Az adta a megoldást, hogy ennek a nőnek meg kellett hajolnia az egykori bántalmazója előtt.
– Micsoda?!
– Igen.
És már hallom is a felháborodott hangokat, hogy az ilyen pedagógusokat nem tisztelni kellene, hanem… (Na, ide mindenki behelyettesítheti, amit gondol.) De nem ez vitt előre!

A családállítást vezetőnek többek között az a feladata, hogy rájöjjön, mi az ami a történetet elrendezi, előre viszi - vagyis mi az ami működik. És itt nem a "megbocsátás" vagy a visszaadás hozta meg a lelki békét.

Nem a pofonokat kellett megköszönni. Nem a bántalmazást kellett tisztelni. És végképp nem kellett azt mondani, hogy helyes volt, amit az óvónő tett.

Hanem valami egészen van itt szó. Arról a felismerésről, hogy ő ebből a rettenetes gyerekkori tapasztalatból valami nagyon fontosat hozott létre.
Hiszen éppen azért tudja ennyire képviselni a gyermekek elleni erőszak megszüntetésének ügyét, mert személyes tapasztalata van arról, milyen az, amikor egy felnőtt visszaél a hatalmával.

Ő tudja, milyen a kiszolgáltatottság. Tudja, milyen az, amikor egy gyerek fél. És ebből a tapasztalatból hozott egy döntést:

ÉN EZT MÁSKÉPP AKAROM CSINÁLNI!

Nemcsak a saját életében, hanem a pedagógusok szemléletének formálásában is. És ez a sorsa szempontjából nagy dolog!

 

NEM A BÁNTALMAZÁST KELL MEGKÖSZÖNNI

Ez tényleg nagyon fontos különbség. Mert félre lehet érteni.
Nem arról beszélek, hogy bárkinek hálásnak kellene lennie azért, mert gyerekkorában megverték. A bántalmazás nem válik elfogadhatóvá attól, hogy valaki később valami értékeset hozott létre a tapasztalataiból.

Hanem arról beszélek, hogy az ember képes lehet más szemszögből is ránézni a saját történetére. És felismerni, hogy bár ami történt, az fájdalmas volt, ő mégis  ki udott belőle valami jobbat hozni. Ennél a nőnél az állításban valami ilyesmi történt.

Mintha azt tudta volna kimondani:
„Amit tettél velem, az nem volt rendben. De abból, amit átéltem, én valami mást hoztam létre. És ma már nemcsak a fájdalmat látom ebben a történetben, hanem azt is, hogy milyen emberré váltam.”

Ez nem felmentés a bántalmazónak, inkább egy lehetőség arra, hogy az ember más viszonyba kerüljön a saját múltjával.

 

ÉS MI TÖRTÉNT A TÉRDFÁJDALOMMAL?

De végülis mit és kért a kedves vendég? A térdfájdalmára volt kíváncsi.
A térd fájdalmat is egy képviselő jelenítette meg.

Amikor ez a bizonyos „tiszteletadás”, meghajlás, vagy inkább átértékelés megtörtént, a térdfájdalom képviselőjének a viselkedése is megváltozott.

Az első jelenetben nagyon erős feszültség volt a főszereplő és a térdfájdalom között. De miután a nő az egykori gondozójával kapcsolatos élményét elrendezte az állításban, a fájdalom képviselője már nyugodtan, békésen tudott mellé állni. Valami elrendeződött.

Akár azonnal is megtörténhet valamilyen érzet változás, javulás a kliens életében.

Volt már olyan, amikor menstruációra állítottunk, hogy miután az illető a szünetben kiment a mosdóba, újra beindult a menstruációja.
De egy vastagbél állításnál a vastagbelet alakító képviselőnek ki kellett mennie és azt mondta hogy egy hatalmas… megkönnyebbülésen van túl. Persze nem mindig következik be azonnali enyhülés, sőt lehet, hogy ez a térdfájdalom más dologról is szól, tehát a problémának akár lehet több rétege is.
A családállítás nem garancia arra, hogy a másnapra az ember kivirul, felkel és jár.

Persze ezt az állítás pillanatában még nem tudható. Azt, hogy valóban változott-e a térdfájdalma, csak későbbi visszajelzésből lehetne megállapítani.

 

BESZÉLGETTÉL MÁR A TESTEDDEL?

Tudjátok, én imádom az ilyen állításokat! Amikor nemcsak emberek közötti kapcsolatokat vizsgálunk, hanem a testi tüneteknek, szerveknek is adunk képviselőt.

Hihetetlen, milyen történetek jelenhetnek meg! A testünk különböző részei beszélgetnek egymással. Szó szerint.
Néha az egyes betegségek vagy szervek átalakulnak egy régi történet, úgy beszélnek, mint az illető anyja, férje, …

Számomra azért is egy örök izgalmas módszer a családállítás, mert néha egészen váratlan szempontok kerülnek elő.

Szerintem amikor valamilyen testi tünetünk van, érdemes lehet azt is megvizsgálni, milyen életesemények, lelki terhek vagy régóta hordozott feszültségek vannak jelen az életünkben. Milyen meg nem oldott problémát akarnak elmesélni a szerveink.

