„Ha már mindent próbáltál…” 

egy bonyolult ingatlan ügy megoldása

Volt már olyan érzésed, hogy egy probléma egyszerűen soha nem akar megoldódni, akármit is csinálsz?
Amikor évek óta cipelsz egy terhet – legyen az családi ingatlan, rokonokkal való huzavona, pénzügyi nyomás vagy lelkiismeret-furdalás –, és úgy érzed, ebből nincs kijárat, csak teher és veszteség.

Robi és Rita négy éven át próbáltak „józan ésszel” megoldani egy helyzetet, ami egyre inkább maga alá gyűrte őket – anyagi, lelki és családi szinten is. Aztán jött egy nap, egy beszélgetés és néhány felismerés, ami finoman, de véglegesen átírta a történetük végét.

Ha volt már olyan érzésed, hogy „ebbe egyszer beleroppanok”, akkor ez a történet neked szól.

Karmazáró napon könnyebb túljutni egy régi problémán (életforgatókönyvi elnevezés)

Régi terhek letételére kifejezetten alkalmas egy karmazáró nap. Bizonyos dátumok olyan energetikával bírnak, ami azt segíti, hogy levonjunk régen esedékes tanulságokat és meghaladjuk a régi történeteinket.

Robival nehéz volt időpontot egyeztetni, végül értelmet nyert a halogatás. Az ő elfoglaltságuk és az én elfoglaltságom úgy intézte, hogy pont a megfelelő időpontban tudjunk leülni egymással.

Sokszor azt hisszük, mi irányítjuk a dolgokat, de néha valami nálunk nagyobb rendezőelv úgy intézi, hogy minden pont a legjobbkor történjen – vagyis egy karmazáró napon.

Sose kerülj ilyen helyzetbe!

Robiék szerettek volna eladni egy házat, de hihetetlen sok körülmény nehezítette a helyzetüket.

SOK ÖRÖKÖS

Ismeritek az olyan ingatlanokat, ahol a tulajdonos benne lakik a félig birtokolt ingatlanjában, a másik fele a volt házastársé és számos örökösé.
A régóta húzódó ügy egyre bonyolultabb lesz, nehéz az osztozkodás.

JÖTTEK A GENGSZTEREK

Robi apósa benne lakott az ingatlanban, de nem volt olyan állapotban, hogy kifizesse a többieket.
Az egyik örökös közben meghalt és a lánya többszörös árat kért a tulajdonrészéért olyan módon, hogy eladta azt olyanoknak, akik nem túl tisztességesen jutnak ingatlanokhoz és ellehetetlenítik a tulajdonost, akinek nincs más lehetősége, mint megválni az ingatlantól. Értitek(!?)

Sajnos a „gengszterek” olyan ügyvéddel és kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, hogy Robiék hiába próbálták ezt megtámadni – élve az elővásárlási jogukkal, de piaci áron -, idáig el se tudtak jutni, mert azok azonnal bejegyezték a tulajdonjogukat. Aztán megjelentek az ingatlanban nagy késekkel, elfoglalták a részüket és mindent összepisiltek.

ROKONOKKAL NEHEZEBB ÜZLETILEG RENDEZŐDNI

Robiék a házat nem szerették volna elveszíteni, mert az após ott élt a házban a mozgássérült élettársával, így nem láttak más lehetőséget, mint megállapodni a „csúnya fiúkkal”.

Nagyon szerencsésnek érezték magukat, amikor az egyik gazfickó ráállt az egyezkedésre, ugyanis korábban rosszul jött ki egy üzletből a Robiék ügyvédjével szemben. Így gyorsan szerződést kötöttek és elhagyták az ingatlant.
Persze itt még nem ért véget a történet.

Robi levele:

Kedves Ildi!

Nagyon vártam ezt a napot, hogy beszámolhassak a házeladás sikeréről és megköszönhessem a segítségedet, ami sokkal messzebbre mutatott, mint ami miatt megkerestünk.

Egy pár mondatban szeretném is megírni, hogy mi minden történt ez idő alatt. A feleségem édesapja lakik abban a házban, amit el szerettünk volna adni. Rengeteg tulajdonosa volt az ingatlannak, mert korábban senki nem váltott ki senkit és az öröklések miatt a tulajdonosok száma egyre csak nőtt. 

Nem láttam más megoldást és hitelt vettem fel, hogy kifizessem ezeket a tulajdonosokat. 

Volt, aki miatt sürgősen kellett lépni, voltak akiket fel kellett kutatni, bejegyzett terheket kellett rendezni, utólagos hagyatéki tárgyalást kellett lefolytatni, gyámhatósággal kellett egyezkedni. 

