Az embereket nem lehet bemozdítani – esettanulmány ÉFT és Byron Katie módszerével

Átértékelni a családon belüli felelősséget – 2024 egyik feladata

Legutóbbi írásomban említettem, hogy egy fontos felismerésemet a 2024-es évet illetően. Miszerint ebben az évben mindenki átértékeli a családhoz fűződő viszonyát. Akkor is, ha nincs ennek tudatában, mindenkire hat az idő minősége, vagyis a 26/8, amikor egyeseknek több felelősséget kell vállalniuk a családon belül, másoknak pedig éppen le kell tenni ebből.

Csilla egy egyesületet vezet teljes odaadással. Azonban az idén elkezdett aggódni és megkérdőjelezni az egyesületi munkája létjogosultságát.

Byron Katie módszerével dolgoztunk és veletek csak a szűkebb kivonatot osztom meg. De a téma az lesz, hogy az egyesület tagjait mennyire lehet mozgósítani.

Bárkire is neheztelsz, már félig a megoldás birtokában vagy

– Kire neheztelsz?
– Az embereket újabban nem lehet bemozdítani.
Mindenki a saját ügyeivel foglalkozik. Leginkább a családjával.
Nem tudnak elköteleződni, nem tudnak időt szánni a saját fejlődésünkre, mert csak a család számít.

– Milyen érzés ez számodra?
– Csalódott vagyok, kétségbeesett és tehetetlennek érzem magam.

– Mit tanácsolnál az egyesület tagjainak?
– Lépjenek ki a beszűkült életünkből. Legyen más is fontos – például a közösség – ne csak a család.
Ha elkötelezettek valami felé, akkor tartsanak ki mellette. Ne jöjjön közbe semmi.

– Milyen tulajdonságúak az emberek, amikor így viselkednek?
– Én beszűkültnek látom őket, akiknek csak a családjuk számít.

– Mi az, amitől leginkább tartasz?
– Talán attól, hogy be kell látnom, hogy képtelen vagyok ezen változtatni. Csak ott ülök az irodában kiábrándultam is rájövök, hogy nem tudok a céljaimért tenni semmit. Kiszolgáltatottan várom, hogy néha valaki részt vegyen a programon. De akkor se lesz közös csinálás, csupán valami rész megvalósulás.

Csak rövidítve írtam le Csilla munkalapját, de szerintem így is elég érzékletes.

Nézzük a négy kérdés feltétele után miután feltettem a 4 kérdést (Byron Katie munkamódszere) és beláttuk, hogy nem feltétlen igazak Csilla mondatai. Eljátszadoztunk a megfordításokkal. Ezeket is csak rövidítve írom le, de használd nyugodtan szabd és vonatkoztasd magadra. Nézd meg, hogyan érint téged. Először is Csilla megkapta házifeladatként az alábbi mondatokat, amelyeket egyesével ki kell otthon kopogtatnia magából az alábbi módon:

 

PÉLDA kopogtatás:

KARATE KÉZÉLEN 3x:

– Bár tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.

SZEMÖLDÖK BELSŐ SZÉLE:    Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

SZEM KÜLSŐ:  Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

SZEM ALATT:   Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

ORR ALATT:     Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

SZÁJ ALATT:     Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

KULCSCSONT ALATT:  Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

MELLKAS KÖZEPE:      Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

UJJAK VÉGE A KÖRÖM MELLETT egyesével minden ujjon:   Tehetetlennek érzem magam, amikor az embereket nem tudom bemozdítani.

 

Kopogtasd ki a többi mondatot is! Az előzőekhez hasonlóan.

1. kopogtatás
“Bosszant, amikor mindenki a saját ügyeivel és a családjával foglalkozik, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

2. kopogtatás
“Az emberek nem tudnak elköteleződni, nem tudnak időt szánni a saját fejlődésünkre, mert csak a család számít nekik.”

3. kopogtatás
“Bosszant, amikor az emberek beszűkült életet élnek és csak a családjuk fontos nekik, mégis …”

4. kopogtatás
“Van egy olyan nézőpontom, hogyha valaki elköteleződik valami felé, akkor tartson is ki mellette és ne jöjjön közbe neki semmi.”