Ez nem jelenti azt, hogy minden betegség lelki eredetű. Ott van például a mérgezés, vagy a környezeti hatások, … de ez csak azért írom ide, hogy very, very korrekt legyek.

Senkit nem akarok lebeszélni az orvosi vizsgálatokr és kezelésekről. De ha érdekel, nézz rá az életedre egy másik szempontból is.

 

HA TE IS SZERETNÉL RÁNÉZNI A SAJÁT TÖRTÉNETEDRE

Évtizedek óta foglalkozom családállítással.

Ha neked is vannak olyan visszatérő élethelyzeteid, kapcsolati nehézségeid vagy testi tüneteid, amelyekkel kapcsolatban szeretnéd megvizsgálni a saját történeted lelki oldalát, akkor szeretettel várlak.

Családállításon Budapesten és Szegeden, egyéni konzultációkon online, valamint az elvonulásaimon is találkozhatunk.

Az  aktualitások között megtalálod az aktuális időpontokat, tanfolyamokat és programokat.

Iratkozz fel a hírlevelemre is akkor mindig elküldöm levélben az érdekes eseteimet!
Rendszeresen mesélek hasonló esetekről, különös családállításokról, felismerésekről, és természetesen az aktuális programokról is értesülhetsz.

Beszélgess a testeddel a családállítás módszerével!

Szeretettel:

Hajdú Ildikó

hajduildiko.hu

 

Megjegyzés: A cikk egy családállítás során megjelent élményeket és értelmezéseket mutat be. A családállítás nem helyettesíti az egészségügyi kivizsgálást vagy kezelést. De előfordulhat, hogy a résztvevők az állítás után jobban lesznek.

Ne szakíts a pároddal, inkább menj családállításra!

Családállítás esettanulmány 

A szerelem mindig gondoskodik arról, hogy
két egymáshoz passzoló trauma találkozzon.
Lehet, hogy nem is egymással van bajotok?
Egy családállítás tanulságai.

Néha a szerelmeseknek nem is egymással van baja

Néha a szerelmeseknek nem is egymással van baja. Olykor egy idióta dinamikát visznek, és nem is tudják, hogy öntudatlanul valami olyan dologban vesznek részt, ami messezbb nyúlik, mint amire rálátásuk van.

Na nézzük, miről is beszélek én!
Ismerek egy fiatal párt, akiknek disszonáns a kapcsolata, és már szakítottak, de nagyon szenvedtek tőle és úgy döntöttek, hogy ők eljönnek családállításra. Ők meg akarják nézni, hogy most itt, ebben a szakítás utáni helyzetben helyre tudják-e még hozni a kapcsolatukat. Mi ez az örökös ellentét és feszültség?

-Jó téma, nézzük meg – válaszoltam.

Mielőtt szakítanál– Hajdú Ildikó – családállítás traumák találkoznak egy párkapcsolatban

 

Az anyakacsa és a kiskacsa – Egy furcsa dinamika a szőnyegen

Nem is bonyolítottam túl. Úgy döntöttem, a kezdő képben álljon fel a fiú meg a lány képviselője, és egy nagyon furcsa dolog történt.

Elöl ment a fiú képviselője, a lány meg mint egy kiskacsa követte, és így mentek körbe a szőnyegen.
Elöl a nagyobb, hátul a kisebb, és mondták is, hogy ők pont olyanok, mint egy anyakacsa meg egy kiskacsa. És rendületlenül rótták a köröket. Érdekes módon, úgy választottam ki a szereplőket, hogy még a ruházatok is hasonlított– mindketten sötétkéket, fehér és csíkosat viseltek.

Annyira szeretem, amikor még a látvány is segít a feltárásban.
Na gondoltam, akkor nézzük meg őket külön-külön.

 

A fiú története – A meg nem született ikertestvér

Megnéztem először a fiú képviselőjét, hogy mit is akar elmondani ezzel anagy kacsa analógiával.

Nagyon hamar egy meg nem született gyermeket kellett behozni. Ott oldalt a teremben volt egy kosár, abban plédek, és az ő képviselője azt mondja, hogy szerinte ott van egy bölcső, és abban ott van egy kisbaba.

Összegöngyöltem neki egy plédből egy kis puha gombócot, ő pedig magához ölelte és  szorította. Sokáig babusgatta, és azt mondta, hogy ő semmi másra nem tud gondolni, csak ezzel a kisbabával akar lenni.

Kiderítettük, hogy ő egy meg nem született ikertestvér.

Ilyenkor én a képviselővel mindenféle állítást kimondatok, és amikor eltaláltam, akkor ő azt jelzi nekem. De sugallat alapján néha saját maguk dobják be a megoldást, azt, amit igaznak éreznek.

A családállításban az ikertestvér témának Angster Mária volt a nagy szakértője. Az állításban gyakran bukkan föl ez a téma. Sokkal több terhesség indul ikerterhességnek, mint azt mi gondolná de a legtöbb második vagy harmadik magzat a terhesség kezdeti szakaszában felszívódik, elvetik anélkül, hogy az édesanya erről tudna.