4 év alatt sikerült eljutni odáig, hogy már csak két tulajdonos maradt, a feleségem és az apósom. 

A házat meghirdettük, de hiába jöttek megnézni, valahogy nem akart elkelni és minket egyre jobban nyomasztott, hogy a hitelt fizetnünk kell, aminek a részlete emelkedik, ráadásul csak az én nevemre tudtuk felvenni és a határidő, amire ezt terveztük már régen lejárt. 

Úgy éreztük, hogy nem a saját terhünket cipeljük és már nagyon szeretnénk ezt letenni, de azt is éreztük, hogy mi már ennél többet nem tudunk magunktól tenni, ezért fordultunk hozzád segítségért.

——————

El tudjátok képzelni, hogy amikor a konzultáció elején előadták nekem ezt a történetet – amit alig tudtam felfogni, mert annyi minden történt – és ebben kellett volna tudnom tanácsot adni. De mégis sikerült!

Abban hiszek, hogy:

minden probléma mögött tudati és sorstani elakadás húzódik.
Ennek feloldása a helyzet megoldását is megkönnyíti és felgyorsítja.

—————

Először kicsit csalódott voltam, mert nem sikerült pár napon belülre időpontot találnunk és én már nagyon türelmetlen voltam, de végül a mindenkinek megfelelő időpont egy karmazáró napra esett és ez megnyugtatott engem.

A konzultációnk nagyon jól sikerült, megtaláltuk a problémakört is, ami miatt idáig jutottunk, ez pedig A HATÁROK MEGHÚZÁSA volt. 

———

Amit nem oldottál meg, az újra fel fog bukkanni – pepitában
(egyetemes törvény)

RENDEZETLEN CSALÁDI TERÜLETEK

Robi gyerekkorában a család többgenerációs ingatlanjában dúló belharcoktól szenvedett. Ezérta felnőtt életében mindig arra törekedett, hogy saját otthona legyen és egy közös ingatlan miatt ne legyen feszültség a családjában. Nem akart már osztozkodni másokkal, nem akarta hozzáláncolni az életét másokhoz, mégis egy ilyen helyzetben találta magát, amikor megnősült.

Meg is beszéltük a konzultáció során, hogy:

 a meg nem oldott problémák mindig visszaköszönnek az életünkben, legfeljebb más helyszínen és más szereplőkkel, de a lényegük ugyanaz.

Robi az élete többi területén is megpróbálta elkerülni az ilyen „közös lovas helyzeteket”, de mindig befurakodtak a területére az ügyek. Ilyenkor sokszor átvállalta mások problémáját, mert meg akarta előzni a bajt, hogy a végén ne neki kelljen megoldania. De hiába igyekezett előre megoldani a dolgokat, nehogy váratlan heyzetekbe kerüljön, a „végzete”, vagyis a fel nem oldott gyerekkori sérülések és családi minták győzedelmeskedtek.

Amikor sérül a hely törvénye és a gyerek lesz a felnőtt (családállítási téma)

HA TE GONDOSKODSZ A SAJÁT ANYUKÁDRÓL, AKKOR TE LESZEL A SAJÁT NAGYANYÁD.

A feleségnél inkább a téves felelősségvállalás mintáját fedeztük fel. Rita gyerekként hamar felnőtté vált és ő támogatta az anyukáját, nem pedig fordítva.

——

A nemet mondás képessége

Mindketten sokszor lázadtunk magunkban, egymás között megbeszéltük, hogy ennek nem így kellene lennie, de valahogy fel sem merült bennünk, hogy nemet is lehet mondani valamire. 

Ma már látjuk a különbséget aközött, hogy mit jelent segíteni és mit jelent más helyett megoldani a dolgokat.

Ha nem elég a saját terhed, vedd magadra a másét is.

Az egész helyzet nagyon bonyolult, de mi tudtuk még ezt fokozni. Mivel apósomnak nem volt hitelképes jövedelme, ezért csak Rita jöhetett szóba. 
Én ebbe a hitelfelvételbe először úgy egyeztem bele, hogy Rita veszi fel a hitelt, hiszen az ingatlan is az ő nevén lesz, de sajnos akkor épp olyan helyen dolgozott, ahol nem volt elég a bére. Mivel addigra a szerződés már alá volt írva és fizetni kellett, ezért végül én vállaltam magamra, hogy felveszem a hitelt.

Arra számítottunk, hogy 2-3 éven belül lezajlik ez a folyamat, eladjuk a házat, mindenki megkapja a részét és időben vissza tudjuk fizetni a hitelt.

