Miért érdemes olvasni?
Azt tapasztaltam, hogy az én szakmámban az önművelés elengedhetetlen.
Sok éve már, hogy megtanultam az ÉFT-t, a tarót az ingázást, …, mégis állandóan olvasok és szinte mindig találok olyan nézőpontot, ami beépíthető a munkámba. Minden könyvből mást tanulok és felhasználom a módszerek fejlesztéséhez. Amikor ott a kliens, csupán azt kell tudnom, hogy melyik „fiókba” nyúljak be, ha válaszokat vagy gyors eredményt akarok.
Hová kell menteni a tudást?
Azt tudtad-e, hogy több tízezer évvel ezelőtt volt olyan nagy tudatosságú civilizáció, amely sejtvén a bukását, időben átmentett minden tudnivalót az utókornak.
Az ő helyükben te hová rejtenél el tudást úgy, hogy azt elő is lehessen majd venni?
Nos, ők valami nagyszerűt találtak ki. Lelkekbe mentették el az információt. A lélek azért jó ötlet (nem is lélek, hanem az ember örök része, a szelleme), mert nem vész el. Soha.
Több népcsoport kapott így egy-egy tudásrészletet és ennek köszönhetően alakultak ki a Földön magasan fejlett társadalmak. Az nem véletlen, hogy a történelemben egyszer csak felbukkantak csodás civilizációk, tökéletes szaktudással, nyelvvel, kultúrával. Mindezt a semmiből.
Hogy ez is mekkora ötlet!
Tehát amikor olvasunk, akkor különböző kultúrákból eredő tudást kapunk, melyek valahonnan a régi egészből származnak, és végső soron egy irányba mutatnak.
Ilyen a mitológia is.
A mitológia totál másról szól
Tudtad-e, hogy a mitológia sokkal több, mint a sok istenről szóló történetek gyűjteménye?
A kedvencem például az egyiptomi mitológia és Ozirisz története.
- Oziriszt a testvére, Széth irigységből meggyilkolja. A testét egy ládában leereszti a folyón.
- Ízisz, Ozirisz párja a keresésére indul. Rálel, majd megpróbálja életre kelteni. Amikor Széth ezt megtudja, 14 darabra vágja Ozirisz testét és különböző helyeken elássa.
- Ízisz újra keresésbe kezd, hogy összeállítsa a darabokat. Meg is lesz minden rész, kivéve Ozirisz hímtagja. Ám mágikus segítséggel helyreállítják a hiányzó darabot és Ízisz megtermékenyül, Ozirisz pedig hallhatatlan lesz.
Mi ebben a lényeg?
- Ozirisz a történet elején még egy magas kultúrából származó, magas tudatszintű egész ember.
- Aztán 14 darabra vágják. Vagyis megfosztották önmagától és eljutott a mi tudatszintünkre, a mi fejlettségi fokunkra.
- Végül amikor összeállították a 14 darabot és ismét teljes emberré vált. Nos, ez már a 3. tudatszint, ami a hallhatatlanság állapota. Az összes alkotóelem eggyé vált és már soha többé nem kell meghalnia, mert bejárta a beavatás ösvényét.
Ez a csodás út áll mielőttünk is. 🙂
Önhittek vagyunk
Ami azt illeti, elég beképzeltek vagyunk mi emberek. Azt hisszük, hogy mi rendelkezünk a legmagasabb tudatossággal, és csak óvatosan gondolunk arra, hogy talán létezik élet valahol máshol is az univerzumban.
Ha most békén hagyjuk az univerzum távoli szegleteit és csak az emberiségről beszélünk, akkor sem lehetünk túl büszkék magunkra.
Valaha nagyon magas tudatossággal rendelkeztünk. Volt olyan tudatkorszak, ahol az emberek jobb agyfélteke dominanciájú lények voltak. A belső kommunikáció vagy a jövőbelátás számukra nem jelentett nehézséget.
Aztán történt az emberiség történetében egy olyan esemény, aminek a hatására egy alacsonyabb tudatossági szintre zuhantunk vissza. Ahol épp most vagyunk az egy diszharmonikus szint.
A tudat evolúciójában nem sürgős semmi, van időnk változni. Addig is a találékony elme kitalál olyan eszközöket, aminek segítségével a tudat korlátozottságát áthidalja. Például találmányokkal: a telefonnal vagy az internettel. Ezek segítségével kapcsolódhatunk egymáshoz, még akkor is, ha a régi értelemben vett telepátiánkat elvesztettük.
És valahol mélyen az emberiség tisztában van azzal, hogy léteznek más tudatosságú helyek, lények. Egyszerűen emlékszünk. És természetes a visszavágyódás ezekre a szintekre, ami tulajdonképpen egy magasabb tudatszint.
EHHEZ EGY JÓ ESZKÖZ AZ INGÁS SORSTISZTÍTÁS, ami meg is tanulható. Akár már keddtől.
„Bárcsak emlékeznénk a Forrásra, hogy darabokra törjön az elválasztottság mítosza!”
——————
Ajánló:
——————