Nagyon gyakran jönnek ketten a magzatok, és aztán az egyik egyszer csak, mondjuk úgy, hogy visszafordul. Ez számtalan okból történhet meg és számtalan lenyomatot hagyhat a túlélőben, aki maradt, de a családban is.

 

A hiány, a felelősség és az édesanyával való kapcsolat

Nos, látszott, hogy ebben a fiatalemberben is nagyon erős lenyomatot hagyott a meg nem született testvér és nagyon hiányzott neki.

Egyébként neheztelt és felelősnek tartotta az anyukáját, hogy ő volt az oka, hogy ez a kisbaba elment, mert nem vigyázott eléggé magára.

Sok időt vett igénybe, amíg rendeztük az anyával való dolgát, aztán pedig a babával való dolgát.

Igazából ez a baba azt mondta, hogy neki ennyi adatott, ő körülbelül ennyit tervezett, neki ez így rendben van, és ő egyáltalán nem neheztel az anyukára.

Ez egyébként jellemző a családállításra, hogy a halottak, a meg nem születettek alapvetően jól vannak. Az ő halálukkal és meg nem születésükkel inkább a túlélőknek akad gondja.

Elhangzottak azok a bizonyos család állításban ismert letisztult, elrendező mondatok, amitől végül el tudta engedni ezt a babát ez a fiú lélekszinten.

– Sajnálom. 
- Hiányzol.
- Te meghaltál, de én még élek. Egy kicsit még maradok, kihozok valamit az életemből, azután én is meg fogok halni. Ha úgy alakul, még találkozunk.

Ezután már elfogadta, hogy a család is odaállt mögé támogatni az ősök erejével. És végre ki tudta mondani, hogy:
–  Jó, akkor én most rendben vagyok, most már tudok a saját életemmel foglalkozni.

 

A felelősségvállalós fiú, aki mindig vezetni akar

Tehát tulajdonképpen ő egy nagyon erős felelősségvállalós szerepet vállalt. Egyébként ez a sors feladata: 36/9, ahol a hatos a családalapítást és a felelősségvállalást jelenti.

Általában 21 evésen az ember a sorsfeladatát vagy túlműködteti, vagy alulműködteti. 
Erre a fiúra az volt a jellemző, hogy túlzottan felelősséget vállalt, beleszólt a lány sorsába, olyannal is foglalkozott, ami nem az ő dolga. 
Ez abból a veszteségből fakadt, hogy elvesztette az ikertestvérét. "Anyámnak jobban kellett volna vigyázni magára, és akkor az ikertestvérem is életben maradhatott volna" – futott a tudatalattiban ez a szemrehányás. 
Ebből arra a téves következtetésre jutott, illetve egész eddigi életére vonatkoztatva az a viselkedés alakult ki, hogy gondoskodik másokról. Jelen esetben a barátnőjéről. 
De ez egy téves felelősségvállalás. Tehát a magzati trauma néha épp az életfeladatunk megtapasztalásához segít hozzá.

És ebben a kiskacsa / nagy kacsa dologban az nyilvánult meg, hogy én majd vezetlek, és majd mutatom az utat. Éppen azért választott olyan lányt, aki hajlamos a követésre, akiről lehet gondoskodni, biztonságban tartani.

De ez nem egy szexi szerep, mert ilyenkor a pár nem egyenrangú, hanem ez esetben a fiú a nagy, és mögötte a lánya kicsi. Ez ilyenkor inkább egy szülő gyerek dinamika, nem pedig két felnőtt kapcsolata. Ezért mondtam az előző mondatban, hogy ez nem szexi.

 

—————————

A lány története – „Olyan kicsi vagyok, nincs önbizalmam”

Aztán megnéztük a lány sztoriját is, aki viszont azt mondta, hogy ő olyan kicsi, ő körülbelül 11 éves szinten van és nincs önbizalma.

Tettünk be neki önbizalmat, akkor egyből nőtt egy kicsit, de mindig azt érezte, hogy ő még mindig kicsi.

Behívtuk a félelmeket. A félelem szereplője folyamatosan csak mondta, mondta, mondta…Pont úgy, ahogy a félelem szokta ezt csinálni, folyamatosan ott duruzsol a fülünkbe. A félelem nem akarta őt elengedni és azt mondta: „Én mindig itt vagyok és nekem be nem áll a szám.”

És tényleg nem is tudta abbahagyni a félelem, úgy kellett rászólnom, hogy most már fogja be a száját.

Nagyon hiteles volt a félelem képviselője, hiszen nem tudta, hogy ő mit mutat nekünk. Ő nem tudta, hogy ő egy fogalom. De tökéletesen hozta azt, ahogyan a félelmek működnek bennünk.

 

A sorsfeladat, amitől a lány kivirult

Aztán tovább már nem tudtunk a lányon többet segíteni. Ezért behívtam a szüleit, bár azok sem lendítették előbbre a történetet.

Végül az az ötletem támadt, hogy behívom a lány sorsfeladatát, aki ettől teljesen kivirult. Mintha most döbbent volna arra rá, hogy miért is van itt a Földön.

