A covidról és az oltásról szóló gondolataink többnyire
nem a covidról és az oltásról szólnak
Több cikket írtam már a vírusról és az oltásról, valamint az ezzel kapcsolatos ellenérzésekről. Minden esetben kiderült, hogy nem az oltás a lényeg. A háttérben legtöbbször egy gyerekkori sérülés húzódik. Nem vagyok covid szakértő. A voksomat sem szeretném letenni valami mellett. Igyekszem megtalálni azt, ami nekem működik.
Az alábbi esetben is egy cél vezérelt: hogy az illető ne szenvedjen.
Mivel a kliens jól ismer különféle oldási technikákat, ezért csak egy rövidített konzultációt kért. Önmagunk feltárása mindig nehezebb. A sérülés és a hitrendszer feloldását már maga is el tudta végezni.
Mottó:
Abban a pillanatban, amikor a történeted kivetíted a világra és az emberekre, szenvedéssel fizetsz.
Az oltással nyomást gyakorolnak rám
LAURA: Ausztriában élek. Nem vagyok beoltva, pedig a munkámhoz kellene.
A nyáron még úgy voltam vele, hogy ha megkönnyíti az életemet, akkor beoltatom magam. Eddig nem volt rá szükségem. De mára eljutottam oda, hogy nagyon gusztustalannak tartom azt a nyomást, amit rám raknak. Ausztria kötelezővé tette az oltást. De ha tartom magam, az se vezet sehova.
ILDI: Akkor legyen az a mai munkánk célja, hogy semmiről se legyen nézőpontod.
ILDI: Említetted a „gusztustalan nyomást”. Milyen érzés, amikor nyomást gyakorolnak rád?
LAURA: Irtózom és taszít engem.
ILDI: Meg lehetne azt keresni az életedben, hogy miért ekkora ügy, ha nyomást gyakorolnak rád.
„Ritkán jut az emberek eszébe, hogy a nyomás gyakorlást gyakran a jó szándék vezérli. Gondolhatja egy orvos vagy egy szülő a védőoltásról, hogy jó módszer. A szülők és az orvosok is meg akarnak bennünket védeni. Nem biztos, hogy jót érnek el vele, de többnyire a szeretet vezérli őket.”
Te miért neheztelsz a nyomást gyakorlókra?
LAURA: Mert rákényszerítenek, hogy megváltoztassam a döntésemet.
Én hoztam egy döntést, ami mellett szeretnék kitartani. De lassan olyan lehetetlen helyzetben érzem magam, hogy azt érzem, tényleg nincs választásom.
Ami persze nem igaz, mert mindig van választásom, de az érzés ott van.
ILDI: Mitől lennél ebben a helyzetben jobban, mire lenne szükséged?
LAURA: Ha rám hagynák a döntést. Ha mindenki saját maga eldönthetné, akarja-e az oltást, védve érzi-e magát tőle, vagy nem szeretné az oltást.
ILDI: Mit tanácsolnál a nyomást gyakorlóknak ez ügyben?
LAURA: Gondolkozzanak, meditáljanak, próbáljanak a dolgok mögé nézni. Ne hagyják, hogy a félelem vezérelje őket!
ILDI: Milyen emberek, akik ezeket a döntéseket hozzák, ebben az állapotukban?
LAURA: Korlátolt, szűk látókörű, nincs sok nézőpontjuk, csak egy. Saját döntésük, hogy bekorlátozzák magukat. Homokba dugják a fejüket. Nem választják a nehezebb utat. Mennek a kitaposott úton. A könnyebbet választják.
—————
Ajánló:
Családállítás Szegeden: 2022. márc. 12. 9:00
ÉFT tanfolyam: 2022. ápr. 20-tól
—————
ILDI: Mitől tartasz? Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?
LAURA: Ha el kell költöznöm Ausztriából. Nem tragédia, de szeretek itt lenni, itt élni. Mindig ez volt az álmom. Most élem azt az életet, amit mindig szerettem volna. Most érzem először azt, hogy a helyemen vagyok és ott vagyok, ahol lennem kell. Minden szempontból. Ezt nehéz lenne itt hagyni.
Másrészről ez a járvány egy véges történet. Egyszer ennek is vége lesz, és ha két hónap múlva vége lesz és semmi jelentősége nem lesz , ki van beoltva és ki nem. Én meg feleslegesen beoltattam magam.
