Spirituális tévhit
A minap több varázsige megrendelés is érkezett hozzám és ezzel kapcsolatban felbukkant egy érdekes kérdés, ami egyben tévhit is a spirituális közegben.
Arról van szó, hogy nagyon kerülik a spirituális körökben a programozó gyakorlatokban a NEM szócskát.
Arra szoktak hivatkozni, hogy a tudatalatti nem érti a NEM-et.
Mi lenne ha ezt most másképpen közelítenénk meg?
Ebben a varázsigében is használtam a nemet.
A megrendelő speciális szempontok szerint keresett házat és ehhez kért varázsigét (nevezzük ezt beprogramozó mantrának).
PÉLDA 1:
Épül, ami hív,
s formál, ami vár.
A tér tudja a dolgom,
és megtámaszt a ház.
Nem keresem többé —
anyagban a forma.
Ismerem a helyet,
ő is ismer engem.
—
Sőt, még az előformula is tartalmaz nemet:
Nem csak házat hívok, hanem életet.
A tér, amit várok, már vár engem.
———
PÉLDA 2:
De itt van még egy példa részlet:
Nem vagyok veszély,
A szeretet elér.
Nem vagyok hiba.
Nyílok, mint a rózsa,
…
Nem igaz az, hogy az elme nem tudja értelmezni a nem szót. Tudja értelmezni. DE!
Vedd észre, hogy először egy negatív képet vagy mondatot használtam, amit felül írtam egy pozitív képpel, hangulattal, utasítással.
Miért káros a NEM szó?
Amikor beletesszük egy mondatba, hogy nem akarunk valamit, akkor megjelenik bennünk az a történet, félelem, amit el szeretnénk kerülni. Tehát éppen azt elevenítjük föl, amit el akarunk kerülni.
Ha egész nap azt hajtogatod egy sötét erdőben sétálva, hogy nem félek a farkastól, akkor végig a farkasra koncentrálsz. És előbb-utóbb találkozni is fogsz vele.
Ha arra gondolsz, hogy nem akarok olyan lenni, mint az anyám, akkor pedig az anyukád által képviselt negatív emlékeidet eleveníted föl. Nagy valószínűséggel egyszer csak azon fogod kapni magad, hogy pont úgy beszélsz, mint az anyukád.
Szerintem ezek a fenti példák jól megvilágították a lényeget.
Az egyik kedvenc korrekciós gyakorlatom
Van is egy olyan kineziológiai átprogramozó gyakorlat – gyakran adom fel házinak -, ami tele van a nem szócskával. Ennek ellenére mégis nagyon hatékony.
Ebben a bizonyos gyakorlatban olyan sokszor szerepel a nem szócska, hogy a végén lekapcsol a tudat és már azt sem tudja, hogy mi az, amit szeretne vagy nem szeretne.
Mondok erre is egy példát.
Ennek a hozzáállás megváltoztató gyakorlatnak a második mondata hangozhat pl. így:
„Nem érzem magam többé cserbenhagyottnak, ha nem hiszem azt többé, hogy csak magamban bízhatok, mert másra nem számíthatok.”
Ennél a mondatnál a páciens végül már azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány, de a tudatalattija, aminek szól ez az átprogramozás, az igenis tudja.
Tehát valóban igaza van a tanításoknak, hogy kevésbé ismételgesdd azt, amit nem akarsz megtapasztalni.
Inkább arra programozd magad, amit meg akarsz tapasztalni.
A pozitív gondolkodás buktatója
Egyébként a pozitív gondolkodásnak is itt van a buktatója. Mert addig felesleges pozitívan gondolkodni, amíg a mélyből, pl. családtörténetből, a tudatalattiból, … el nem távolítjuk a régi hibás működést.
Erre az eltávolításra kiváló módszer például a családállítás, vagy a Ingás Közvetítés, az ÉFT, … Ezekkel mindegyikkel találkozhatsz a szeptemberi elvonuláson, vagy részt vehetsz az őszi Érzelmi Felszabadító Technika tanfolyamon.
9 alkalommal fogunk találkozni és 9 hét elegendő, hogy egy intenzív és mélyreható átalakulás és tisztulás kezdődhessen el az életedben.
A belső képek szerepe
A családállítás például képekkel is dolgozik. Milyen látványos, ahogy a képviselők megjelenítik a helyzetet és egy új képet alakítunk ki, amivel felülírkjuk a régi mintát. Ez az új kép erősen hat a tudatalattira.
Természetesen más működési elve is van a családállításnak.
Az Érzelmi Felszabadító Technikában energetikailag tisztítjuk meg a bennünk rögzült hamis információkat és traumákat.
Képáramoltatáskor viszont belső képekkel dolgozunk és a régi képeket ügyes trükkökkel írjuk felül.
Tapasztald meg az átalakulás szuper sebességét a belő képek megváltoztatásával!
Várlak ősszel az elvonuláson, ahol négy nap alatt hatalmas transzformáción mehetsz keresztül.
Köszönöm a varázsige rendelőjének ezt az inspiratív kérdést, tanultunk belőle.
Üdv: Ildikó