Ő egyébként egy nagyon izgalmas 35/8-as sors feladattal született. Vagyis neki meg kell élnie az életében a függetlenséget, az önállóságot, a szabad akaratot, amihez az eszköz a bőség és az anyagi háttér megteremtése.

Milyen érdekes, pont egy olyan családba sikerült megszületnie, ami éppen ezt a bőséget nem tudta számára megteremteni. Ezzel szembe inkább tutujgatták, nyünyörgették, óvták a széltől is. De ugye mindig a sors feladatunk kiteljesítését szolgálja a gyerekkori sérülés.

Pedig ő egy bitang energiával rendelkezik. Tehát vele épp azt kellett volna tudatni a szülőknek, hogy micsoda remek és hatalmas energiával született és alkalmas a sorsfeladatának a beteljesítésére.
Mindenesetre ez az óvás, védés biztos nem tett jót neki. De ezért hívják feladatnak a sorsfeladatot.

Illetve a szülők nem rendelkeznek jó anyagi háttérrel, sőt, inkább szegénységprogrammal látták el a lányukat. Ez is egy újabb motiváció arra, hogy a lány az élete során megteremtse a bőséget.

 

Amikor két program találkozik egy szerelmen belül

Nos, ez a két program találkozott egy szerelmen belül. A szerelem mindig gondoskodik arról, hogy két egymáshoz passzoló trauma találkozzon.

Egy felelősségtudó fiú, aki az ikertestvérét próbálja megvédeni mindentől, és egy lány, aki meg azt mondja, hogy én meg nem nőttem föl, gyermeki szerepben vagyok, és engem védjen meg valaki még a széltől is. És egyébként is pici vagyok és félek, és a világ veszélyes.

Nos, ez nem egy szexi (egyenrangú felnőtt-felnőtt) párkapcsolat.

Mert ahogy említettem, akkor működik jól egy kapcsolat, ha két, hát mondjuk úgy, hogy felnőtt minőség találkozik, nem pedig egy felnőtt és egy gyerek.

————–

Mi történt, amikor újra találkoztak a szőnyegen?

Miután elrendeztük mind a két fiatalnak a sorsát, megnéztük, hogy ha újra találkoznak itt a mezőben, a térben, a szőnyegen, akkor mi történik köztük.

Nos, azonnal látták egymást, és már mindjárt tudtak kapcsolódni. És így tulajdonképpen ezzel az állítással adtunk nekik egy lehetőséget az újra próbálkozáshoz. Most már nem a sérülésük lesz az alapja a kapcsolódásuknak és innentől kezdve nagyobb esélye van a szerelemnek.

Utólag beszéltem velük, és azt mondták, hogy jó, akkor most újra megpróbáljuk, nézzük, ez az állítás mit hoz kettőnk között.

Tehát én, családállító szakemberként, nem azt mondtam meg, hogy szakítaniuk kell, vagy együtt kell maradniuk. Én ahhoz segítettem őket hozzá, hogy kezdjenek ezzel a lehetőséggel, ezzel az új energiamintázattal, ezzel az új dinamikával valamit.

 

Lehet, hogy nem is a párkapcsolatoddal van baj?

Ha neked is van problémád a párkapcsolatoddal, akkor most már érthető, hogy miért mondom azt, hogy nagy valószínűséggel nem a párkapcsolattal van baj, hanem van valami rendezetlenséged, amit a másikra tudsz kivetíteni, és a másik csinálja ezt veled.

És tulajdonképpen a párkapcsolati veszekedések során csak két probléma, vagy két trauma beszélget egymással.

Ezen viszont lehet dolgozni és ezt el lehet rendezni.

Erre kiváló módszer a családállítás.

 

Ha szeretnél te is részt venni egy családállításon

Én már évtizedek óta csinálom, és hogyha azt szeretnéd, hogy egy körülbelül ilyen stílusú munkafolyamatban vegyél részt, ahol fedett állítással dolgozunk, biztonságos környezetben, nagy szakmai tapasztalattal és szerintem oldott légkörben, akkor Hajdú Ildikó vagyok, és itt vagyok neked, hogy elrendezzük a párkapcsolatodat.

Akár az elvonulásokon,
akár a személyes családállításokon
várlak szeretettel!

Családállítás Budapesten:

  • 2026. november 8. vasárnap: 9:30

Családállítás Szegeden:

  • 2026. november 07. szombat 9:00
  • 2026. november 24. kedd 15:00
    .
  • 2026. december 06. vasárnap 9:00
  • 2026. december 30. szerda 13:00

Családfaállítás, családalapítás… pedig én családállítással foglalkozom :-)

Családfa-állítás, család-alapítás. Ilyenekre szoktak mostanában bejelentkezni hozzám. Pedig én családállítással foglalkozom. 🙂

De mindegy egyébként, csak valamiért az embereknek nem megy ez a szó. És akkor váratlanul, hirtelen, ha találkoznak velem, azt mondják:

„Jaj, majd egyszer én is elmegyek hozzád családfaállításra.”