Ha pedig nincs még vége a történetnek, akkor 6 havonként újra kell oltatni magamat. Ebben pedig nem akarok részt venni. Tök bizonytalan az egész, és az ember nem tudja, hogy alkalmazkodjon. Egyébként én nyitott vagyok arra, hogy alkalmazkodjak a helyzethez. De annyira nem lehet tudni, hogy mi lesz, hogy mégsem tudok alkalmazkodni.
ILDI: Rendben, legyen ez a kulcs! Mert fontos az attitűd, ami benned van.
Tehát szeretnél alkalmazkodni, csak nem tudod, hogy mihez?
Mit mond a kártya – gyors információ?
ILDI: Szerintem a covid felgyorsítja az emberek fejlődését. Felszínre hozza a trutyit mindenkinek a lelkéből.
Gyorsítsuk fel a nyomozásunkat a taróval.
Tehát a kártya röviden azt mondja, hogy valami valamit benéztél, de a vége jó is lehet. Persze ez csak egy vicces zanzásított interpretáció. 🙂
Valaha, valamikor egy nagyon rossz következtetést, tanulságot vontál le valamiből. Vagy az is lehet, hogy nem tudtál levonni semmilyen következtetést. Biztos, hogy gyerekkorról szól és valamilyen veszteségről. Még az is lehet, hogy neked kellett valamilyen döntési pozícióba kerülnöd, amire nem voltál még felkészülve. Tendenciában a jó együttműködés és a jólét látszik. Vagyis, ha ezt kidolgozod magadból, akkor egyenrangúan és jólétben tudsz másokhoz kapcsolódni.
Hol vonhattál le gyerekkorodban rossz következtetést? Például szerettél volna alkalmazkodni, meg úgy csinálni, ahogy jó, de mondja már meg valaki, hogy hogy a jó. Vagy azt mondja meg, hogyan kell jól viselkedni, hogy szeressenek és elfogadjanak.
LAURA: Anyuval éreztem ezt mindig. Soha nem tudtam, hogy mi következik. Abszolút a hangulatától függött, hogy nevetett-e az adott dolgon vagy pedig óriási verést kaptam.
ILDI: Szóval, erről szól ez a történeted.
Itt vagy Ausztriában és nem tudod, hogy hogyan viselkedjél. Ezt a gyerekkori elakadást kell kidolgozni magadból.
Próbáld felidézni azt a gyerekkori Laurát, amikor nem tudtad, hogy anyukád jót nevet vagy megver egy adott dologgal veled kapcsolatban. Figyeld meg, hogy hogyan kezdesz el ilyenkor viselkedni.
LAURA: Mindig teljesen lemerevedtem. Olyankor lefagyott a testem, a gondolataim, az egész világ lefagyott. Teljesen elveszettnek és magányosnak éreztem magam.
ILDI: Erre kopogtassunk. Mit jelez a tested?
Kopogtatós mondatok – mindegyiket legalább 10x ismételni
A bevezető kopogtató mondatok az érzelmi töltést hivatottak csökkenteni és fellazítják a nézőpontokat.
LAURA: Nyomást.
- Itt van a testemben a nyomás, mert lemerevedtem, és elveszettnek és magányosnak éreztem magam.
- Még mindig az a kislány vagyok, aki nem tudja, hogy viselkedjen.
- Még mindig az a kislány vagyok, aki azt csinálja, amit mondanak neki. Próbálok alkalmazkodni, és ettől teljesen elbizonytalanodok.
- Még mindig az a kislány vagyok, aki nem érzi magát biztonságban, bizonytalan, mert nem tudja hogy kell lereagálni, amit anya mond. Próbálom kitalálni, hogy mit akar anyukám.
- Próbálok rájönni, hogy komolyan kell-e venni vagy csak úgy mondta, amit mondott.
- Azt tanácsoltam az osztrákoknak, hogy gondolkozzanak és nézzenek a dolgok mögé.
- Vajon miért viselkedik így az anyukám? Egyszer nevet, egyszer komolyan mondja.
ILDI: Szerinted miért viselkedett így anya?
LAURA: Hm?
