Napi Ildi: FELADOM A TÁMADÓ GONDOLATAIMAT

Egy elengedő, tisztító gyakorlat, ami garantáltan működik.
Azonnal hat, egyszerű.
Kell neked ilyen?

A legutóbbi Játékterápián korrekciónak jött ki ez a gyakorlat. Az egyik résztvevő már a legközelebb, közlekedés közben alaklmazta.

“Nagyon köszönöm a feladom támadó gondolataim és Isten szeretetében megbocsájtok magamnak mondatot, mert nagyon hasznos volt a reggeli közlekedésnél!!! ”

Tehát ezt a rendkívül egyszerű, ám hatásos módszert szeretném megosztani veletek. Kipróbáltam, kipróbáltuk, működik.

Be kell vallanom, nem az én ötletem. Tóth Edit Bach-virág terapeuta barátnőmtől vettem át ezt az egyszerű praktikát, aki egy nagyon bölcs leányzó. Az ő technikája pedig a Csodák könyvéből származik. Napi egy, minyuri gyakorlatot ajánl a könyv. (Ha valakinek kell, letölthető a netről.)

Az általam ajánlott problémamegoldó gyakorlat lényege a következő:

Nap mint nap találkozunk konfliktusos élethelyzetekkel. És most nem kell nagy dolgokra gondolni. Például:

– A boltban az eladó nem túl kedves velünk.
– El szeretnénk egy hivatalban intézni valami necces ügyet.
– Vizsgára készülünk és szükség lenne a tanár jóindulatára. – Bármi, ami nem a leggördülékenyebben működik. És itt valóban gondolj egyszerű dolgokra!
– Lehet ez egy betegség is.
……..

Ezek a helyzetek arról szólnak, hogy valami zajlik bennünk és a külvilág ezt megmutatja. Akkor is, ha meg vagyunk győződve arról, hogy ezt nem mi csináljuk, hanem velünk történik. Az emberekhez, környezethez fűződő viszonyunkat meg kell tisztítani. Nem érdemes arra várni, hogy az a kapcsolat majd magától megtisztul, vagy magától elmúlik a helyzet, vagy netalán embertársunk megváltozik. Nekünk kell változni és akkor a többieknek nem kell felénk semmilyen „tükröt” mutatni.

A módszer egyébként engem a Ho’ oponopono-ra emlékeztet, ami hatalmas népszerűségnek örvend és éppen ezen az alapelven nyugszik. Vagyis szintén a körülöttünk lévő információ tisztításáról szól.
Tehát a gyakorlat:
Gondolj az adott helyzetre, emberre, … amihez a viszonyulásodat gyógyítani akarod. És mond el az alábbi „mantrát”:
Elég lehet akár az első sor is, de én végig szoktam mondani az egészet, mert jól esik.

„Feladom a támadó gondolataimat XY-nal (a férjemmel, az orvossal, a vizsgabiztossal, a szomszéddal, … ) kapcsolatban.
Isten szeretetében megbocsájtok magamnak és neki.
Megbocsájtok – szabad vagyok.
Megbocsájtok – boldog vagyok.”

Lehet még minimalistábban is:

“Feladom a támadó gondolataimat (ezzel a valamivel) kapcsolatban.”

Akinek gondja van az Isten szóval, azt is nyugodtan hagyja ki.

Ennyi az egész! tehát elegendő akár az első mondat is.
Többször is érdemes elismételni. Ez előbb-utóbb annyira könnyen megy, hogy az utcán gyalogolva, autóvezetés közben, várakozáskor is magától, kívülről menni fog.
Nem csak emberekre, de intézményekre, történésekre is lehet alkalmazni. Pl. a busz késésére, a BKV-ra, … bármire.

Még egy fontos dolog!
A „megbocsájtok magamnak és neki” mondatban elegendő lenne csak magamnak megbocsájtani, hiszen minden rólam szól, a külvilággal nincs dolgom. A külvilág csak megmutat valamit rólam. Azonban az ego számára fontos lehet, hogy egyenlőre a másiknak is megbocsássunk. Ha úgy érzed, hogy egyenlőre nem tudod csak magadban keresni a történetet, akkor bocsáss meg a másik félnek is.

Vajon te mire fogod használni?