Én eddig ebből viccet csináltam, és jót mosolyogtam rajta. Pedig legutóbb tényleg családfát állítottam. Sőt, nem is egyszer, hanem kétszer.

Ha videón szeretned megnézni, kattints ide!

Hogy is történt ez?

Azt hiszem, vasárnap tartottam éppen családállítást, és valaki szerette volna rendezni a kapcsolatát a nevelőapjával.
A történet azonban már az elején meglehetősen bonyolultnak bizonyult. Ő már egy középkorú nő.
Levette a nevelőapja nevét, az eredeti apja nevét is, végül pedig az édesanyja nevét hordta.

Mondtam, hogy jó, ha ő ezt szeretné, akkor nézzük meg, milyen a viszonya ezzel a nevelőapával, aki nemrég halt meg. Ő erről egyébként nem is tudott.

Elkezdte nekem magyarázni, hogyan vannak a családban a családtagok.
– Ó, ez egy ilyen bonyolult, kesze-kusza kapcsolat.
– Jó, mondom, nézzünk rá, hátha van itt valami elakadás.

És képzeljétek el: az állításom majdnem kudarcba fulladt.

Nem is tudom másképp mondani.

Egyszerűen nem tudtam, ki kicsoda

Kijelöltem a szerepeket a képviselőkre. Valaki játszotta a nagypapát. Ott is volt egy olyan, aki inkább nevelő nagyapa volt, és volt egy vér szerinti nagyapa. Aztán volt, aki játszotta az apát, a vér szerinti apát, a nevelőapát és így tovább.

De akármit csináltunk, én mindig összekevertem a szereplőket. A végén már tényleg ostobának tűntem.
Amikor azt hiszem, negyedjére javított ki a mellettem ülő, az állítást megrendelő hölgy, akkor már azt gondoltam:

„Á, biztos én erőltetek valamit, és nem ezzel kell foglalkozni.”

De nem.

Képzeljétek el, én mindig azt mondom, hogy bármi történik egy állításon, az bennünket szolgál. Az mindig megmutat valamit.

Én egyébként hihetetlenül sok nevet és szerepet futtatok párhuzamosan a fejemben. Néha tízet-tizenötöt is. Megyünk térben, időben, dimenziókban.

De most képtelen voltam megjegyezni egy-két olyan egyszerű információt, amit előtte leegyeztettem a mellettem ülővel. Egyszerűen nem ment. Úgy működtem, mint egy oktondi terapeuta.

Ekkor úgy döntöttem, hogy ez már tünet. Itt valami nem stimmel.

Abbahagytam a fedett állítást

Én fedett állítással dolgozom. Ez azt jelenti, hogy soha senki nem tudja, hogy éppen kit vagy mit képvisel. Azt sem tudja, hogy élőlény-e vagy sem. Lehet fogalom, állat, növény, tárgy, bármi.

Most viszont felfedtem, hogy ki kicsoda. És amikor beállítottam valakit egy bizonyos helyre, azt mondta:

„Én biztos nem ez vagyok.”
„Én biztos nem vagyok nevelőapa.”
„Én biztos nem vagyok az apja.”
„Én vagyok az apja.”

És akkor elkezdődött valami egészen hihetetlen castingolás. Körülbelül fél óra alatt összeraktunkraktunk össze egy családfát. Szó szerint. És volt benne meglepetés!

Valakinek nem volt meg a helye a családban

Érdekes módon nem is maga a megrendelő volt az állítás gyenge pontja, hanem az egyik rokona. A megrendelőn azt éreztem, mintha azt mondaná:

„Én ezzel rendben vagyok. Én ezt így már megértettem.”

Az ő rokonát viszont láthatóan nagyon megviselte ez az egész téma. Neki kellett elrendeznie az ősökkel és a rokonokkal való viszonyát. Egyáltalán azt, hogy ki kicsoda.

És ez azért nagyon fontos, mert a családállításban van egy törvényszerűség, amit úgy szoktunk mondani:

a hely törvénye.

Mindenki csak a saját helyén és mindenki csak a saját szerepében élhet jól. 

 

Mi történik, ha nem a saját helyeden állsz?

Ha például képviselsz egy kitagadott családtagot, akiről soha nem beszéltek, lehet, hogy te is hasonló személyiségjegyeket veszel fel, vagy hasonlóan kezd alakulni az életed.

  • Téged sem vesznek észre.
  • Téged is kitagadnak.
  • Pedig mindent megteszel, és akár látszódhatnál is, de nem fogsz.

Ugyanez történhet akkor, ha nem a saját szerepedben vagy.

Ha például az anyukádról gondoskodsz, akkor te leszel az ő anyja, vagyis a saját nagyanyád. Ugye, milyen rosszul hangzik?

Nagyon sokféleképpen el lehet csúszni ezekben a szerepekben. És ilyenkor valamilyen módon az élet is elkezd kisiklani. Valami nem fog könnyen menni.

 

Amikor a gyerek lesz a társ

Ez egészen hétköznapi élethelyzetekben is megjelenhet.