ILDI: Valószínűleg azért mert ő is bizonytalan volt, mert ő sem tudta abban a pillanatban, hogy mi a helyes. Ő sem tudta mit kellene mondani. Ő sem volt jó állapotban.
LAURA: Ott voltam én és a kérdéseim, neki meg tudnia kellett volna a választ.
De anyukám nem tudta a választ.
Olykor mondott valamit, máskor nevetett.
Mindig csak reagált valamit. Úgy reagált, ahogy érezte magát. Volt egy bizonytalan anyukám.
Aztán idejöttem Ausztriába, ezek meg tudják a tutit. Megmondják pontosan mit csináljak.
ILDI: Vajon melyik a jobb? A bizonytalan édesanya vagy a megmondós osztrák? 🙂
LAURA: Anyukám nem tudta a helyes választ, nem tudott dönteni, ezért minden nap másképp döntött. Teljesen összezavarodtam.
ILDI: Igen, ezekkel a mondatokkal kell majd kopogtatnod.
Illetve vizsgáljuk meg az előző kérdésekre adott utolsó válaszaidat is.
– Hol vagy te én ebben a történetben szűk látókörű és korlátolt?
– Hol dugod a fejed a homokba?
Végül fordítsuk meg!
ILDI: Mivel ismered Byron Katie módszerét, ezért ne csak kopogtass a fenti mondatokkal, hanem fordítsd is meg őket, aztán üldögéj is el velük egy kicsit. Minden megfordításra hozz bizonyítékokat az életedből, hogy hogyan igazak a megfordítások.
Pl. kopogtasd ki előszőr, az „arra van szükségem, hogy ne hagyják rám a döntést” mondatot.
Fordítsd meg így például: „Arra van szükségem, hogy ne hagyják rám a döntést.” Írd le a 3 példát.
Vagy keresd meg azt, ahol te nem hagyod másra a döntést, amikor te nem engeded, hogy más hozzon döntést helyetted.
LAURA: Igen, ez menni fog.
ILDI: házi feladataid
- Aztán, hol van a lényedben az a rész, ahol te magad nem engeded meg, hogy szabadon döntsél?
- Hol korlátozod te magad a saját szabad döntéseidet. Ez lesz a végső igazság, hogy ezt hogyan csinálod.
- Meg kell keresned magadban, azokat az élethelyzeteket, ahol szűk látókörű vagy. Ahol a kitaposott, könnyű utat választod és nem foglalkozol a körülményekkel, ahol kicsit beszűkülten gondolkozol.
- Aztán kopogtass arra, hogy nem élhetsz úgy ahogy szeretnél, mert veszélyben van a kialakított életed.
- Azért vagyok bizonytalan, mert nem tudom, hogy a meghozott döntésem felesleges volt-e vagy volt-e értelme.
- Aztán anyukádra kell kopogtatni, azokra a gyerekkori emlékekre, ahol anyukád úgy viselkedett, ahogyan azt említetted.
- Aztán mire sarkall téged az, ha van egy olyan anyukád, hogy sose tudod, hogy hogyan reagálj egy adott helyzetben?
Végül hozz egy olyan döntést, ami összhangban van veled – bármi is legyen az!
Hasonló témájú cikkek
Magyarország, diktatúra és az apám
Magyarország, diktatúra – no meg az anyám
Covidos történet – spirituális megoldás
Oltás előtt, oltás után – és az oltásról szóló nézőpotom (ami nincs)
—————
Ajánló:
Családállítás Szegeden: 2022. márc. 12. 9:00
ÉFT tanfolyam: 2022. ápr. 20-tól
Megjegyzés:
A cikket Laura beleegyezésével publikáltam. 🙂
Szia Ildi!
Nagyon érdekes visszaolvasni a saját szavaimat - mennyire nem látjuk sokszor az erdőt, s pörgünk a saját mókuskerekünkben. 
Persze, hogy közre adhatod.
Még mindig nem vagyok beoltva, mert végül mégsem volt szükségem rá a munkámhoz, de ahogy te is írod, ez nem erről szólt. 
Viszont nagyon jó érzés neutrálisan ránézni a dolgokra és csak kíváncsian szemlélni, hogyan alakulnak.
Nagyon köszönöm, h egy kő kikerült a hátizsákból és talán másokat is inspirál. 