5. kopogtatás
“Beszűkültek látom azokat, akiknek csak a családjuk számít.”

6. kopogtatás
“Annyira kiábrándultnak érzem magam, amikor nem tudok tenni a céljaimért.”

7. kopogtatás
“Kiszolgáltatottnak érzem magam, amikor arra várok, hogy valaki kegyeskedjen csatlakozni.”

8. kopogtatás
“Úgy érzem, hogy sose lehet teljesen úgy, ahogy én szeretném, mindig csak részmegvalósulások vannak.”

 

Neked sem fog ártani – használd fel Csilla mondatait!

Ezeket azért osztottam meg veled, mert megfigyelésem szerint sokaknak van szüksége támpontra kopogtatáshoz.
Hátha segítenek neked Csilla mondatai. Használhatod szó szerint az övét is. Nem baj, ha neked nem pont ilyen problémáid vannak, nyugodtan kopogtass ezekre, mert magadból kiszedheted azt, ami az ő témájából téged megérint.

De most nézzük akkor, vajon Csilla milyen meg fordításokat talált az eredeti állításai helyett!
Tudjátok, a világ egy tükör és mi folyamatosan ezt a tükröt bámuljuk. Csak elfelejtjük közben, hogy ez rólunk szól.
Gyakoroljunk most együtt, hátha Byron Katie módszerét alkalmazva te is képes leszel a megfordításokra és ezáltal rácsodálkozhatsz a valóságra.

 

A valóság mindig sokkal felszabadítóbb, mint az eredeti gondolat volt.

 

1. EREDETI MONDAT:    Az embereket nem lehet bemozdítani.

MEGFORDÍTÁS:

Csilla: Engem se lehet bemozdítani.

PÉLDÁK:

– Sokszor engem se érdekel egy csomó dolog. Pedig állandóan kapok jobbnál jobb ajánlatokat. Fel vagyok iratkozva egy csomó emailre. De nagyon kevésre tudok rácsatlakozni.
– És én is inkább dolgozom otthonról, mert szeretek otthon lenni.

Csilla: Eszembe jutott az is, hogy a múltkor felajánlottam egy barátomnak a képzésünket, de nem élt vele, mert fájt a lába meg kényelmetlenség lett volna neki ide utazni, …
Ildi: Ez mit jelent?
Csilla: Hogy mindenki csak a saját szempontjait veszi figyelembe.
Ildi: Ezt hogyan tudnád megfordítani?
Csilla: Én is sokszor a saját szempontjaimat veszem figyelembe.
Ildi: Így van ez?
Csilla: Igen.
Ildi: Van-e más megfordítás?
Csilla: Igen. Nekem is figyelembe kellene vennem a saját szempontjaimat.
Ildi: Persze sokszor mindenkire tekintettel vagyok, és azt hiszem, ezt majd mások figyelembe veszik és méltányolják. De az én dolgom a saját szempontjaimat figyelembe venni.

 

2. EREDETI MONDAT:      Mindenki a családjával foglalkozik.

Csilla: Nekem kéne többet foglalkoznom a családommal.
– Tulajdonképpen én szívesebben foglalkozom sokszor a munkámmal, mert engem az érdekel jobban. Tehát én is azzal foglalkozom, ami engem jobban érdekel.
– Nem mindenki foglalkozik többet a családjával, de nekem ez szúr szemet, ettől leszek ideges.

Ildi: Ha erről beszélgetünk, milyen gyerekkori emléked jut eszedbe?

Csilla: Volt egy iskolatársam, akivel mindig együtt mentünk reggel iskolába. Megbeszéltük, hánykor fogunk találkozni, de ő mindig késett, mert a családjával hosszan nyugodtan reggelizett, miközben tudták, hogy én a sarkon várom őt.
Ez már gyerekként is dühített és nem értettem, hogy hogyan gondolhatnak ennyire csak magukra. Persze a számtalan ismétlődés után észrevehettem volna, hogy hiába beszéljük meg a reggeli találkozónkat, késni fog. Akár mehettem volna egyedül is, de én mindig megvártam őt, morgolódtam magamban és elvittem biciklivel.

