Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!

Egy beszélgetés a mesterséges inteligenciaáról (AI), a rohanásról, a lemaradástól való félelemről és arról, mikor lesz végre elég.

Az alábbi beszélgetést csak azért osztom meg veled, mert ha benned is megjelenik néha az érzés, hogy ki akarsz szállni a rohanásból, akkor tudd: nem vagy egyedül.

És a több nem jobb. Csak több.

Csinálj olyat, amire szívesen szánsz időt – mert az jobb.
Hallgass a belső útmutatódra – mert az tudja, mi a jó neked!

Bevezető vígasztalás:  nem vagy egyedül.

Én valódi időtöltéseket ajánlok:

Családállításos időpontok itt. (Szeged, Bp.)
A következő családállításokon biztos fogok erre a témára kollektív állítást csinálni. Majd írok róla.
Ingyenes stresszmentesítő foglalkozásom időpontja: 2026. jan. 24. szombat 13-14:30.

Emese: „Úgy érzem, nincs időm semmire”

„Ti hogy csináljátok? Én másfélszeres sebességgel hallgatom a videókat.
Mindig azt érzem, hogy nincs időm.”

Ez a kérdés a tarot kártyás csoportomban vetődött fel.

Rita már tudatosan behúzta a kéziféket

Rita válasza nagyon letisztult volt:

„Persze tudjuk, hogy kell a tudatosság.
Érdemes tudni, mit csinálsz éppen.
Szándékosan kell lassítani.
Nem kell mindenre azonnal reagálni.
Két feladat között iktass be tudatosan énidőt, csendet, online böjtöt – ha csak pár percre is.”

Szerencsére kapott maga mellé egy békésebb társat, de épp ez szokott köztük konfliktus lenni. Az izgága nők sokszor nem értik, hogyan lehet egy férfi ennyire nyugodt mellettük.

Emese erre így reagált:

„Ha sok beszélgetős csoport tagja vagy, és csak rövid időre kiszállsz, kész regények születnek. Már be sem tudod hozni.”

Azért ennyire nehéz, mert a világ folyamatosan azt akarja elhitetni velünk, hogy lemaradunk valamiről.

Kata: „Kevesebb kell mindenből”

Kata nagyon őszintén fogalmazott:

„Kevesebb kell mindenből. Akárhogy is próbálják elhitetni az ellenkezőjét.
Ebben a pillanatban is lemaradsz több millió dologról.
Ha túl sok a csoport, akkor kevesebb csoport kell.”

„Ha kézbe veszed az irányítást, az már fél siker.

Különben folyamatosan azt érzed, hogy a külvilág irányít – akár egy nyamvadt Facebook-csoport.

„Nem kell minden podcastot meghallgatni, nem kell minden új terápiát ismerni, és nem kell állandóan kevésnek érezned magad.”

„Én például mindent gyorsan csinálok, gyorsan megyek, és amikor végre le kellene ülni, észreveszem, hogy dobolok a lábammal.

Ez ma szerintem az egyik legnagyobb küzdelem.”

Közben most veszem észre, hogy 10 oldal van megnyitva a böngészőmben. :-)

Ildi: a lóf@sznak is van vége

Én már régóta próbálom behúzni a kéziféket.
Azt érzem, hogy a mennyiségi életről át kell váltanunk a minőségire.

Nálam az AI volt az a pont, ahol ez nagyon megmutatkozott.

Minden azt sugallja, hogy végletesen le fogok maradni, ha nem tartom a tempót a technikai fejlődéssel. Már nem vagyok ebben biztos.
Értenem kell hozzá valamennyire, de nem hiszem, hogy szakértővé kell válnom.

Kaptam is egy jó jelzést.

Befizettem egy minimál díjas képzésre, amit nem tudtam lemondani, mert nem volt ilyen opció. A következő díjat ráadásul két nappal korábban vonták le. Levelezni kezdtem velük, végül még a bankkártyámat is lecseréltem.

Összesen 15 000 forint tandíjat fizettem azért, mert nem hittem el, hogy nem kell AI-szakértőnek lennem.

Előbb-utóbb úgyis minden felhasználóbarát lesz.

Aztán már ott tartottunk, hogy csak akkor nézik meg a videóimat, ha AI segítségével eléneklem a mondanivalómat.

És akkor mondtam azt, hogy a lóf@sznak is van vége.

Az időjárás is segít lassítani

Az ónos eső például kifejezetten.
Még gyorsan lépni sem lehet.

Egyre többen vágynak elvonulásra, bekuckózásra.
És szerintem az sem véletlen, hogy mostanában ennyire sok a pajzsmirigy-alulműködés. Ez is lassít minket – ha magunktól nem megy. A lélek jelzi, hogy lassabban szeretne haladni.

Viki: „Ez így nem mehet tovább”

„Nekem is az idő a nagy parám.
Állandó rohanás, sürgetés, ezer időpont.
Most jutottam oda, hogy álljon meg a menet.”

„Csóró is legyek meg szét is szakadjak? Na, ezt már azért mégsem.”

„Teljesen besokalltam az AI-tól és a social mediától.
Minden második videó AI, unalmas, mű.
Miért kell mindent meghamisítani?”

„Az üzleti tanfolyamokon azt hallom, hogy gyártsam a tartalmat, sokat, folyamatosan.
Én meg leginkább csak nyugton szeretnék lenni.
Veletek lenni. Ezekkel a témákkal foglalkozni.
A kerámiákkal, a családdal, egy-két igazi baráttal.”

„És azt is utálom, hogy ezt a stresszt továbbadom a gyerekeimnek.Pedig pont nem ezt szeretném nekik.”

Némi vígasz

Erre a témára fogok kollektív családállítást csinálni, amit a hírlevél olvasóimmal meg fogok osztani. Itt tudsz feliratkozni hírlevélre.

Én pont azt éreztem most, hogy olvaslak titeket, hogy de jó, hogy nem csak én érzem így. Néha olyan egyedül tudom érezni magam, totál kívülállónak, komolyan megnyugtató, hogy többen is tapossuk most a lassulós ösvényeket. :))

Szóval, én szerintem az a megoldás, hogy nem a lábainkkal és a kezeink el kell gyorsítani és gyorsabban küzdeni.

Nekem sose szokott bejönni, ha valamivel kapcsolatban rossz érzésem van. És ezzel a rohanó világgal kapcsolatban, ahol be kell szállni az őrült versenybe, nincs jó érzésem. 
Valahogy okosan kellene "rohanni".

Ugyanezt érzem. Annyira nyomják az AI-t, nekem meg kb. a gyomrom felfordul tőle. Engem a Kiss József Zsolt idei előrejelzése ‘eléggé megnyugtatott’, hogy rendben van, ha így érzem. 
Érdekesség egy autista fiútól. 
- Mit gondolsz az AI-ról. 
- Borzasztó környezetszennyező. Mindenki csak egyet kérdez. 
- De ez már megállíthatatlan. 
- Nem, megállítható és meg is lesz állítva. 
Meglátjuk 

Lehet, hogy nem a világból akarunk kiszállni.
Csak végre a saját tempónkban szeretnénk élni benne.

Tudatossággal kapcsolatos programjaim:

• Engedd el a szenvedést! – Tudatosság tanfolyam  – Byron Katie 4 kérdés módszerével
  2026. jan. 21-től
• Ingás Közvetítés tanfolyam – 2026. május 02-tól hétfő esténként