Most jöttem vissza a boszniai piramisoktól, ahol elvonulást tartottam.
Az egyik résztvevő állítására a dimenziókapu meglátogatásakor került sor.
Ahogy szoktam, kikérdeztem, amikor egyszer csak kibukott belőle egy mondat, ami megütötte a fülemet:
„Én valójában nem kaptam meg semmit az életben.”
AZT SE TUDOM, MI A BAJOM
Pedig egy nagyon csinos, okos, jó diplomával rendelkező fiatal nőről van szó. Kívülről nézve talán azt mondanád: mi baja lehet?
Ő mégis úgy érezte, hogy nem tud mit kezdeni az életével.
Határozatlan és céltalan volt. Nem találta igazán azt, ami lelkesítené. Nem tudta megfogalmazni, mi a baja, csak azt érezte, hogy valami nincs rendben.
Azt mondta, azt sem tudja, mire kellene állítani.
Hagytam egy kicsit beszélni, panaszkodni, kiventillálni magát. Aztán kerestünk egy szélvédett zugot ott a dimenziókapu mellett, és elkezdtük a családállítást.
HOL AKADT EL A TÖRTÉNET?
Felállítottuk azokat a fontos dolgokat, amelyeket szeretett volna beépíteni az életébe.
A gyerekvállalás például elfordult tőle.
A határozottsággal nem tudott mit kezdeni.
Ott volt az életcélja, a sorsfeladata, a karrierje, a pénz is, de egyikhez sem tudott igazán kapcsolódni.Miközben kifejezetten szeretett volna kapcsolódni a pénzhez, mégis úgy nézett rá a pénz képviselőjére, mint valami undorító dologra.(Tudod, én fedett állítással dolgozom.)
Ezért vissza kellett mennünk oda, ahol mindez elkezdődött.
Ezt körülbelül kétéves korában találtuk meg.
A MEGREKEDT GYERMEK
Ott volt az édesanyja és az édesapja is, de egyikük sem foglalkozott vele.
Nem kezdtük el vizsgálni, miért. Lehet, hogy sokat dolgoztak. Lehet, hogy nekik is megvoltak a saját problémáik. Nem ez volt a lényeg.
Hanem az, hogy ő ott, abban a helyzetben valahogy megrekedt kislányként.
Az állításban a jelenlegi, felnőtt énjének kellett visszamennie ehhez a kislányhoz.
Megvigasztalni.
Szeretgetni.
Átölelni.
És végül felnöveszteni.
Nagyon megható jelenet volt.
A FELNŐTT ÉN
Amikor pedig ez megtörtént, gondoltam, ellenőrízzük csak le! Újra szembeállítottam vele mindazt, amit korábban nem tudott befogadni: a sorsfeladatát, az életcélját, a karrierjét és a pénzt.
És egészen más ember állt velük szemben.
Ami korábban félelmet, bizonytalanságot vagy közönyt váltott ki belőle, ahhoz most örömmel fordult. Volt, amit megölelt, volt, amivel kezet fogott.
Szinte euforikus felszabadulás történt benne.
Az egész állítás talán negyedóra volt. Mégis rengeteg olyan kérdésére adott választ, amelyet addig nem tudott hová tenni.
Mert ha valaki belül még mindig gyermekként éli az életét, hogyan hozzon igazán felnőtt döntéseket?
Hogyan találja meg a saját útját?
Hogyan kapcsolódjon a pénzhez, a karrierhez, a sorsfeladatához?
És hogyan akarjon ő maga gyermeket vállalni, ha belül még mindig úgy érzi, hogy ő a gyerek?
Erről az állításról készítettem most egy videót.
▶️ A videót itt tudod megnézni:
[VIDEÓ LINKJE]
Ha pedig úgy érzed, hogy a te életedben is van valami, ami újra és újra elakad, akkor lehet, hogy érdemes ránézni, mi van mögötte.
Nem kell pontosan tudnod, „mire kellene állítani”.
Néha elég annyi, hogy azt érzed: valami nem oké.
Családállításra Budapesten és Szegeden is várlak, illetve egyéni és online formában is lehet velem dolgozni.
Budapesten:
- 2026. okt. 2 péntek 9:30
Szeged:
- 2026. október 04. vasárnap 9:30
- 2026. október 20. kedd 15:00
- 2026. november 08. vasárnap 9:00
- 2026. november 24. kedd 15:00
- 2026. december 06. vasárnap 9:00
Ha pedig egyszer te is a boszniai piramisok különleges környezetében szeretnél részt venni egy ilyen folyamatban, a következő elvonulásom 2027. április végén és május elején lesz. (április 30-tól)
Szeretettel:
Hajdú Ildikó
Jelentkezéshez írj nekem üzenetet, vagy nézd meg a további aktuális időpontokat a honlapomon.
efthajduildiko@gmail.com
70 2670679