Teremtőnek születtél, nem felhasználónak

Kondicionáltság – mire tanított a környezeted?

A születés és ami azt követi, olyan lehet, mint amikor bekerülsz egy elmegyógyintézetbe!!!

Ott vagy ártatlanul, nyitott tudatállapotban, elfogulatlanul és mindenki rád zúdítja a saját elméjének termékét.

Az egyik félni és félteni fog hidegtől, melegtől, mert ezt tanulta az anyukájától. Pl. mindig azt hallotta az anyukájától, hogy ha leveszi a sapkáját, akkor meg fog fázni. Ezt olyan jól megtanulta, hogy amikor egyszer májusban egy szép tavaszi délutánon levette a sapkáját, a tudatalattija szólt neki, hogy na most van az amikor levetted a sapkát és ezek szerint most kell megfázni. Megfázik és látja, hogy az anyukájának igaza volt. A világ így működik. Ő is így fogja megvédeni majd a gyerekét a megfázástól.

 A másik azt tanítja, hogy alkalmazkodni kell, mert mit fognak szólni az emberek.

A harmadik azt, hogy légy kemény, mert a világ kegyetlen hely. A túlélésért folyamatosan keményen kell küzdeni.

A negyedik jóakaró azt tanítja, hogy amit sokan igaznak vélnek, az igaz is. Ne legyenek ettől eltérő gondolataid, mert akkor kilógsz a sorból. Alkalmazkodj, illeszkedj be, mert akkor fognak szeretni.

 Milyen paradox helyzet az, hogy mindenki, aki ezekre megtanított, a legjobban akarta neked. Meg szeretett volna védeni attól a sok veszélytől, fájdalomtól, sikertelenségtől, … amiben neki is része volt.

(A „legrosszabb” hír, hogy ha mindez nem lenne így, akkor is felszednéd ezeket a gondolatokat. Hiszen benne van a körülötted lévő információs mezőben. Tehát a te faladatod ezt felismerni és dönteni, hogy szeretnéd-e te is ezt játszani.)

 Ez a felhasználó típusú hozzáállás a világhoz. Abból „főzöl”, amit mások eléd tettek és úgy, ahogyan mások szokták.

Aztán fölnőttél

  Akkor mi között is lehet választani?

1. Beilleszkedsz ebbe az elmegyógyintézetbe.
   Tehát megtanulod embertársaid gondolkodását, túlélési stratégiáit, felveszed a nézőpontjaikat.
   Ezáltal kizársz egy csomó nézőpontot. Amik nem jobbak vagy rosszabbak, hanem egyszerűen mások. Arra leszel tudatos, amire ők tudatosak. Tehát azok a dolgok fognak megtörténni veled is, mint velük.

2. Arra fókuszálsz, hogy hogyan győzhetsz.

3. Arra fordítasz energiát, hogy hogyan kerülheted el a vesztést.

Pedig ehelyett használhatnád a benned lévő – bár kissé beporosodott – kreativitásodat és tudatosságodat is.

Kreatív ember, tudatos ember?

• – A kreatív ember divergensen, széttartóan gondolkodik. Ennek következtében több oldalról közelíti meg a problémát és olyan elemeket is összekapcsol, amiket mások össze nem illőnek gondolnak. Nyitott és merész.

  És milyen az, aki tudatos?

• – A tudatos személy érzékel és észrevesz mindent, de nem korlátoz, nem minősít, nem kritizál és nem ítél meg semmit.

A TUDATOS EMBER NEM ZÁR KI SEMMIT, LEGFELJEBB NEM VÁLASZTJA.

Akkor hát hogyan lehet másképp, mit eddig?

1. Vizsgáld meg, mi az, amivel te hozzájárulhatsz a bármihez, amiről szó van!

2. Nézd meg, mi az, amit kaphatsz belőle!

3. És kérdezd meg, milyen egyéb lehetőséged van még? (Ez utóbbit kezelheted olyan nyitott kérdésként, amiről legutóbb írtam. Küld ki, és légy nyitott a válaszra!)

Ha nem tetszik a világ úgy, ahogyan működik, teremts egy másikat! Csak ne felejtsd el állandóan megkérdezni: Milyen más lehetőségem van még? 🙂

És hogy jön ide az ÉFT meg a Faster ÉFT?

Nagyon egyszerű. A régi gondolatokat, hitrendszereket, emlékeket, amik alapján korlátozó hiteket véstünk be, kopogtatással a leggyorsabb eltávolítani.

Zseniális gondolatokat olvasok mostanában (Richard Bartlett, Vadim Zeland, Palacskó András, D. Hawkins, …), de mindig találok bennük egy gyenge pontot. Az pedig a „hogyan”.

Az emberek olvassák, hallgatják ezeket a nagyszerű embereket, rájönnek, hogy hibás vagy kevésbé hasznos gondolataik vannak, hogy nézőpontot kellene váltaniuk, hogy el kellene engedni sok régit, de hogyan?
Látom a sok hallgatót, tanfolyami résztvevőt, akik csillogó szemmel fogadják be a zseniális és felszabadító gondolatot, de a megvalósítás már nem sikerül. Próbálkoznak elengedni, de nem tűnik túl eredményesnek, nem érzik az átütő erőt, amit mi éft-sek nap, mit nap tapasztalunk.
Azt, hogy kopogtatás előtt még képesek voltunk gondolni vagy érezni valami számunkra haszontalant, azután pedig már nem.
Megjegyzem, hogy Palacskó András elengedő gyakorlatai nagyon tetszenek és gyakran használom is őket, azonban ha minimális erőfeszítésre beállt lényem haladni szeretne, akkor kopogtatok.

És a legjobb az egészben, hogy van miből választani. Olykor ÉFT-zek, máskor fasterezek, megint máskor elengedő gyakorlatokat végzek a mátrix-szal. És ott van még a kinez, az SVT és annyi minden más. Jelszó: Használd, amire éppen nyitott vagy!

Tudod!? Ne zárj ki semmit, legfeljebb ne válaszd!