Mondjuk gyerekként ketten éltek egy háztartásban az apukáddal. Te és az apukád. És most értsd jól, valamilyen értelemben úgy éltek, mint férj és feleség.
Mondjuk tényleg mindent megosztotok egymással. Te takarítasz, bevásárolsz, gondoskodsz az otthonról, apa pedig keresi a pénzt.

Akkor később előfordulhat, hogy nem találsz párkapcsolatot. Hiszen olyan, mintha neked már lenne.
És ez most nem arról szól, hogy szerelmesek vagytok egymásba vagy sem. Hanem arról, hogy a rendszerben olyan, mintha ti ketten már egy párt alkotnátok.

És oda egy harmadik már nem fér be.

Így lehet, hogy az apának sem lesz következő párkapcsolata, és a lányának sem.
És természetesen ugyanez anya-fia kapcsolatban is megtörténhet.

Sokáig példát tudnék még erre hozni.

 

Végül tényleg családfát állítottam

Most csak azt akartam szemléltetni, hogy amikor azt mondja nekem az ügyfél, hogy

„Én majd elmegyek hozzád családfaállításra”,

akkor a végén ez lassan olyan lesz, mint egy önbeteljesítő jóslat.

Mert amikor ezt az állítást végigcsináltuk, és tényleg mindenki a helyére került, az összes szereplő megnyugodott. A kép pedig tényleg olyan lett, mint amikor lerajzoljuk a családfánkat. Itt van a nagypapa, a nagymama, előttük állnak a gyerekeik, majd azok utódai.

Szóval végül is tényleg családfát állítottam. 🙂

A végén pedig a megbeszélésen azon nevetgéltünk, hogy legközelebb valószínűleg családot fogunk alapítani.

Hogy azt hogyan fogom csinálni, azt még nem tudom.

—————–

Ha te is szeretnél családállításra jönni

Szegeden és Budapesten  személyesen is el tudsz jönni hozzám családállításra.
De online is szoktam közvetíteni a család állításokat, ha az illető pl. külföldi, vagy az ország másik végén lakik és nehéz eljönni Szegedre vagy Pestre. Személyesen persze mindig nagyobb élmény.

Egyéni családállítást is kérhetsz.

Az aktuális időpontokat mindig megtalálod ITT.

Ha pedig nem szeretnél lemaradni semmiről, iratkozz fel a hírlevelemre ITT.

Az elvonulásokon pedig minden délután családállítást csinálunk.

Így mindig elküldöm neked az aktuális tudnivalókat, és az ilyen jópofa esettanulmányokat is, mint amilyet most megosztottam veled.

Szóval azt, hogy legközelebb, amikor mi találkozunk, az családállítás lesz vagy családalapítás, azt még nem tudom.

De biztos, hogy jobb lesz utána az életünk.

Hajdú Ildikó

TRAUMA – Benne akarsz maradni – vagy túl akarsz lenni rajta?

Ne hidd el, hogy egy régi trauma örökre meghatározza az életedet.

VIDEÓN IS MEGNÉZHETED.

A traumából igenis ki lehet gyógyulni

Igaz lenne, hogy a traumából nem lehet kijönni?

Én ezzel nagyon határozottan vitatkozom.

Manapság vannak felkapott influenszerek vagy celebek. Az emberek lelkesednek értük, követik őket, és sokszor készpénznek veszik mindazt, amit mondanak.

El tudom fogadni, hogy közülük sokan valóban súlyos traumákon mentek keresztül. Bántalmazták, abuzálták őket, és borzasztó dolgok történtek velük. A szenvedésük valódi, ezen nincs mit vitatni.

Azzal viszont már nem értek egyet, amikor valaki évek óta azt közvetíti a követőinek:

„Ebből nem lehet kijönni. Ezt nem lehet letenni.”

Mit kezdesz azzal, ha azt mondják: nincs kiút?

Ha valaki folyamatosan azt mondja neked, hogy a traumád örökre veled marad, azzal könnyen arra ösztönözhet, hogy csak sajnáld magad, újra és újra elmeséld a történetedet, de ne kezdj el valóban dolgozni rajta.

Azok az események, amelyek veled történtek, valóban fájdalmasak lehettek. Az emlékek, érzések, testi reakciók és félelmek mélyen rögzülhetnek benned.

De attól, hogy valami megtörtént, még nem biztos, hogy életed végéig ugyanazzal az érzelmi erővel kell cipelned.

A kérdés az:

Te mit szeretnél?

Elhiszed azt, hogy semmit sem lehet tenni, és ez lesz életed végéig a valóságod?

Vagy keresel egy olyan módszert és szakembert, amely / aki segíthet abban, hogy a múltad többé ne irányítsa a jelenedet?

Nem kell elfelejtened ahhoz, hogy szabad legyél

A traumafeldolgozás számomra nem azt jelenti, hogy valaki elfelejti, ami vele történt. Emlékezhet rá továbbra is. Tudhatja, hogy mi történt, mikor történt, és ki tette vele.

Például az ÉFT, az NLP, a hipnózis, … vagy a családállítás képes azt elérni, hogy az emlék mögött már nincs ugyanaz az elsöprő fájdalom, félelem, szégyen vagy tehetetlenség.

