Címkearchívumok: disszidálás

Akik haragszanak Magyarországra

 

Napi Ildi:    SZERINTED MAGYARORSZÁG TEHET A SÉRELMEIDRŐL?

Mostanában sok külföldön élő magyar nővel dolgoztam együtt skype-on. A legtöbb hallani sem akart arról, hogy egyáltalán még az életben Magyarországra visszajöjjön. Volt, aki Magyarország gondolatától is elsírta magát.
Távol Magyarországtól. Szerinted Magyarország tehet a sérelmeidről?
Aztán elkezdtünk érzelmi feloldó technikákkal régi, múltbéli sérüléseket eltávolítani – pl. hányszor megalázták őt, milyen bunkók az emberek, mennyire irigyek, a hivatalban atrocitások érték, stb.
Annyira kiborult az emlékek felidézésétől, hogy elkezdtünk rá kopogtatni.

Írtunk egy listát azokról, ami érzelmileg felkavarták. Ilyen volt például, hogy a postán mennyire megalázták, rosszul bántak vele. 2-3 perc elteltével kiderült, hogy a postán sehogyan sem bántak vele. Ellenben ő volt tele olyan félelmekkel, hogy nem tudta, hogyan kell csekket befizetni. Sosem csinálta és mindenféle misztikus elképzelései voltak egy ilyen egyszerű ügyintézéssel kapcsolatban.

Aztán az emberek arcára kopogtattunk. Szerinte őrá csúnyán néztek, megvetették, stb. Pár perc után erről is kiderült, hogy a saját kivetítéseit látta másokon. Ő érzett megvetést maga iránt, neki volt rossz kedve, csak azt hitte, ez a magyar emberek kisugárzása miatt történik vele.

Amikor a hivatalban atrocitások érték, az is róla szólt. Sorban estek le nála a tantuszok.

A munkahelyén nem fordított elég figyelmet a vevőkre, így ezek sem ő rá. Ezt is sérelmezte.

Ezt véglegesen akkor rögzítette az elméje, amikor külföldön vállalt munkát és sok minden változott az életében. Ekkor már biztosra vette – a kellemetlen közérzetéről a magyar mentalitás és maga az ország tehet.

Megkapta a lista maradékát házi feladatnak. A megtanult metódus szerint kellett végigmennie a listán és feloldani a régi negatív emlékeket. Mivel egy tehetséges lányról van szó, tudtam, hogy a maradékot egyedül is képes kikopogtatni.

1-2 nap múlva már jelezte is, hogy mennyi minden feloldódott benne. Persze mén nem nulla az ellenérzés Magyarországgal kapcsolatban, még bőven van véleménye az országról. De már alakul. Kezd rájönni, hogy nem minden sérülése írható az ország számlájára.

Egy másik hasonló cipőben járó lány odáig jutott, hogy hazajött 3 hétre Magyarországra, alig akart visszamenni a férjéhez. Ma már azon dolgozunk, hogy hogyan költözhetne vissza.

Amikor valaki külföldre megy és a hazájával azonosítja a problémái okát, akkor gyakran családtörténeti vonatkozásokat kell keresni. hetedíziglen, de még akár messzebb is érdemes kutatni.
– Lehet az ősök között olyan, aki önként vagy kényszer hatására elhagyta a szülőföldjét – akár gazdasági, akár politikai okok miatt.
– Lehet az ősök között olyan, aki láthatatlan, esetleg letagadták vagy kitagadták a családból.
– Van-e eltűnt személy a családban (háború, munkatábor, férfi, aki esetleg nem is tud róla, de megfogant tőle a család egy tagja, nő, aki az apánál hagyta a gyermekét és utána eltűnt)?
– És még lehetne sorolni ………….

Azoknak,
– akik nem szeretik a hazájukat,
– akik külföldre szeretnének menni,
– akik külföldön élnek,
mindenképpen érdemes tisztázniuk Magyarországgal a viszonyukat.
Ha most azt gondolják, hogy jogos sérelmeik vannak, vagy itt nem lehet megélni, vagy a magyar emberek rosszabbak, mint mások – akkor javaslom nézzünk jobban a felszín mögé.
Sorsok változhatnak meg, családok egyesülhetnek akár egy feltárás után.
Nem érdemes egy láthatatlan dolog áldozatává válni.

Én így tudok az országimázsért tenni. Alternatív módszerekkel könnyebb.