Persze közben én is csak magamra gondoltam, a saját bosszankodásommal és sértettségemmel voltam elfoglalva. Arra nem gondoltam, hogy ők mennyire szeretnek együtt reggelizni. Csak arra, hogy engem nem vesznek figyelembe.

Találtam egy kiskaput

Erről az jut eszembe, hogy lehet emiatt lettem vezető beosztású. Elértem, hogy én irányítsak és a  szolgáltatásom nélkülözhetetlen legyen mások számára. Az emberek legyenek kiszolgáltatva nekem. Mert ebben az esetben választhatom én is azt, amit a barátnőm családja csinált? Vagyis megtehetem azt, hogy én irányítok és aki nem tarja be a szabályaimat, azt én sem méltatom figyelemre.

Ildi: Ha ez számodra igaz és megnyugtató, akkor persze válaszd ezt.
De addig is kopogtassuk ki az eredeti verziót!

Kopogtatás:
“Van egy olyan opportunista részem, hogy akkor is csatlakozom valakihez, ha nem is annyira akarok, csak hogy ne bántódjon meg.”

“Nem szeretném, ha mások is átélnék azt a csalódást, amit én gyerekként nap, mint nap átéltem.”

Egyébként később olyan iskolába jártam, ahol volt közösségi élet, együtt töltöttük a hétvégéket is. Szerintem az volt nekemvaló.

Ildi: Te hol viszed túlzásba a munkát és esetleg nem csatlakozol meghívásokra?
Csilla: Ha így belegondolok, én teljesen a munkám megszállottja lettem és hiába hívott sok ember kávézni, kiállításra, beszélgetni, nem is örültem nekik, mert annyira telítve voltam.
Ildi: Tehát te is elvoltál a saját fontos ügyeiddel.

 

Az igazi fehér mágia: az önvizsgálat.

 

3. EREDETI MONDAT:  Az emberek nem tudnak időt szánni a fejlődésükre.

Csilla: Valójában én sem tudok időt szánni a saját fejlődésemre. Nem hallgatok meg tananyagokat, nincs időm a testemre, az üldögélésre, a régóta tervezett dolgaim elvégzésére.

Ildi: És te hogyan foglalkozol túl sokat a családoddal?
Csilla: Szerintem keveset foglalkozok velük.

Ildi: És miért dolgozol annyit?
Csilla: Hogy pénzt keressek. Én tartok el egy csomó embert.
Hú, basszus! Értem!
Valójában én is a családommal vagyok elfoglalva egész nap, mert nekik keresek pénzt.
Azért se fordítok a saját fejlődésemre időt, mert a családommal foglalkozok és nekik keresek pénzt. Valójában én is állandóan a családomra gondolok, azzal, hogy pénzt kell keres nem.
Ezt nem gondoltam volna!

 

4. EREDETI MONDAT:    Azt szeretném, hogy az emberek lépjenek ki a beszűkült életünkből!

Csilla: Igen, ne csak a család legyen nekik fontos.
Értem, ne csak a család legyen nekem a fontos.

Ildi: Mire nem volt időd eddig, mert a családod fontosabb volt?
Csilla: Olyan régen akarok

  • táncolni,
  • naplót írni,
  • régóta át akarom szervezni a munkarendemet, mert ha aszerint élnék, több időm lenne.

De eddig csak a pénz számított, vagyis a családom. Így a saját igényeimet háttérbe szorítottam.

 

5. EREDETI MONDAT:   Ha végre el kötelezőtek valami felé, ne jöjjön nekik közbe semmi.

Csilla: Az én megfordításom: Ha végre elköteleződtem valami felé, ne jöjjön közbe semmi.
Rengeteg dolog van, amit elhatároztam, és mégsem csinálom. Például, ha beiratkozom salsázni, akkor ne halasszam el jövőre.

 

6. EREDETI MONDAT:    Az emberek annyira beszűkültek.

Csilla: Én is beszűkült vagyok.
Nekem is arra van szükségem, hogy ha kitűzök egy prioritást az életemben, akkor tartsak ki mellette és ne jöjjön közbe semmi.

Ámen!