Az ember egyszer csak képes úgy visszagondolni a történetre, hogy az már nem rántja vissza ugyanabba az állapotba.

Az emlék megmaradhat, de már nem lesz jelentősége számodra. Sőt, ezáltal az ebből fakadó hozzáállásod, viselkedésed, szokásaid, betegséged, gondolataid, hitrendszer is megváltozhat.

Többféle módszer is segíthet

Számos olyan módszer létezik, amely nem kizárólag arról szól, hogy újra és újra elmeséljük, mi történt.

Ilyen lehet például:

  • az EFT, vagyis az érzelmi felszabadító technika,
  • a hipnózis,
  • a családállítás,
  • az ingás módszerek,
  • az NLP,
  • valamint más, traumafeldolgozást támogató eljárások.

Az ÉFT ( érzelmi Felszabadító Technika) például egy kopogtatásos módszer. Kívülről akár furcsának is tűnhet, mégis sokan használják arra, hogy a nehéz emlékekhez kapcsolódó érzelmi feszültséget csökkentsék.

A különböző módszerek másképpen dolgoznak, és természetesen nem minden eljárás megfelelő mindenkinek.
Súlyos trauma esetén különösen fontos olyan képzett szakembert választani, aki biztonságos keretek között tud kísérni.

Nem az a cél, hogy örökké a történetedben maradj

Nagyon sok olyan ügyféllel dolgoztam már, akiket gyermekkorukban vagy fiatal felnőttként súlyosan bántalmaztak.

Voltak közöttük olyanok is, akiknek a traumatikus élménye hosszú éveken át meghatározta a kapcsolataikat, a döntéseiket, a munkájukat, sőt még azt is, hogyan gondolkodtak saját magukról.

Amikor elkezdtek tudatosan dolgozni az emlékeikkel, fokozatosan megváltozott az, ahogyan a múltjukhoz kapcsolódtak.

Nem lett meg-nem-történt az, ami velük történt. De már nem a történet irányította az életüket. Volt olyan ügyfelem, aki a közös munka után azt mondta:

„Ildi, ezt már nyilvánosan is el tudnám mondani. Már nem érdekel úgy, mint régen. Annyira nem érdekel, hogy még a nevemet is kimondhatod, vállalom.”

Számomra ez a lényeg. Nem az, hogy kitöröljük az emlékezetéből a múltat, hanem hogy az emlék többé ne uralja a jelenét és a jövőjét.

Ki akarsz jönni belőle?

Rengeteg szakember és számos módszer áll rendelkezésedre.

Egy dolgot azonban ne higgy el automatikusan:

azt, hogy a traumád örökre megpecsételte az életedet.

Lehet, hogy kegyetlenül bánt veled az egyik szülőd.
Lehet, hogy egy rokon, egy ismerős vagy egy idegen követett el ellened valamit.
Lehet, hogy olyan dolog történt veled, amelyre még most is borzasztó visszaemlékezni.

Nem akarom a fájdalmadat kisebbíteni. De szeretném, ha feltennél magadnak néhány fontos kérdést:

  • Mikor akarom ezt letenni?
  • El tudom-e hinni, hogy nem kell örökké ugyanígy éreznem?
  • Valóban ki akarok jönni ebből?

Mert a változás első lépése gyakran nem maga a módszer. Hanem annak a lehetőségnek az elfogadása, hogy létezhet másfajta élet is.

Egyéni konzultáció vagy őszi elvonulás?

Hajdú Ildikó vagyok, és a munkám egyik fontos területe a traumatikus történetek és a mélyen rögzült lelki minták feloldásának támogatása.

Ősszel egy különleges elvonulásra készülünk Ligetre. Minden résztvevőnek lesz egy saját családállítása, és egyéni formában is dolgozunk majd a személyes problémáján.

Egy gyönyörű, támogató helyszínen, csoportban, mégis személyre szabott figyelemmel foglalkozunk azokkal a történetekkel, amelyeket már nem szeretnél tovább cipelni.

Inkább egyéni konzultáción dolgoznál velem, vagy az elvonulás megtartó közegében néznél rá a problémádra?

A részleteket itt találod:

EGYÉNI KONZULTÁCIÓ

ELVONULÁS Ligeten

ELVONULÁS  BOSZNIAI PIRAMISOKNÁL

Benne akarsz maradni a régi történetben, vagy készen állsz arra, hogy elindulj kifelé belőle?

Szeretettel:

Hajdú Ildikó

Fontos: a  bemutatott módszerek nem helyettesítik az orvosi, pszichológiai vagy pszichiátriai ellátást. Súlyos vagy tartós tünetek esetén érdemes traumában jártas, képzett szakember segítségét kérni.

Pénzügyi blokkok elengedése nyaralás közben

Hogyan tehetők le a pénzügyi blokkok?

MOTTÓ: Bármilyen téma által meg lehet világosodni.

Az élet minden témája, problémája alkalmas arra, hogy dolgozz magadon. Buddhista megfogalmazásban bármi által megvilágosodhatsz.