Önbecsapás

Mi azt gondoltuk, hogy természetes, hogy ezért mindenki mindent megtesz majd. De nem így történt, apósom mindenbe beleegyezett ugyan, amit mondtunk, de igazából semmit sem tett azért, hogy az ügy előremozduljon. 

Az önbecsapásból fakadó terhek

• Rengeteg feszültséget okozott ez a helyzet a kapcsolatunkban,
• rengeteg időt elvett a gondolkodás, a számolgatás, hogy hogy tudnánk kiváltani magunkat ebből az egészből, 
• fáradtak voltunk, feszültek 
• és a legfontosabb vállalásunkra, a gyermekünkre nem volt elég időnk úgy és annyit, ahogy szerettünk volna.

———

Amikor a tudat megtalálja az utat

Rajzoltunk, kopogtattunk és ingázással is rásegítettél a történetünkre.
Mi annyira motiváltak voltunk, hogy másnap is szorgalmasan kopogtattunk. 

Harmadnap reggel kipattantam az ágyból – ami rám a legkevésbé sem jellemző – és számtalan gondolat rohamozott meg a gyerekkoromtól fogva egészen a napjainkig, ami e köré a problémakör köré csoportosult.

Teleírtam egy A4-es papír mindkét oldalát és ez rengeteget segített a tisztánlátásban, olyan volt mintha egy nagyon összekevert kirakós darabjai hirtelen a helyükre kerültek volna. 

Persze egyik napról a másikra nem találtunk mindenre megoldást, de szép lassan mindig jött egy újabb gondolat, hogy hol van az, ahol még határt tudunk húzni ebben a helyzetben és elő tudjuk mozdítani az értékesítést. 

Egy idő után jöttek is az érdeklődők, figyeltem mindig a napokat, vagy karmazáró napon telefonáltak vagy akkor nézték meg az ingatlant, de ajánlat nem érkezett.

A sugallat és a tudatos teremtés (manifesztáció) tipikus esete

Szeptember elején, amikor már egy ideje nem volt érdeklődő, mondtam reggel a nejemnek, hogy ma figyelje a telefont, mert ismét karmazáró nap van, ma ajánlatot kapunk a házra. Napközben jelentkezett is valaki. Még aznap megnézte a házat, ajánlatot tett és mi elfogadtunk. 

A szerződéskötés napja  Rita nagypapájának a születésnapjára esett, ami által tényleg úgy éreztük, hogy megkaptuk a jóváhagyást.

Apósomnak gyorsan lakást kellett találnunk, az ingatlanárak ekkorra persze elszálltak, a kis méretű lakásokból hiány volt ezen a környéken. Megijedtünk, hogy hogyan tovább, de végül szerencsésen alakult a történetünk, mert találtunk egy lakást, ami megfelelt az igényeknek és a tulajdonos nagyon rendes volt, vállalta, hogy 1,5 hónapon belül kiköltözik, így a ház átadási határideje előtti héten lehetőség volt a költözésre. Mi a nejemmel közösen belefektetett pénzünket visszakaptuk és a napokban visszafizethetjük a hitelt.

Nagyon-nagyon hálásan köszönöm neked a segítséget, hogy segítettél nekünk meglátni, hogy miért tudtunk ebbe a helyzetbe kerülni, hogy mi volt az, amit ezzel meg kellett tanulnunk. A konzultáció során szerzett felismerések segítségével az életünk több területén is rendet tudtunk tenni. 

Utólag talán már hálás vagyok a helyzetnek is, mert tényleg nagyon sokat tanultunk általa magunkról is és a magunkért, illetve egymásért való kiállást illetően is.

Az évet ugyan kissé fáradtan, de rengeteg terhet letéve és nagy megkönnyebbüléssel zárjuk, az újat pedig már szabadabban és kipihenten kezdhetjük.

Köszönjük szépen! ❤️

Üdv,
Robi és Rita

Ui: Milyen érdekes, hogy ezt a cikket 2025. december 9-én, egy 39 / 12-es karmazáró napon írtam meg.

Életforgatókönyvi megjegyzés

Robi születési dátumában nagyon erőteljesen szerepel az önérdekérvényesítés az anyagiak szempontjából. Ezt kellett megélnie ebben a történetben.

A küldetésszáma 27 / 9-es, akárcsak az idei 2025-ös évnek. Azok az évek kiemelten jelentősek az életünkben, amelyek megegyeznek a küldetésszámunkkal.

2026 egy 28 / 10-es év lesz, amelynek a feladatáról írtunk is a kolléganőmmel, Odrobina Mártival egy ingyenes e-bookot.

Ha érdekel az Életforgatókönyv, akkor az év második felében kerül sor rá.
8x 3,5 ótrás tanfolyam lesz – személyes és online jelenléttel.