Napi Ildi: Szellemes történet – akik nem tudnak átkelni
Az Ingás Sorstisztítás során tapasztalt érdekességek.
Tudom, hogy a következő hét történetei nem a nyár közepére valók, talán a novemberhez jobban illenének, de csak arról tudok írni, ami foglalkoztat.
Egyszer egy kliensem esetében az Ingás Sorstisztításra volt szükség.
Haladtam a folyamattal, ahogy szoktam.
Felkészültem a munkára. Kapcsolódtam a Felső Énhez, letisztítottam minden testetlent és egyebet, hogy teljesen tiszta válaszokat kapjak. Felkészítettem ugyanígy a klienst is. És amikor már „senki” nem szólt bele a munkába, el is kezdtem a tisztítást.
Ám az inga sehogy sem akart „normálisan” mozogni. A gravitációt meghazudtolóan rángatózott Csak az egyik irányba lengett ki.
Minden trükköt bevetettem, hogy a megszokott módon végezhessem a feltárást és a tisztítást, de az inga nem akart engedelmeskedni.
Se a spirituális rúgás, se a „rejtőzködők” összeszámolása, se más nem segített.
Ekkor az a kérdés jutott eszembe, hogy – „valaki esetleg szeretne bejelentkezni?”
És a választ egy normális igen-mozgással jelezte az inga.
Ki-barchobáztam a bejelentkező „személyazonosságát”. A kliens nagymamája volt az. Ő akart mindenáron kapcsolatba lépni az unokájával.
Kértem az unokát meséljen egy kicsit a nagymama haláláról. Kiderült, hogy a nagyi néhány évvel azelőtt öngyilkos lett. Már sejtette, hogy közel a vég. Sokat gondozott időseket és pontosan fel tudta mérni magán az elmúlás jeleit. És azt is tudta, hogy ő nem akar évekig magatehetetlenül és kiszolgáltatottan vegetálni, mint az egykori gondozottjai. Erre az esetre félretett magának némi gyógyszert, amit mindig magánál tartott. És amikor egy végzetes megcsúszáskor eltörte a combját, tudta, hogy ebből már nem fog felépülni, mások gondoskodására szorul majd. Ekkor felhasználta a vészhelyzetre félretett gyógyszert és reggel holtan találták.
A családban nem maradt békétlenség. Szép életet élt a nagymama, gondoskodott a családról, sokat viccelt egész életében, és leginkább a saját maga útját járta mindig. Mint az utolsó percekben is. Önállóan, a saját akarata szerint zárta le az életét.
Nos, ezen a tisztításon ez a nagymama jelentkezett be. Kérte az unokáját, hogy köszöntse fel őt névnapja alkalmából. Rosszallta, hogy az unokája ezt elfelejtette, amikor azelőtt mindig olyan figyelmesen köszöntötte. Mint megtudtam, valóban néhány nappal korábbra esett a mama névnapja.
Ekkor tudatosult bennem, amit már régóta tudtam. Olykor a halottak nem ébrednek tudatára a saját haláluknak. Vagyis nem tudják, hogy ők meghaltak. Itt ténferegnek közöttünk egyfajta időtlenségben és nem értik, miért nem kommunikálnak velük, miért nem vesznek róluk tudomást.
Ennek oka a haláluk körülményeiben keresendő. Amikor a halál nem természetes – például az öngyilkosság esetében – a lélek nem készül fel a halálra.
Normális körülmények között a lélek fokozatosan vonja ki magát az életből. Egyre kisebb százalékban van jelen a földi valóságban.
Az öngyilkosság azonban felgyorsítja a folyamatot és nem a természetes ütemben zajlik. Így a lélek megzavarodik a halál pillanatában és nem megy végig a halált követő stációkon.
Az Ingás Sorstisztítás során megkértem a Felső Ént, hogy hozza a mama tudomására az állapotát és vezesse el őt szeretettel a fény felé, vagy oda, ahol éppen a dolga van.
Az egész egy pillanat műve. És minden érintettnek megnyugvást hoz.
Később a kliensem, elment a mama lányához beszélgetni az esetről. A nagynéni, aki az utolsó években együtt lakott a mamával, sok érdekes dologról beszámolt. Kiderült, hogy folyamatosan érzékelte az anyukáját a lakásban – olykor összeütköztek pl. a fürdőszobában-, de ez nem zavarta, inkább megnyugtatta és szórakoztatta őt. Viszont a tisztítás után azt is észrevette, hogy már nem érzékeli az anyukáját. Már nem érzi a jelenlétét, már nem ütköznek össze.
A dolgok a megfelelő mederbe terelődtek. Persze a kezelés, amiért a kliens jött csak ezután a kis kitérő után jöhetett.
Ha szeretnél megismerkedni a módszerrel, két részletben meg is tanulhatod.
I. rész Ingás Sorstisztítás
II. rész Ingás Lélekállítás