A júliusi elvonulásra még van néhány hely. Elsősorban az anyagiakhoz fűződő viszonyon fogunk dolgozni. Miközben nyaralunk és jó társaságban leszünk, közben el is hagyunk néhány hátráltató mintát.

A tábor helye: Csongrád mellett az exclusive Bori tanya

Időpont: 2022. július 21-24.
Minden tudnivaló ITT.

elvonulás, nyaralás és pénzügyi blokkok oldása
A barátaimnak miért sikerül?

EURO:
Egy jó anyagi helyzetben lévő ismerősöm gyakran megemlíti, hogy a környezetében sokaknak remek a kapcsolata a pénzzel. A szomszédja egy évvel ezelőtt átváltotta a megtakarításait euróba. Aztán járt tovább dolgozni. Így ezzel a döntésével most egy év alatt 30%-ot nőtt a pénze értéke. Ez a szerencsés döntés egyébként mindig is jellemző volt rá.

A JÓ ÖTLET:
A másik barátja egy primitív kis terméket kezdett el gyártani a garázsában 20 évvel ezelőtt. Aztán a rokonok is besegítettek. Ma már az egész család – a távoli rokonok is ebből a vállalkozásból élnek. A férfi pedig az üdítőjét szopogatva az erkélyéről nézi, ahogy a szállítmányozó kamionok hömpölyögnek ki és viszik ki a világba – és Kínába – a még mindig ugyanolyan terméket.

KÖNNYEDSÉG, HOBBY:
A harmadik cimborája egy egyszerű falusi srác, aki kitalálta, hogy a hobbijáért pénzt is kaphat az építőipar és a marketing területén. Azóta minden megbízásáért borsos árat  fizetnek. Könnyedén áll a pénzhez és évtizedek óta jól megy neki. Most, hogy válik, azt se bánta, hogy a felesége néhány külföldi befektetésére is igényt tart. Nem mentette ki a vagyonát előre, mert bízik a jövedelmében és nem terheli magát ilyen taktikázással.

– Ellenben én – meséli – nem tudok változtatni. Félre ne érts, nem panaszkom. De eddigi életem során a legjobb befektetésem az volt, amikor kölcsönadtam és évek múlva nagy nehezen visszakaptam a pénzemet. A többi befektetésemet elbuktam.

 

Tudtad, hogy a pénzhez fűződő kapcsolatunk főleg a neveltetésünkből és a családtörténetünkből fakad?

Tehát, ha régóta nem változik az anyagi helyzeted – bármit is csinálj -, akkor az ismétlés és erőlködés helyett érdemes új megközelítésbe kezdened.

Meg kell vizsgálni, hogy a családban milyen mintát közvetítettek a szülők: miket mondtak a szüleid, milyen volt a pénzügyi hangulat otthon.

Milyen igazságtalanságok, elkobzások, kitagadások, összeveszések, tragédiák kapcsolódtak a családi vagyonhoz?

 

A pénz érzelmi kérdés is

Te melyik típusba tartozol?

  1. Inkább kerülöd a pénzt?
  • nem tervezel
  • túlköltekezel
  • negatív érzéseid fűződnek a pénzhez és a gazdagsához (pl. önzés és becstelenség, hiúság, …)
  • …
  1. Inkább bálványozod a pénzt?
  • vágysz rá, akkor leszel boldog, ha majd lesz
  • sosem elég, muszáj szerezni, venni még valamit
  • sokat dolgozol és a pénz témára fókuszálsz
  • …

3. Inkább veszélyes a pénz?

  • Vigyázni kell rá, bármi történhet
  • félsz, szorongsz miatta
  • titkolni kell vagy nem beszélsz róla
  • …
  1. A pénz inkább státusz számodra?
  • fontos, hogy mit gondolnak az anyagi helyzetedről, milyen ruhákat hordasz vagy milyen autóval jársz
  • többet mutatsz vagy hazudsz a környezetednek a pénzügyi helyzetedről
  • …
  • Lehetne még sorolni. Hiszen még bele se vettük a spiritualitás és a pénz összefüggését. Vagy a felelősség és a gyerekek kistafírungolását sem.

10-15 évvel ezelőtt írtam egy listát a pénzzel kapcsolatos korlátozó hiedelmekről. Kb. 150-nél abbahagytam. Azóta egy spirituális mester már többször elküldte nekem a saját ingyenes szellemi termékeként, cserébe azért, mert feliratkoztam a hírlevelére.

Aztán abbahagytam a pénzzel kapcsolatos hiedelmek gyűjtését, mert rájöttem, hogy minden elakadásunk kihathat az anyagi helyzetre.

Akár a fogantatás, a magzatkor vagy a születés körülményei.

Tehát a pénzhez fűződő viszonyunk ÉRZELMI, TUDATI, GENERÁCIÓS és SORSTANI kérdés is.

Ha szeretnél túljutni az anyagi elakadásaidon, rejtett mintáidon és letenni a pénzügyi korlátaidat, akkor tarts velünk júliusban!

Nyaralás közben is lehet fejlődni.